BH 1993.2.120 A társadalmi szervezet autonómiája körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett teszi lehetővé a tagként való felvételt, az ilyen korlátozó feltétel nem sérti az egyén egyesülési jogát [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 10. § (1) bek.].

A felperes keresetében az alperes 1990. október 12-én tartott közgyűlésén hozott, tagsági viszonyának megszüntetéséről szóló határozatának hatályon kívül helyezését, valamint annak megállapítását kérte, hogy az alperes elnöke 1991. január 28-án kelt értesítésének közgyűlési határozattal alátámasztott jogalapja nincs. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint törvényes közgyűlési határozat alapján szüntették meg a felperes tagsági viszonyát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a megyei bíróság a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. Ennek eredményeként ítéletével az alperes intézőbizottságának 1991. január 28-án kelt, a felperes tagsági viszonyát törlő határozatát megsemmisítette. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az 1990. július 27-i, illetőleg október 12-i közgyűlési határozatokat a bíróság érdemben nem bírálta felül, mert az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 10. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 30 napos határidőben e határozatokat a tagok bíróság előtt nem támadták meg. Mindemellett az alkotmány 63. §-ának (1) bekezdése alapján e határozatok helyessége kétségesnek tűnik, mivel a felperesnek más vadásztársaságba való belépése a korábbi tagsági viszonyának megszüntetését nem eredményezheti.

A megyei bíróság megállapította továbbá, hogy sem a júliusi, sem az októberi közgyűlésen az alapszabály módosítása nem történt meg, mivel a két közgyűlés az alapszabály módosítására alakszerű határozatot nem hozott.

Ugyanígy az egyik közgyűlés sem hozott a felperes kizárásáról alakszerű határozatot. Így olyan közgyűlési határozat nem volt, amely a felperes tagsági viszonyát megszüntette volna. A tagsági viszony törlésére az intézőbizottságnak pedig - az alapszabály rendelkezéseit alapul véve - nincs lehetősége.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. A fellebbezésben kifejtett álláspont szerint az elsőfokú bíróság ítéletében iratellenesen állapította meg, hogy az alperes nem módosította az alapszabályát, és nem hozott határozatot a közgyűlés a felperes tagsági viszonyának megszüntetéséről. A felperes az 1990. október 12.-i közgyűlésen jelen volt, ahol olyan döntés született, hogy 1990. december 31-ével a felperes tagsági viszonyát törli, amennyiben az intézőbizottsághoz nem juttat el olyan értesítést, hogy a másik vadásztársaságból kilépett. A felperes e közgyűlési határozatot a jogszabályban biztosított 30 napos határidőn belül nem támadta meg, és bejelentési kötelezettségének sem tett eleget, ezért tagsági viszonya a közgyűlés határozata alapján megszűnt.

A felperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének tényállási részét kérte kiegészíteni azzal, hogy az alperes által jegyzőkönyvbe foglalt, a személyével kapcsolatos érvénytelen határozatok nem tekinthetők "közölt" határozatoknak. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

Az alperes fellebbezése alapos, a felperes csatlakozó fellebbezése alaptalan.