A Pécsi Ítélőtábla Pf.20145/2016/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 138. §, 190. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 305. §, 2013. évi CXXV. törvény 8. §] Bírók: Berki Csilla, Kovács Ildikó, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.145/2016/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Nagyné dr. Lukács Anna (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogok megsértése miatt indított perében a ... Törvényszék 2016. július 5. napján kelt 36. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 37. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes előzetes letartóztatását a ... Városi Bíróság 2011. november 11. napján kelt végzésével rendelte el. A ...Megyei Főügyészség a felperessel szemben különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és egyéb bűntettek miatt emelt vádat, a büntetőeljárás a ... Törvényszéken van folyamatban. A ... Törvényszék 2014. november 11-én meghozott B.../.../382. számú végzésével az előzetes letartóztatás megszűnését állapította meg, és egyidejűleg elrendelte a felperes házi őrizetét, a mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzés útján. A felperes 2015. február 5-én benyújtott indítványában kérte a házi őrizet kijelölt helyének módosítását, és a továbbiakban a házi őrizet végrehajtását a P, K. tér ... szám alatti lakásban. A ... Törvényszék 2015. február 18. napján meghozott B.../.../442. számú végzésével a tartózkodási és a házi őrizet végrehajtása helyéül a felperes által kért lakást jelölte ki, és megállapította, hogy a felperes legkésőbb 2015. február 28. napjáig köteles a korábbi kijelölt tartózkodási helyről elköltözni, és a kijelölt új tartózkodási helyre beköltözni. Az átköltözés indokolt és szükséges időtartamára, valamint a két lakás közötti távolságra a bíróság engedélyezte a kijelölt lakás elhagyását.

Az alperes a bíróság végzésének végrehajtását úgy látta biztosítottnak, ha az folyamatos rendőri ellenőrzéssel történik, ezért 2015. február 27-én 12 óra körül a felperes korábbi tartózkodási helyén megjelent B. Zs. informatikai szakember és két rendőr. Az informatikai szakember a mozgást nyomon követő technikai eszköz beltéri egységét hatástalanította. E. I. rendőr-főtörzs százados, a területileg illetékes rendőrőrs járőrét is a helyszínre kérte, így két rendőrautó várakozott a P., T. Z. utca ... szám alatti ingatlan előtt, az egyikbe beült a felperes az informatikussal, ebbe helyezték el a beltéri egységet, és beült a két rendőr járőr. Ezt követően átszállították a felperest a P., K. tér ... szám alatti ingatlanhoz. Az új helyszínen a mozgást nyomon követő technikai eszköz GPS-jelének központi beállításához 10 percig a ház előtt tartózkodtak, majd felmentek a lakásba, ahol beüzemelték a beltéri egységet. A felperes e rendőri intézkedéssel kapcsolatban panaszt jelentett be. A bejelentést egyrészt feljelentésként, másrészt panaszként iktatták. A Központi Nyomozó Főügyészség K-i Regionális Osztálya a 2015. május 13-án kelt Nyom..../2015. számú határozatával a Btk. 305.§ c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást a Be. 190.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, megszüntette. A határozat indokolása szerint a házi őrizet helyének megváltoztatásával kapcsolatban még gyakorlat nem alakult ki, az átköltöztetés, miután a beltéri egység is átszállításra került, csak folyamatos rendőri ellenőrzés mellett volt megoldható.

A felperes panaszának a P-i Rendőrkapitányság vezetője részben - a jegyzőkönyvre vonatkozó részében - helyt adott, a többi részében elutasította. A helyt adás abban a körben történt, hogy a jegyzőkönyv-készítés helye tévesen került feltüntetésre, az elutasítást azzal indokolta, hogy a bírói végzés konkrét rendőri közreműködésre rendelkezést nem tartalmazott, de ennek hiánya nem szüntette meg az elrendelt kényszerintézkedés hatályát. A végzés ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, a alperes neve az első fokon eljárt hatóság határozatát helybenhagyta, e határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő a P-i Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

A felperes a jelen eljárásban a keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes az emberi méltóságát, személyes szabadságát megsértette, és vele szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott, amikor a 2015. február 27. napján a P., T. Z. utca ..-ből a K. tér ... szám alatti ingatlanba hatósági kényszerrel, hatósági felügyelet mellett rendőri őrizet alá vonva rendőrautóban, látványos módon szállították át, mindkét ingatlan előtt a rendőrautók demonstratív módon jelentek meg, és az alperes alkalmazottai nyíltan CB-rádióztak. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, és 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a kereset jogalapja hiányzik, a felperes költöztetése során az eljárási szabályok folyamatos betartásával intézkedtek.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal az intézkedésével, hogy a P., T. Z. utca ... és P., K. tér ... szám alatti ingatlan között 2015. február 27. napján nem tette lehetővé, hogy a felperes önállóan költözzön át, és ezen idő és távolság alatt folyamatos rendőri ellenőrzést tartott fenn, megsértette a felperes személyi szabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Döntésében arra hivatkozott, hogy a Ptk. 2:42.§ (1) és (2) bekezdése, valamint a 2:43.§ alapján azt kellett vizsgálni, hogy az átköltöztetés a Büntetőtörvénykönyvben és a Büntetőeljárási törvényben meghatározott kényszerintézkedésre vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően történt-e. Egyetértett az alperes azon hivatkozásával, hogy a felperes házi őrizete megszüntetésre nem került, de a Be. 138. § (1) bekezdése szerint a házi őrizet hatálya alatt lévő személy a bíróság határozatában meghatározott célból a tartózkodási helyül kijelölt lakást elhagyhatja. Álláspontja szerint a ...Törvényszék a B.../.../442. számú végzésével lehetővé tette a felperes számára, hogy a lakást az átköltözés idejére és a két lakás közti távolságra elhagyhassa. Az alperes így azzal a magatartásával, hogy az átköltözés ideje alatt folyamatos rendőri ellenőrzést végzett, a felperes mozgási szabadságát korlátozta. Megállapította, hogy a felperes által megjelölt egyéb (a helyszínen történő CB-rádiózás, valamint a helyszínre kimenő rendőrök száma és az ott megjelent megkülönböztetett fény- és hangjelzés használatára alkalmas gépjárművek) magatartásokkal jogsértést az alperes nem valósított meg. Az emberi méltóság megsértésével kapcsolatosan utalt arra, hogy a felperes nem tett előadást, hogy konkrétan mely alperesi cselekmény sérti az emberi méltóságát, a személyi szabadság korlátozása önmagában ezt ugyanis nem jelenti. A hátrányos megkülönböztetés személyiségi jog megsértésének megállapítására sem látott lehetőséget, mert a felperesé volt az első átköltöztetés, ezért az nem volt megállapítható, hogy felperes más, házi őrizet kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyhez képest részesült volna eltérő bánásmódban. Utalt arra, hogy miután egyszeri volt a jogsértés, az eltiltás alkalmazására nem volt szükség.