BH 1996.2.93 A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a felek között nincsen szerződéses jogviszony [Ptk. 361. §, (1) bek.].

A felperes 1987. június 1-én három évi időtartamra szerződést kötött az alperessel a perbeli és már korábban is az alperes által üzemeltetett büfé-falatozó szerződéses üzemeltetésére. A felperes módosított keresetében az 1990. május 31-én megszűnt szerződés elszámolása alapján kimutatott tartozás jogcímén 939 427,50 forint és ezen összeg 1990. augusztus 31-től járó évi 20%-os kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Egyrészt vitatta az elszámolás helyességét, másrészt kifogás útján megtámadta a szerződést feltűnő aránytalanságra hivatkozással a kereseti követelés teljes összege erejéig.

Az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény alapján a módosított keresettel egyezően marasztalta az alperest. Az alperes beszámítási kifogását nem találta alaposnak, egyrészt mert e szerződésfajtánál a szolgáltatás-ellenszolgáltatás objektíve nem összemérhető, másrészt mert az alperes ismerte az üzlet bázisadatait, és a kalkulált átalánydíj nem volt aránytalan a tervezett forgalomhoz képest. Az, hogy más üzletek elszívó hatása folytán a forgalom nem érte el a tervezetet, az üzletvezető üzleti kockázata körébe tartozik. A forgalomcsökkenésnek az a része pedig, amit a felperes karbantartási, felújítási kötelezettségének elmulasztása okozhatott, nem olyan mértékű, hogy feltűnő aránytalanság megállapítását eredményezhetné.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve a marasztalásának 83 041 forintra történő leszállítását.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint is a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadás e szerződéstípusnál fogalmilag kizárt. Az aránytalanságnak egyébként is a szerződéskötéskor kell fennállnia, így utóbb bekövetkezett körülmények forgalomcsökkentő hatása nem jöhet figyelembe.

A másodfokú bíróság az alperes beszámítási kifogásának alaposságát a szerződésszegéssel okozott kár címén is vizsgálta, mert az alperes a forgalomcsökkenés 40%-át a felperes karbantartási kötelezettségeinek az elmulasztására vezette vissza. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes valóban nem tett eleget a szerződésben vállalt karbantartási-felújítási kötelezettségeinek, az üzlet leromlott, elhanyagolt külső megjelenése azonban a másodfokú bíróság megítélése szerint nem volt számottevő kihatással a forgalomcsökkenésre. Az alperesnek módja lett volna a munkálatokat elvégeztetni a felperes költségére, vagy a bíróságtól kérni a szerződés módosítását, illetve felmondani a szerződést. Az alperes azonban egyiket sem tette, így kártérítési igényét nem találta alaposnak a másodfokú bíróság. A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését. Álláspontja szerint a tényállás feltáratlansága miatt mindkét fokú ítélet megalapozatlan. Újabb szakértő perbe való bevezetésével kellett volna összegszerűen meghatározni, hogy a felperes karbantartási kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló szerződésszegése milyen mértékben hatott ki a forgalom csökkenésére. Az alperes kártérítési igénye jogalapjaként a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is megjelölte.