A Fővárosi Törvényszék K.34000/2011/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LXXX. törvény 7. §, 8. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Törvényszék

16.K.34.000/2011/4.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Vámosi-Nagy Szabolcs Ügyvédi Iroda (címe, eljáró ügyvéd: dr. Vámosi-Nagy Szabolcs) által képviselt felperes neve (felperes címe), a dr. Farkas Ervin jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (cím, hiv. szám: 2466684560) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság alperes 2011. augusztus 29-én kelt 2466654560 számú határozatát akként változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a Kft1. továbbvihető elhatárolt vesztesége 263.002.000 Ft-tal nem csökkent.

Az illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek 100.000 azaz egyszázezer forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

.

I N D O K O L Á S

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Kiemelt Adózók Igazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. a 10/44/956/492. 2010. szeptember 6-án kelt megbízólevél 2010. október 7-én 10/44/350031/492 számú módosított megbízólevél alapján felperesnél adóellenőrzést végzett. Az ellenőrzés tárgya felperesnél, mint egyetemes jogutódnál bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés elvégzése a 2006. december 31-i napi jogerővel beolvadással megszűnt Kft1. (továbbiakban: Kft1.) adókötelezettségei tekintetében valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően, amelyek tekintetében bevallási kötelezettség terhelte a céget. Az ellenőrzés alá vont időszak 2006. teljes adóév volt. Az ellenőrzés megállapításait a 3669158776 számú jegyzőkönyvben rögzítette az adóhatóság. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzített megállapítások között a 12. pontban azt rögzítette az adóhatóság, hogy a Kft1. 2006. január 23-án kötött egy szerződést, amely alapján 23.500.000 Ft ... hitelt vett fel az ...-től, amely felperesnek 99,9992 %-ban tulajdonosa. A hitelt 2006. június 30-től már az Bank1 nyújtotta új hitelszerződés alapján, így ettől kezdve az ... már nem volt hitelezője a Kft1-nek. A Kft1. a hitel időtartamára felmerült a szerződésben foglalt 3,6% kamatot az ... részére fizette meg és ennek 65.841.000 Ft-os összegét a 872000 vállalkozóknak fizetett kamat főkönyvi számlán számolta el. Az év során még a Kft1., mint a felperesbe a 2006. november 20-i egyesülési szerződés alapján beolvadt Kft1. (továbbiakban: Kft1.) a könyveiben kapcsolt vállalkozásoktól kapott, illetve részükre adott kamatokat számolt el a felperestől 714.538 fizetett cash-flow kamat 872000 főkönyv és a ... 542.154.000 Ft 60m euro kölcsön után kapott kamat 972.200 főkönyvi számlán. Ezen kívül még a kapcsolt vállalkozások vonatkozásában 780.379.000 Ft kamatot fizetett és 542.154.000 Ft kapott kamatot számolt el a vizsgált időszakban. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXX törvény (továbbiakban: Tao tv.) 8.§ (1) bekezdés k) pontja, 7.§ (16) bekezdésében foglaltak, valamint a 29/D.§ (15) bekezdésében írtakra figyelemmel az ellenőrzés a Kft1. adózás előtti eredményét bruttó elszámolással módosította, megállapította, hogy a Kft1. adózás előtti eredményét nem növelte meg az ... részére fizetett kamat 50%-ával azaz 32.921.000 Ft-tal és mivel a Kft1.-re vonatkozóan felperes az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott egy értesítést, melyben értesítette a kölcsönadót arról, hogy ezen összeggel nem növeli adózás előtti eredményét. Ennek következtében tehát 2006. évre 32.921.000 Ft-tal megnövelte a társasági adóalapot az adóhatóság. Megállapította, hogy az adózók választása szerint a perbeli esetben a további kapcsolt vállalkozások kapcsán elszámolt kamat összegével adózás előtti eredményét módosította, az ... részére fizetett kamatot is figyelembe kellett volna vennie.

Az ellenőrzési jegyzőkönyv 13. pontjában rögzítették, hogy a Kft1. 2005. október 25-én hitelszerződést kötött a Bank2 ...-tal (továbbiakban: ...) 60.000.000 euro hitel igénybevételéről, melynek felvételére 2005. december 31-ig volt lehetőség. Az ... a hitel igénybevételének feltételeként kikötötte, hogy az ... (továbbiakban: ...) 60.000.000 euro váltókezességi hozzájárulását és a ... (továbbiakban: ...) garanciáját jelölte meg. A szerződésben rögzítették, hogy 60.000.000 euró két számlán keresztül vehető igénybe. A hitelt A hitelrészre és B hitelrészre osztották és az A hitelrész, amely 18.000.000 euro volt visszafizetésének határideje 2007. június 30. a B hitelrész 42.000.000 euro, amelynek visszafizetése 2010. november 30-ig került megjelölésre. A fizetendő kamatmértéket is rögzítették. A hitelhez kapcsolódó ... váltókezességi díja 0,2% éves meghatározással, de negyedéves terheléssel való esedékességgel került a szerződésbe. A ... az általa vállalt garanciáért a hitelösszeg után 0,125% garanciadíjat terhelt a Kft1.-re. A szerződésben a hitel célját akként jelölték meg, hogy a hiteleszközök kizárólag a ... ... ... Köztársaság és a ... .../... társasági tőkéjének emelésére szolgálnak a ... által. 2005. november 4-én a Kft1.-nek küldött egy fax üzenetet a ..., amelyben írtak szerint az ismert konszern mintának megfelelően az ... által szavatolt ... pénzintézettől Önök által felvett hitel továbbadásra kerül a ...-nak. A hitel célja a ... ... és ... ..., mint leányvállalatok saját tőkének finanszírozása. A faxiratban szerepelt még "Kérjük, hogy a kölcsönszerződést cégszerűen aláírni és részünkre visszajuttatni szíveskedjenek, tekintettel arra, hogy a hitel lehívás tervezett dátuma folyó hónap 8. napja. Szíveskedjenek a faxon megküldött példányt előzetesen aláírni és a kölcsönszerződés Önök által aláírt példányát haladéktalanul faxon részünkre visszajuttatni.

2005. november 5-én a ... ajánlatot küldött a Kft1.-nek a hitelszerződés megkötésére, amelyben a revízió megállapítása szerint a kölcsön összege, megoszlása, lejárata a Kft1. által felvett hitelkondícióval azonos volt. Az ajánlatot akkor kellett elfogadottnak tekinteni, ha a kölcsön összegét a ... ... bankszámlájára a Kft1. átutalta. A kölcsönkamat mértéke az A kölcsönrész esetében az ... naptári negyedévre érvényes eljárási kamatlába, B hitelrész fix kamatozású 2,6%. Az ajánlatban a ... ezen kondíciókon felül az A hitelrész esetén 0,3%, a B hitelrész esetén 0,1% felár megfizetését vállalta. A ... az egyéb költségekre vonatkozóan vállalta, hogy az ... által kiterhelt 0,2% kezelési díj megtéríti, valamint a 0,125%-os garanciadíjat is megfizeti. A Kft1. a hitelt 2005. november 8-án vette igénybe az ...-től és ugyanezen napon teljes összegben kölcsönadta a ... részére. A hitel lehívása a Kft1. részéről a társaság nyilatkozata szerint telefonon történt.

Az adóhatósági ellenőrök jegyzőkönyvben rögzített megállapítása szerint ez az ügylet kizárólag adóelőny érvényesítésére irányult és ennek indokát a következőkben jelölte meg. A hitelszerződésben a hitelnyújtó ... a hitel célját kizárólagosan határozta meg a ... ... és a ... ... társaságok tőkéjének emelésében a ... által. A hitelfelvevő Kft1.-t már a hitel felvétele előtt egyértelműen és teljes mértékben kizárták abból, hogy a hitelt gazdasági tevékenységéhez használhassa fel, illetve, hogy annak összege felett akár átmenetileg is rendelkezzenek hiszen a megadott cél nem a Kft1.-hez kapcsolódott. A megadott cél alapján egyértelműen az állapítható meg, hogy az ... által rendelkezésre bocsátott hitel valódi felvevője a ..., a hitelt ugyanis kizárólag a ... használhatta fel. Másrészről a Kft1. a hitelfelvétel kapcsán többletforráshoz nem jutott, pénzeszközzel nem rendelkezhetett. Harmadrészt nem indokolt, hogy kizárólag a ... részére gazdasági céljaira felhasználható hitelt nem az ... veszi fel, hanem a Kft1. Nem feltételezhető, hogy a Kft1. az ... szemszögéből jobb adósnak minősülhetett, hiszen a bank a hitelt kizárólag a ... kezességvállalása mellett folyósította. Negyedrészt a ... által a Kft1.-nek küldött faxüzenet egyértelműen mutatja, hogy az ... állt tárgyalásban a bankkal, ő kérte a hitelszerződést és az általa tervezett lehívási időpont szerepelt. Ötödrészt a kölcsön összegére, lejáratára, megbontására, kondícióira a ... tett ajánlatot, tehát a ... már a hitelfelvétel előtt tudomással volt a Kft1. által szerződött hitelkondícióról mielőtt azt felvette volna. Ez a revizori megállapítás szerint egyértelműen azt mutatja, hogy a Kft1. által felvett 60.000.000 euro hitelt adta tovább a ... számára. A kölcsönszerződés szerinti költségek lefedik a felvett hitel költségeit és plusz 0,1% kamatfelárat biztosítanak. Hatodrészt pedig a ... által a hitelszerződés kapcsán vállalt garanciadíjat, melyet kiszámlázott a Kft1. részére teljes mértékben visszatérítik a kölcsön kapcsán. A revizori megállapítás szerint ez a konstrukció egyértelműen azt jelenti, hogy a Kft1. könyveiben a pénzösszeg csak "keresztül futott". Levezette, hogy táblázatban a Kft1. könyveiben ez milyen könyvelési adatokat eredményezett és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1.§ (7) bekezdésének alkalmazásával az Art. 2.§ (1) bekezdésére is figyelemmel megállapította, hogy rendeltetésének nem megfelelően gyakorolta jogait a Kft1., ennek következtében felperes 2006. évi társasági adóalapja a tényleges kamatbevétel a 16.150.000 Ft kamatfelár elfogadása mellett 526.004.000 Ft 50%-ával azaz 263.002.000 Ft-tal nőtt.