BH 1981.1.6 A visszaesés, a különös és a többszörös visszaesés megállapíthatósága nem a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés kitöltéséhez vagy a végrehajthatóságának megszűnéséhez, hanem szándékos bűncselekmény miatt korábban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéléshez fűződik [Btk. 137. § 12., 13., 14. pont].

A katonai bíróság a honvéd terheltet ittas járművezetés vétsége miatt mint visszaesőt ítélte börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre.

A tényállás szerint a terhelt szabadsága alatt leittasodott. A késő esti órákban közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában H. községben közlekedett motorkerékpárjával úgy, hogy egy éves gyermekét a jármű üzemanyag tankján szállította. Bizonytalan közlekedését észlelte egy rendőrjárőr, és megállásra szólította fel, ennek azonban a terhelt nem tett eleget, és csak üldözés után tudták elfogni, s vérvételre is csupán erőszak alkalmazásával tudták előállítani.

Az első fokú bíróság azzal az indokkal mellőzte a többszörös visszaesőkénti minősítés megállapítását, hogy a terhelt az utóbbi szabadságvesztéséből engedélyezett feltételes szabadsága alatt valósította meg a bűncselekményét. Ezért ezt az utolsó szabadságvesztését akkor még nem lehetett végrehajtottnak tekinteni. Így hiányzott a többszörös visszaesés megállapításának az a törvényi feltétele is, hogy a visszaesőkénti elítélés során kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a befejezésétől kell a három évet számítani.

Ez az érvelés a törvény téves értelmezésére utal.