A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20001/2009/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23385/2008/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20001/2009/3.*, Kúria Pfv.21148/2009/6. (BH+ 2010.9.399), 25/2014. (VII. 22.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.001/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Baltay Levente ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt Magyar Posta Zrt. (I. rendű alperes címe) I. rendű, dr. Molnár Attila ügyvéd (címe) által képviselt Magyar Villamos Művek Zrt. (II. rendű alperes címe) II. rendű, ... jogtanácsos által képviselt Magyar Államvasutak Zrt. (III.rendű alperes címe) III. rendű, ... jogtanácsos által képviselt Szerencsejáték Zrt. (IV. rendű alperes címe) IV. rendű, dr. Papp Sándor ügyvéd (címe) által képviselt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (V. rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen, közérdekű adat kiadása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2008. szeptember 24. napján meghozott, 19.P.23.385/2008/9. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 12., a II. rendű alperes részéről 13., a IV. rendű alperes részéről 10., az V. rendű alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I.-II.-IV.-V. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek személyenként 12.000 (tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az eljárás illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapítja, hogy az I. rendű alperes 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illeték visszaigénylésére jogosult.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes 2008. május 15-én azzal a kéréssel fordult a Magyar Posta Zrt. I. rendű, a Magyar Villamos Művek Zrt. II. rendű, a Magyar Államvasutak Zrt. III. rendű, a Szerencsejáték Zrt. IV. rendű és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. V. rendű alpereshez, hogy a megkeresett társaságok a megnevezett vezető tisztségviselői, felügyelő és ellenőrző bizottsági elnökei tekintetében közöljék a havi fizetés, prémium, 2007. éves jutalmak, illetve végkielégítés tényleges mértékét, amennyiben az érintett személy távozott, a végkielégítés lehetséges összegét.

Az I. és III. rendű alperes 2008. május 27-én, a II. rendű alperes 2008. június 3-án, míg a IV. és V. rendű alperes 2008. május 20-án kelt levelében megtagadta a kért adatok kiadását.

Ezt követően a felperes 2008. június 19-én kereseti kérelmet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. § (4) bekezdése alapján a kért adatok közlésére kérte kötelezni az alpereseket.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az I. rendű alperes vitatta, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül, előadta, hogy nem gazdálkodik és nem rendelkezik állami vagyonnal, vagyona kizárólag társasági vagyon. A juttatásokra vonatkozó adatok nem függnek össze az érintettek feladatkörével. Hivatkozott arra is, hogy az adatok egy része szerepel a cégnyilvántartás adatai között.

A II. rendű alperes álláspontja szerint nem tekinthető közfeladatot ellátó szervezetnek, mivel nem gazdálkodik közpénzzel, a társaság vezetői pedig nem közfeladatot ellátó személyek.

A III. rendű alperes a felperesi kérelem tárgyában az adatvédelmi biztoshoz fordult, majd a kapott választ követően a kért adatokat kiadta a felperesnek.

A IV. rendű alperes is hivatkozott arra, hogy nem közfeladatot ellátó szerv, előadta továbbá, hogy a javadalmazási szabályzatot benyújtotta a cégbíróságnak, ami így nyilvános, megtekinthető.

Az V. rendű alperes ellenkérelme szerint az Avtv-vel, mint általános jogszabállyal szemben speciális törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), amelynek 3. § (4) bekezdése nem teszi lehetővé a vezérigazgató javadalmazására vonatkozó adatok kiadását. Az ellenőrző bizottság elnöke pedig választott tisztségviselő, nem áll munkaviszonyban az V. rendű alperessel. Csak maga az érintett vagy a pénzügyminiszter, mint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter határozhat az adatok kiadásáról.

A kért adatok ezen túlmenően nem az adott cég feladatkörével összefüggő adatok.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül közölje Szűts Ildikó vezérigazgató, Szabó Pál volt vezérigazgató, dr. Csáky György igazgatósági elnök és Brázai Miklós FB-elnök, a II. rendű alperest, hogy Kocsis István volt elnök-vezérigazgató, Mártha Imre vezérigazgató, Miklós László FB-elnök, a IV. rendű alperest, hogy Székely Gábor vezérigazgató, Varga László igazgatósági elnök, Barabás János FB-elnök, továbbá az V. rendű alperest, hogy Tátrai Miklós Zoltán vezérigazgató és dr. Borbély Attila ellenőrző bizottsági elnök vonatkozásában a havi fizetés (tiszteletdíj) mértékét, a prémium nagyságát (2007. évi), a jutalom nagyságát (2007. évi), a végkielégítés lehetséges mértékét, illetve a végkielégítés mértékét (ha már távoztak).

Kötelezte az I., II., III., IV., V. rendű alpereseket, hogy egyenként fizessenek meg a felperesnek 20.000-20.000 Ft perköltséget. A le nem rótt 21.000 Ft illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. § (4) bekezdése szerint a felperes által kért adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A jogszabály külön törvény rendelkezéséhez köti az ilyen típusú adat keletkezését. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint külön törvénynek minősül az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, amelynek rendelkezései kifejezetten kiterjesztették az Avtv. hatályát az állami vagyonnal való gazdálkodásra, és az azzal való rendelkezésre vonatkozó minden közérdekű adatnak nem minősülő adatra. Az 5. § (2) bekezdése pedig a törvény alapján közfeladatot ellátó szervvé vagy személlyé teszi azokat a személyeket, akik az állami vagyonnal gazdálkodnak és azzal rendelkeznek. A vagyontörvény melléklete tartalmazza a tartós állami tulajdoni társasági részesedéssel működő társaságokat. A melléklet alapján egyértelműen megállapítható, hogy az I., II., III., IV. rendű alperesek állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok, ahol az állami tulajdon aránya többségi, sőt néhány esetben kizárólagos. Ennek következtében az állami tulajdonban levő értékpapír, társasági részesedés, vagy más vagyoni értékű jog állami vagyonnak minősül, ezért egyértelműen megállapítható, hogy valamennyi alperesre alkalmazandó az állami vagyonról szóló törvény 5. § (1) és (2) bekezdése. Ez a törvény erejénél fogva állapítja meg azt, hogy valamennyi alperes közfeladatot ellátó szervezetnek minősül az Avtv. vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság szerint ezért külön-külön szükségtelen annak vizsgálata, hogy az alperesek ténylegesen közfeladatot látnak-e el vagy sem, hiszen törvény erejénél fogva ilyen szervezetnek minősülnek. A felperes által kért adatok az I-IV. rendű alperes esetében is olyan személyekre vonatkoznak, akik az adott szervezetek feladatkörében eljáró személyeknek minősülnek, így személyes adatra való hivatkozással a kért adatok kiadása nem tagadható meg. Az V. rendű alperes esetében pedig nem vitatható az Avtv. hatálya alá tartozás, mivel éppen az állami vagyonnal való gazdálkodás céljából hozták létre. Az I-IV. rendű alperesek tekintetében állami vagyonról is szó van, a meghatározott vezetők jutalmazása, javadalmazása tehát szintén az állami vagyonnal történő rendelkezés körébe tartozik. Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság azt az előadást, hogy az adatközlés azért mentesülnének, mert nem végeznek konkrétan közfeladatot. Nem fogadta el azt a védekezést sem az elsőfokú bíróság, hogy az I. és IV. rendű alperes korábban már törvény rendelkezése folytán nyilvánosságra hozott néhányat a kért adatok közül úgy, hogy az a cégnyilvántartásból megismerhető, ugyanis az I. és IV. rendű alperes csupán hivatkozott erre a tényre, összegszerűséget azonban nem közöltek és a cégnyilvántartás adatait sem mutatták be a tárgyaláson.