A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.851/2008/17. számú határozata fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 78. §, 339. §, 340. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. §, 42. §, 54. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §, 68. §, 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. §] Bíró: Péter Edit

KECSKEMÉTI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

1.M.851/2008/17. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság dr. Kovalcsikné dr. Kalmár Éva ügyvéd /6000 Kecskemét, Bercsényi u. 5./ által képviselt felperes neve /felperes címe szám alatti székhelyű/ felperesnek,- osztályvezető, fogalmazó által képviselt DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR /6000 Kecskemét, Izsáki út 8. szám alatti székhelyű/ alperes ellen - fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránti közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti perében indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperes 753-20-3/2008. számú 2008. október 31. napján kelt fizetési meghagyását hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 37.500 Ft /Harminchétezer-ötszáz/ perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a felperes keresetlevele, a csatolt Mpk.50.220/2008. számú iratok, a tanúnyilatkozatok alapján, az alperes ellenkérelme, és a közigazgatási iratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A munkáltató által kiállított munkabaleseti jegyzőkönyv, illetve nyilatkozata alapján ZX, mint a felperes neve betanított munkavállalója 2006. március 10. napján munkabalesetet szenvedett, amikor a társaság "A" üzemében kétműszakos munkarendben Eisele típusú tárcsás automata daraboló gépen a Flaschkl FKH 30-UFT munkadarab darabolását végezte alumínium szálprofilból. A munkafolyamat során a 70*16*58-as méretre ledarabolt munkadarabokat az erre a célra rendszeresített tároló ládába kellett elhelyezni. A baleset akkor következett be, amikor a dolgozó nem várta meg, hogy a munkadarabok kiérjenek a veszélyzónából és a munkagép befejezze a beprogramozott darabszám legyártását, hanem a bal kezével ki akarta azokat szedni, aminek következtében a még forgó tárcsalap a dolgozó bal kéz III. ujj körömpercét megsértette.

A munkáltató és a sérült egybehangzó nyilatkozata értelmében a munkáltató munkavédelmi oktatásban részesítette a sérült munkavállalót a balesetet megelőzően, illetve a baleset napján, napi eligazítás keretén belül felhívta a figyelmet az egyéni védőeszközök mindenkori kötelező használatára, a balesetek elkerülése végett. A munkáltató a közigazgatási eljárás során tett nyilatkozata értelmében a baleset bekövetkezte után a hasonló balesetek elkerülése érdekében is felhívta a munkavállaló figyelmét a számára biztosított egyéni védőeszközök mindenkori kötelező használatára. Véleménye szerint a baleset nem következett volna be, ha a dolgozó betartotta volna azokat a munkagépre vonatkozó biztonsági előírásokat, amelyeket a munkába állása előtt ismertettek vele. Nyilatkozata szerint a darabolási művelet teljesen automatizált, ezért a munkavállalónak csak akkor kell az elkészült munkadarabhoz nyúlni, ha az már kijött a munkagépből. A sérült közvetlen munkairányítója AB volt, aki nem volt jelen a baleset bekövetkeztekor, a felperes munkabaleseti oktatását ő végezte el. Nyilatkozata értelmében a sérültnek egyéni védőeszközként CE 1524 MSZ EN 388 típusú munkakesztyűt biztosított, aminek a munkavállaló általi használatát folyamatosan ellenőrizte.

A balesetnek szemtanúja nem volt.

A perbeli gép, amin a munkavállaló a baleset napján munkát végzett egy nagy teljesítményű automatikus alumínium-körfűrészgép, típusa VA-L 560 NC, típusszáma 13501P00 27, gépszáma 1763. A 12. sorszám alatt csatolt gépkönyv 5. oldalán található magyar nyelvű tanúsítvány értelmében. A perbeli gép az EN 292 szabvány szerinti előírásoknak megfelelt. Szabvány szerint működött, biztonságos volt és az eredeti állapotában használta felperes.

Noha a per irataihoz nem került csatolásra a baleseti sérült munkaköri leírása a peres felek által sem vitatottan a sérült munkavállaló feladta, mint betanított munkás az volt, hogy a perbeli gépen a műanyag lemezek alatt az onnan kigördült munkadarabokat leszedje a görgőkről. A munkaterület, tehát a műanyag lapoktól a görgő végéig terjedt.

Az alperes a 753-20-3/2008. október 31. napján kibocsátott közigazgatási határozatnak minősülő fizetési meghagyásával a felperesi munkáltatót 112.351 Ft összegű baleseti ellátás, valamint annak 20.553 Ft összegű kamata, mindösszesen 132.905 Ft megfizetésére kötelezte.

A fizetési meghagyás lényegében fenti tényállás alapján került kiadásra.

A fizetési meghagyásban alperes megállapította, hogy a felperesi munkáltató felelőssége abban áll, hogy nem tartotta be a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § /2/ bekezdését, 54. § /1/ bekezdés a) és b) pontját, 54. § /7/ bekezdés h) pontját, 42. § b) pontját, a 65/1999. (XII.22.) EÜM rendelet 3. § /1/ bekezdését, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. §, valamint 68/A. § /1/ bekezdés és /3/ bekezdését. Mindezek alapján felelősséggel tartozik ZX 2006. március 10. napján bekövetkezett üzemi balesetéért.

Az alperes hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság által hozott BH.2000.518. számú jogesetre, mely szerint a védőeszköz használatát a munkáltató folyamatosan köteles ellenőrizni, ha a baleset e kötelezettség elmulasztásának következménye, a baleseti ellátás megtérítésére köteles.

A felperes a fizetési meghagyása ellen keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését.

Arra hivatkozott, hogy a munkáltató a fizetési meghagyásban foglaltakkal ellentétben a fent hivatkozott jogszabályokban előírt kötelezettségének mindenben eleget tett. Biztosította az egészséget nem károsító és biztonságos munkavégzés feltételeit, a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesítette, számára munkavédelmi eszközt biztosított, melynek használatát rendszeresen ellenőrizte. Előadta azt is, hogy a munkavállaló elismerte a felelősséget a baleset bekövetkezéséért, hiszen a biztonsági előírások megszegésével, egy működő munkagép, zónájába nyúlt be. A munkairányító a munkavédelmi eszköz használatára a figyelmet felhívta. A munkavégzés során a munkairányító folyamatosan ellenőrizte a munkavállalókat, így a felperes munkavégzését is, azt elismerte, hogy nem állhat minden percben a munkavállaló háta mögött a munkáltató.

Arra is hivatkozott, hogy a perbeli munkagép az előírások betartása esetén biztonságos munkavégzésre tökéletesen alkalmas volt.

Alperes a kereset elutasítására terjesztett elő ellenkérelmet, amelyben lényegében megismételte a fizetési meghagyásban leírt tényállást, és jogszabályhelyekre való utalást.

A bíróság a felperes keresetét alaposnak találta:

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § /2/ bekezdése értelmében a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.