A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20768/2017/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 203. §, 207. §, 227. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 165. §, 170. §] Bírók: Gyuris Judit, Hőbl Katalin, Örkényi László

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék P.21036/2011/53., Győri Törvényszék P.20341/2013/12., Győri Ítélőtábla Pf.20324/2013/4., Kúria Pfv.21514/2014/5. (BH 2015.8.223), *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20768/2017/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.768/2017/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Pál és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 3 I. 2., ügyintéző: dr. Pál András ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a dr. Ákos Elek ügyvéd (fél címe 1) által képviselt I.rendű alperes neve(I.rendű alperes címe) I. rendű, a Dr. Koppány Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintő: dr. Koppány Tibor ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes nevené (II.rendű alperes címe) II. rendű, a személyesen eljáró III.rendű alperes neve(III. rendű alperes címe) III. rendű, IV.rendű alperes neve(IV.rendű alperes címe) IV. rendű és V.rendű alperes neve(V.rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Székesfehérvári Törvényszék 2012. június 12. napján meg hozott 32.P.21.036/2011/53. számú ítélete ellen a felperes 60., és 9.Pf.20.324/2013/4. sorszá mon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes pontosított kereseti kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperesek közötti, 2010. március 19-én közjegyzői okiratba foglalt házastársi tartásdíj megfizetésére irányuló megállapodás (a továbbiakban: tartásdíj megállapodás) a polgári törvénykönyvről szóló, korábban hatályos 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 207. §-ának (6) bekezdése alapján színlelt, azaz a semmisségi ok miatt érvénytelen. Jogkövetkezményként kérte az eredeti állapot helyreállítását oly módon, hogy a székesfehérvári ingatlanokra a II. rendű alperes jogosult javára 36.000.000 forint főkövetelés és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jog törlése iránt keresse meg a bíróság a Székesfehérvári Körzeti Földhivatalt. Elsődleges kereseti kérelme körében kérte továbbá az I. és II. rendű alperesek által a III., IV. és V. rendű alperesek javára tett közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalások (a továbbiakban: kötelezettségvállalások) semmisségének megállapítását szintén a Ptk. 207. §-ának (6) bekezdése alapján és az eredeti állapot helyreállítását oly módon, hogy az említett ingatlanokon a III., IV. és V. rendű alperesek javára bejegyzett végrehajtási jog törlése iránt keresse meg a bíróság a Székesfehérvári Körzeti Földhivatalt. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a tartásdíj megállapodás, valamint az I. és II. rendű alperesek által a III., IV. és V. rendű alperesek javára tett kötelezettségvállaló nyilatkozatok jogszabály megkerülése miatt, harmadlagosan pedig jóerkölcsbe ütközés folytán a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésébe ütköznek, így semmisek. A másodlagos és harmadlagos kereseti kérelemhez kapcsolódóan ugyancsak az eredeti állapot helyreállítása címén kérte az elsődleges kereseti kérelemmel azonos jogkövetkezmények alkalmazását. Negyedlegesen pedig annak megállapítását kérte, hogy a tartásdíj megállapodás, illetőleg a kötelezettségvállalások a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése alapján fedezetelvonóak, ezért vele szemben hatálytalanok. Továbbá kérte az alpereseket annak tűrésére kötelezni, hogy a zálogjoggal biztosított követelését a kérdéses ingatlanok végrehajtási értékesítése során a II. rendű, illetőleg a III., IV. és V. rendű alperesek követelésének figyelmen kívül hagyásával, e követeléseket megelőzően kielégíthesse.

Keresetében a színleltség indokaként a tartásdíj megállapodás tekintetében arra hivatkozott, hogy annak célja az volt, hogy a felperes zálogjoggal biztosított követelése kielégítésének alapját elvonja, hiszen az I. rendű alperesnek nem volt arra anyagi lehetősége, hogy 12 napon belül 36.000.000 forintot egyösszegben, készpénzben kifizessen a II. rendű alperesnek. Egyébként a házasság nem került felbontásra, így tehát a házastársi tartásra nem irányulhatott a szándék, és az sem életszerű, hogy azt egyösszegben vállalta kifizetni az I. rendű alperes. Egyúttal jóerkölcsbe is ütközik a szerződés, mert tisztességtelen az, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperes javára, illetőleg a felperessel szembeni követelése terhére vállalt kifizetést. A Ptk. 203. §-ának (2) bekezdése körében előadta, hogy az I. és II. rendű alperesek hozzátartozói minőségére tekintettel a rosszhiszeműséget vélelmezni kell. A III., IV. és V. rendű alperesekkel szemben vállalt kötelezettség tekintetében előadta, hogy a velük fennálló jogviszony nem munkaviszony, hanem vállalkozási jellegű, a tartozáselismerő nyilatkozattal pusztán a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 165. §-ának c) pontja szerinti besorolást kívánták elérni. Ez jogszabály megkerülésének minősül, és jóerkölcsbe is ütközik.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a II. rendű alperessel házassága megromlott, adósságcsapdába került, azonban jelentős követelései voltak egy szellemi alkotás feletti rendelkezési jogból eredően, amely fedezetet nyújtott a II. rendű alperes felé vállalt kötelezettség teljesítésére. Tagadta, hogy a III., IV. és V. rendű alperesek javára vállalt kötelezettségek színleltek lennének. A III., IV. és V. rendű alperesek a megrendelt munkákat valóban elvégezték, a tartozások fennállnak.

A II. rendű alperes szintén a kereset elutasítását és perköltségének megtérítését kérte. Előadta, hogy a III., IV. és V. rendű alperesek felé fennálló kötelezettségek jogcímének helytelen megjelölése nem járhat a keresetben kért jogkövetkezményekkel. A tartásdíj megállapodás nem színlelt, arra az I. rendű alperesnek felróható okokból szorult rá, vele kapcsolatban nem lehet szó sem színlelésről, sem titkos fenntartásról. A megállapodásra ő vette rá az I. rendű alperest.

A III. rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az I. rendű alperes megrendelte tőle az építkezések elvégzését, melyet egy építőipari cég alkalmazottjaként, kapcsolatai révén tudott megszervezni. Az I. rendű alperes 4,2 millió forint munkadíjat nem fizetett meg, ezután készítették el a közjegyzői okiratot.

A IV. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, ugyanakkor utalt arra, hogy munkát végzett az I. és II. rendű alperesek részére.

Az V. rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az általa végzett felújítási munkák ellenértéke 3,2 millió forint volt. Ennek egy részét teljesítették az I., II. rendű alperesek. A szóbeli szerződésre tekintettel készült a tartozáselismerő nyilatkozat, majd kérésére azt közjegyzői okiratba foglalták.