A Kúria Bfv.82/2014/6. számú precedensképes határozata garázdaság bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 373. §] Bírók: Csák Zsolt, Csere Katalin, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

1. Az indokolási kötelezettség megsértése akkor valósul meg, ha a megtámadott határozatból nem állapítható meg, hogy a bíróság mire alapította a döntését.

2. A büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint a Kúria által lefolytatott felülvizsgálati eljárások szabálysértési ügyekre nem vonatkoznak, szabálysértések tekintetében rendkívüli jogorvoslatként csak perújításnak van helye.

***********

KÚRIA

Bfv.I.82/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év március hó 18. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben I. rendű terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 2.B.XII.1101/2010/18. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.XII.7446/2012/9. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2012. január 19-én kihirdetett 2.B.XII.1101/2010/18. számú ítéletében az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont], két rendbeli testi sértés bűntettében, melyből egy eset kísérlet [1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], lopás vétségében [1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat d) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül tíz hónap börtönbüntetésre és nyolcvanezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2012. szeptember 20-án jogerőre emelkedett 20.Bf.XII.7446/2012/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a vagyon elleni cselekményét tulajdon elleni szabálysértésnek [Sztv. 177. § (1) bekezdés b) pont] minősítette, és az emiatti eljárást megszüntette; a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét kettő évre mérsékelte; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen I. rendű terhelt és védője a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapított - részletesen indokolt - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

Az indítvány előterjesztői szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy ítélete felülbírálatra alkalmatlan volt, ám ezt a másodfokú bíróság nem észlelte. Mindemellett a másodfokon eljárt bíróság is csupán felületesen indokolta meg döntését. Anyagi jogszabálysértést valósított meg a jogerős határozatot hozó bíróság, amikor nem értékelte az I. rendű terhelt javára a jogos védelmet, mint büntethetőséget kizáró okot. Az indítványban kifejtettek szerint a garázsban történt jogtalan támadással szembeni jogos védelemben cselekvésre hivatkozó jogi védekezést mind az elsőfokú, mint pedig - azzal egyetértően - a másodfokú bíróság azzal az érveléssel vetette el, hogy az irányadó tényállás szerint I. rendű terhelt kezdeményezte a vitás helyzet kialakulását. Ő mért elsőként a III. rendű terhelt torkára ütést, amellyel a jogtalanság talajára helyezte önmagát. Maga provokálta ki a garázsában történő megverését, ám ez a megállapítás nem felel meg az objektív valóságnak. Hivatkoztak a térfigyelő biztonsági ipari kamerák - részben rongálással történt - elmozdítására, amely az I. rendű terhelt tulajdonjogát sértő bűncselekmény, ennek érdekében az ingatlanába is behatoltak. A kamerák elleni erőszakos beavatkozás célja az eltervezett, majd nagyon rövid időn belül végrehajtott bántalmazás képeken rögzítésének meghiúsítása volt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az aktuális összetűzés kezdeményezői II. rendű és III. rendű terheltek voltak.

Az események valóságos sorrendje - az idegen dolog elleni erőszak - már jogsértő, az I. rendű terhelt ingatlana védelmére telepített két ipari kamera funkciójának - oda jogtalan behatolással - részben rongálással járó erőszakos megváltoztatása volt.

A II. és III. rendű terheltek cselekményükkel a jogos védekezés passzív eszközeit sértő bűncselekményt követtek el.

Az indítványozók kifogásolták, hogy a terheltnek felrótt vagyon elleni bűncselekményt a másodfokú bíróság tulajdon elleni szabálysértésnek minősítette, és az eljárást megszüntette, mert ezáltal kizárta annak lehetőségét, hogy az I. rendű terhelt ártatlanságát bebizonyítsa. A szabálysértés miatti felelősségre-vonást csak az elévülést eredményező időmúlás zárta ki, ami jogsértő.

Az indítvány egyebekben a bizonyítékokat elemezve kívánja kétségessé tenni azok bizonyító erejét, és az ezzel kapcsolatos bírói értékelést.

A Legfőbb Ügyészség BF.130/2014. számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak ítélte, és a megtámadott határozatok I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartását indítványozta.