A Ráckevei Járásbíróság P.20248/2018/57. számú határozata felmondás érvényességének megállapítása tárgyában. Bíró: Kasztory László

Ráckevei Járásbíróság

20.P.20.248/2018/57.

A Ráckevei Járásbíróság a ügyvédi iroda1 (felperesi ügyvéd ügyvéd, felperesi ügyvéd címe) által képviselt felperesi képviselő2 (felperesi képviselő2 címe) által képviselt Felperes1 felperesnek - a alperesi képviselő ügyvéd (alperesi képviselő címe.) által képviselt alperes (Cím2) felperesi beavatkozó részvételével - a ügyvédi iroda2 (alperesi ügyvéd ügyvéd, alperesi ügyvéd címe) által képviselt alperes2. (Cím1) alperes ellen - felmondás érvényességének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság megállapítja, hogy a szerződésszám számú haszonbérleti szerződés felperes által 2017. április 19. napján kelt okiratba foglalt azonnali hatályú felmondása érvényes és az alperessel szemben hatályos.

A bíróság kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 152.400.- (egyszázötvenkettőezer-négyszáz) forint, a felperesi beavatkozónak 250.000.- (kettőszázötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett, de a Ráckevei Járásbíróságon elektronikus úton benyújtható fellebbezéssel lehet élni. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy fellebbezést nem nyújtott be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújthatja.

A felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésével, összegével, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, úgy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezésük tárgyalás tartásával történő elbírálását.

I N D O K O L Á S

A bíróság a 20.P.20.495/2017. számú perirat, a keresetlevél és mellékletei, az alperes érdemi ellenkérelme, a Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.21.723/2017/3. szám alatti - a 20.P.20.495/2017/5. szám alatti ítéletet hatályon kívül helyező - végzése, a peres felek és felperesi beavatkozó érdemi nyilatkozatai, a csatolt okiratok, a tanúvallomások, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes és az alperes között 2014. március 13. napján szerződésszám számon mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés jött létre, amelyet a felek 2016. szeptember 28. napján szerződészám2. számon módosítottak. A felperes tulajdonát képező település, külterület 019. helyrajzi számon nyilvántartott "legelő (gyep)" művelési ágú a) alrészlet alperes által haszonbérelt ingatlan egyúttal védett és Natura 2000 területnek minősül, amely a Nemzeti park neve Nemzeti Park Igazgatósága területét érinti. A perbeli település külterület helyrajzi szám ingatlant a déli részén az település-Juhászföldi műút, a keleti oldalán a 31. csatorna határolja, északi oldalán egy árok fut, a nyugati részén pedig a halastavak keleti gátja húzódik. A 2014. gazdasági év előtt a perbeli terület az településpuszta Kft. bérleménye volt. A Nemzeti park neve Nemzeti Park feladata volt az ingatlan természetbeni állapotának, az ott lévő növény és állat populációnak az ellenőrzése - azért, hogy az igénytelen állatok ne szaporodjanak el, a terület ne legyen műveletlen, gazos - valamint az, hogy törekedjenek az eredeti állapot megtartására, mert a kedvezőtlen változások a környező területekre is negatív hatással vannak.

A perbeli terület művelési ága legelő, amely legeltetésre, kaszálásra alkalmas terület azonban mély fekvésű, savanyú, füves talajú, helyenként sással, náddal fedett, amely kevésbé megfelelő a szénakészítésre. A terület - így a perbeli ingatlan - ellenőrzését a 2014-2017. évben a Nemzeti park neve Nemzeti Park dolgozója személy természetvédelmi őr napi, heti rendszerességgel végezte.

A felek a haszonbérleti szerződés 2.1. pontjában rögzítették, hogy a jogviszony 2013. október 16. napjától 2033. október 15. napjáig tartó határozott időre szól, az alperes pedig az 1. sz. mellékletben megjelölt földrészletek tekintetében - amennyiben nincs birtokban - a szerződés hatálybalépésének napját követő napon lép birtokba. A felek a szerződés 4.1. pontjában rögzítették, hogy az alperes köteles a meghatározott földrészleteket, azok művelési ága szerint hasznosítani, valamint termőképességének fenntartásáról gondoskodni. A haszonbérlő a használatba vett földrészletek művelését, használatát rendeltetésszerűen, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Tfvtv.) és az egyéb kapcsolódó jogszabályoknak megfelelően köteles végezni.

A haszonbérleti szerződés 4.2. és 4.9. pontja rögzítette, hogy a szerződés időtartama alatt az alperes vállalja a mezőgazdasági művelés alól kivett területek rendeltetésüknek megfelelő használatát, fenntartását, köteles gondoskodni a földrészlet művelési ága szerinti hasznosításáról, termőképességének fenntartásáról. A szerződés 4.8. és 4.9. pontja rögzítette, hogy a haszonbérbeadó jogosult a szerződésben foglaltak teljesítését - a földrészletek rendeltetésszerű művelését, a termőképesség szinten tartását, a termőföld termelékenységének, minőségének megóvását, javítását, romlásának megelőzése érdekében a szükséges elvárások teljesítését - ellenőrizni. Az alperes a szerződés 3.1 pontja alapján a földrészlet után köteles éves díjat fizetni, melynek mértéke 1.250.- forint AK/év összegű.

A szerződés elválaszthatatlan részét képezi a 2. számú mellékletben írt "előírásgyűjtemény", amely tartalmazza az adott földrészletre vonatkozó gazdasági előírásokat és korlátozásokat, ami a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályai értelmében a védett természeti területek természeti állapotának megőrzését, javítását szolgáló előírásokat tartalmazó jegyzék. Az előbbiek alapján az alperes, mint haszonbérlő a gyepterületek esetében köteles megfelelni annak, hogy felülvetés nem megengedett, a tisztítókaszálás legkorábbi időpontja szeptember 1., villanypásztor csak a működési terület szerint érintett NPI írásos véleménye alapján alkalmazható, a kaszálás július 15-e után lehetséges, valamint a gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

A haszonbérleti szerződés 5.2. pontja tartalmazta, hogy e szerződés felperes általi azonnali hatállyal történő felmondásának helye van a) ha az alperes a haszonbérelt földet vagy annak egy részét nem műveli, vagy nem a föld művelési ágának megfelelő gazdálkodást folytat, illetőleg a termőföld védelmére, hasznosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem tartja be. Amennyiben a felmondásra a termőföld védelmére, hasznosítására vonatkozó rendelkezések be nem tartása miatt kerül sor, vita esetén a felek az illetékes földügyi szakigazgatási szervek (földhivatal, NÉBIH, kormányhivatal) szakvéleményét fogadják el. A szakvélemény szolgáltatásának költségeit az azt kérő fél előlegezi, de az a fél viseli, aki a szakvélemény beszerzésére - azzal ellentétes álláspontjával - okot adott. A szerződés 5.2.k, pontja szerint a felperes jogosult az azonnali hatályú felmondásra a természet védelméről szóló jogszabályokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegése esetén is.