A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40595/2014/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet 15. §] Bírók: Gáspár Mónika, Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40864/2008/169., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40595/2014/4.*, Kúria Pfv.21230/2015/9.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.595/2014/4/VII.

A Fővárosi Ítélőtábla az S.B.G.K. Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Szabó József ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. június 19. napján kelt 8.G.40.864/2008/169. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000,- (Ötszázezer) Ft + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjat.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) és az alperes 2005. november 17-én raktározási szerződést kötöttek 17.000 tonna gabona egyidejű tárolására. A raktározási szerződés 5. pontja tartalmazta a díjazást, amely raktározási és árumozgatási díjból állt és magában foglalta a be- és kitárolás egyszeri díját, valamint a raktárban bennálló készletek utáni tárolás díját. Az MVH által igénybe nem vett tárolási kapacitás után az alperest rendelkezésre állási díj illette meg. A raktározási szerződés 5.1.o) pontja szerint, amennyiben a vevő a rendelkezésre álló határidő alatt nem tárolja ki az árut, az azt követő időszakra az alperes az MVH-tól tárolási díjra nem jogosult, az áru határidőn túl történő tárolásával kapcsolatban felmerülő költségeit a vevővel szemben érvényesítheti.

Az MVH 4/2007. (VII.3.) számú Ajánlattételi Felhívásának 1. számú mellékletében szerepelt az értékesítésre meghirdetett kukorica. Az Ajánlattételi Felhívás X. fejezetében az áru határidőn túli elszállítására vonatkozó rendelkezések kerültek szabályozásra. Az MVH hozzájárult ahhoz, hogy a raktározó és a vevő között kötött külön tárolási szerződés alapján az intervenciós áru elszállításáig továbbra is az 5. számú melléklet szerinti szerződésben meghatározott raktártelepen, illetve tárolóban tároltassa a raktározóval a gabonát. A vevő és a raktározó a vevő részére értékesített, a szerződés 2. pontjában meghatározott mennyiségű gabona tárolására ugyanolyan díjtételek, illetve díjazási feltételek mellett köti meg a tárolási szerződést, mint ahogy azt az MVH és a raktározók között kötött raktározási szerződés tartalmazta azzal, hogy a vevő a tárolási, valamint a "kitárolás árumozgás nélkül" és a "kitárolás árumozgatással" díjtételek közötti különbözetet köteles megfizetni, míg a rendelkezésre állási díj és a raktározó egyéb szolgáltatásai tekintetében a vevő és a raktározó erre vonatkozó külön megállapodása az irányadó.

A felperes 2007. július 18-án ajánlatot tett az MVH felé a KUK 42. számú intervenciós gabona megvételére. Az MVH a 2007. július 23-án 2020319344 aktaszám alatt hozott határozatában az intervenciós gabona közösségi piacon történő értékesítésére benyújtott felperesi vételi ajánlatot elfogadta. A határozat szerint a vételárat 2007. augusztus 24-ig kellett a felperesnek átutalnia. Hivatkoztak arra, hogy a 2131/93/EGK rendelet 16. cikke alapján a fizetésre megállapított határidő leteltéig az el nem szállított gabonát a határidő lejártakor minden szempontból elszállítottnak kell tekinteni és ezáltal a gabona tárolásával 359,- Ft/tonna/hó és az esetleges minőségromlásával kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

A készlet értékesítésről helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv felvételére került sor az MVH, az alperes és a felperes megbízottja, a ... Hungária Kft. aláírásával. Az ellenőrzés 2007. augusztus 8-tól 2007. augusztus 24-ig tartott. A jegyzőkönyv szerint az intervenciós raktárból ténylegesen kiszállított résztétel nyilvántartás szerinti mennyisége 4.955,45 tonna, a ténylegesen kiszállított résztétel raktározási ideje 18 hónap volt. Ezen résztételre vonatkozó megengedett káló mennyiség 19,38 tonna volt, így a ténylegesen kiszállított mennyiséget 4.936,07 tonnában határozták meg. Az MVH által ellenőrzött kiszállított tömeg összesen 1.211,8 tonna volt, míg 2007. augusztus 24-én 3.724,27 tonna maradt a raktárban.

A ... Hungária Kft. részéről G. T. mint a felperes megbízottja szemrevételezte a terményt és megállapítása szerint az enyhén dohos, penészes szagú volt, az oldalfal mentén összeállt penészes gócok voltak. A 2007. augusztus 23-án felvett helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv szerint a vizsgált tétel megfelelt az intervenciós követelményeknek.

A felperes az intervenciós árut 2007. augusztus 24-ét követően is az alperes raktárában tárolta, az alperes által leszámlázott raktározási díjat megfizette. A kitárolást a felperes végezte, amelynek eredményeként 2007. december 10-ig elszállította az alperes raktárában maradt mennyiséget. Ugyanakkor megállapította, hogy 217,99 tonnával kevesebbet szállított el, mint amennyi az MVH határozat és a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv alapján járna a részére.

A raktározási szerződés módosítását 2007. augusztus 25-én csak a felperes írta alá.

A felperes a 2008. január 29-én kelt felszólítására az alperes aznap adatott válaszában közölte, hogy a mennyiségi követeléssel nem ért egyet, a nedvességtartalom változásának lehetőségével és ezáltal a tömegveszteség nélküli súlyveszteséggel kellett volna a felperesnek számolnia. Az MVH-val történt közös mintavételre nem került sor, illetve a háromoldalú megállapodást azért nem írta alá az alperes, mert az a nedvességtartalom miatti elszámolás módját nem tartalmazta. Az áru minőségének megóvása érdekében végzett folyamatos árukezelés miatti további száradásból keletkezett súlyveszteség az alperes érdekkörén kívül esik. Az alperes a kárfelelősségét nem ismerte el, jogellenesség és felróhatóság hiányában.

A felperes az elsőfokú bíróságra 2008. június 3-án benyújtott, majd módosított elsődleges keresetében az alperest 43.598,- euró és ennek 2007. december 10-től a kifizetésig járó a Ptk. 301/A. §-a szerinti mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni a Ptk. 318. § (1) és a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján.

Álláspontja szerint az alperes felelőssége a Ptk. 463. § (1) bekezdése és a Ptk. 464. § (2) bekezdése alapján a hiányzó áruért fennáll, mivel tájékoztatnia kellett volna a felperest olyan körülményről, amely miatt nagy mértékben szárad a gabona pár hónap alatt, különös tekintettel arra, hogy az azt megelőző 18 hónap tárolás során szinte semmit nem változott a nedvességtartalom. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv szerint a raktárban 2007. augusztus 24-én 3.724,27 tonna volt, ehhez képest azonban csak 3.506,28 tonnát tudott elszállítani. A különbözetként jelentkező 217,99 tonna hiányt jelezte az alperesnek, aki azt nem volt hajlandó pótolni. Mivel a megvásárolt árumennyiségre időközben különböző kötelezettségeket vállalt, ezért a piacról kellett pótolnia a fenti mennyiséget 43.598,- euró értékben. Álláspontja szerint a raktározási szerződés 2007. augusztus 24-ét követően az alperes raktárában maradt árumennyiségre vonatkozóan a felek között fennállt.