BH 2022.11.302 A sérelemdíjban marasztalás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas a sérelem kompenzálására, sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatás kifejtésére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].

A tényállás

[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2016. március 1-jétől konyhai kisegítő munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. 2017. május 17-én reggel 7 órakor kezdte meg a munkavégzést. A 4. számú üstben 40 kg tésztát főztek, majd a következő adag 25 kg-os tésztát keverőtálba tették, és azt a felperes és munkatársa az 1. számú üst széléig emelte. Ezt követően a felperes munkatársa felnyitotta az 1. számú üst tetejét és közben utasított egy másik konyhai kisegítőt, hogy a 25 kg tésztát tartalmazó keverőtálat alulról tolja meg. A tészta belecsúszott az üstbe, melynek hatására a kiáramló gőz és a forró víz a valószínűsíthetően túltöltött főzőüstből kitört, és a felperes jobb karjára, lábára, mellére, továbbá a nyakára ömlött. A baleset következtében a felperes jobb lábszárán, combján, vállán, mellén és karján égési sérülést szenvedett. A balesetet követően a felperes hidegvizes kezelése, a fájdalom csillapítása a helyszínen megtörtént, majd az Országos Mentőszolgálat kórházba szállította.

[2] A felperes a munkahelyi balesetben a testfelszín 11%-ának I-II/1-II/2. fokú égési (forrázási) sérüléseit szenvedte el, amelynek következtében az alsó végtagokon másodlagosan, heggel és bőrelszíneződés visszamaradásával gyógyult bőrterületek maradtak vissza, melyek területén érzészavar alakult ki, valamint időszakosan idegi fájdalom is jelentkezett. A többi területen szabad szemmel alig észrevehető, de esztétikai károsodásként értékelhető elváltozás maradt vissza. Az elszenvedett sérülésekkel okozati összefüggésben a felperesnél poszttraumás stresszzavar alakult ki szorongással, elsősorban a szorongásos-depressziós tünetek és forróság-fóbia domináltak. A pszichés állapot negatív irányú változása a korábban fennálló pikkelysömör betegség kismértékű állapotrosszabbodását okozta.

[3] Az alperes mint társadalombiztosítási kifizetőhely határozatával a foglalkozás körében végzett munka közben történő baleset üzemi jellegét elismerte, ezt követően 2017. május 25-én felhívta a felperest a kárigényének bejelentésére.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[7] A felperes keresetében - többek között - sérelemdíj címén 5 millió forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes által üzemi balesetként elismert baleset következtében testfelülete jelentős részén égési sérüléseket szenvedett, sebei begyógyultak, azonban azok nyomai tartósan megmaradtak, külső megjelenését elcsúfítva akadályozzák a korábbi megszokott életvitele folytatásában. Ennek nyomán neurológiai és depresszív tünetek is felléptek nála, pszichiátriai szakkezelésre, gyógyszeres kezelésre szorul. Egész életében kénytelen lesz elviselni a baleset hátrányos következményét, személyisége szabad kibontakozásában és a párválasztási szabadságában felmerülő akadályként a strandolást, sportolást nevezte meg, és párkapcsolat kialakításában is hátrányt szenved, a baleset testi és mentális egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásával kénytelen együtt élni.

[8] Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte. Előadta, hogy a munkavégzéshez a szükséges védőeszközöket biztosították a felperesnek, illetve munkatársainak, őket munkavédelmi oktatásban részesítette, a munka végzéséhez szükséges tapasztalattal rendelkeztek. Álláspontja szerint a munkáltató mindent megtett a baleset megelőzése érdekében, azt kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása okozta.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

[10] A törvényszék helybenhagyó közbenső ítélete folytán jogerőre emelkedett közbenső ítélet a perbeli munkahelyi baleset vonatkozásában megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét.

[11] A törvényszék túlzottnak tartotta a felperes sérelemdíj iránti igényét. Annak mértéke megállapítása során figyelemmel volt arra, hogy a felperes maradandó sérüléseket szenvedett, az égési sérülések miatti hegesedései testszerte megmaradtak jelentősen befolyásolva a felperes önértékelését, nőiességének megélését. A sérülésekkel összefüggésben posttraumás stressz-zavar alakult ki szorongással, fóbiával, mely a pikkelysömör betegsége állapot rosszabbodására is kihatott. A bíróság figyelembe vette az életmódja negatív változását, a bekövetkezett egészségkárosodás jelentős mértékét, továbbá, hogy a felperes a balesetet fiatal középkorú nőként, 44 évesen szenvedte el, így 4 millió forint összegben találta megalapozottnak annak összegét.

[13] A peres felek fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezései közül a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezést helybenhagyta.

[14] Nem találta megalapozottnak a bíróság az alperesnek a sérelemdíj jelentős mértékű leszállítására vonatkozó igényét. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe az összeg megállapításánál, hogy a felperes fiatal-középkorú nőként maradandó sérüléséket szenvedett, az égési sérülései miatti hegesedések maradtak. Az orvosszakértő jelentős arányú pszichés terheltséget is kimutatott, továbbá a tanúbizonyítás a felperesre és környezetére gyakorolt negatív hatásokat tárt fel. Indokolatlanná tette a csökkentést az a körülmény is, hogy a felperest a balesetben semmilyen közrehatás nem terhelte, továbbá szem előtt tartotta a sérelemdíj reparatív funkcióját is. Figyelemmel volt ezentúl a sérelemdíj magánjogi büntető szerepére is. Mindezen szempontok mérlegelése alapján megalapozottnak találta a 4 millió forintos összeget. Megállapította, hogy a beszerzett orvosszakértői vélemény megerősítette, hogy a felperes háztartási kisegítő igénybevételére szorult. A javára megítélt gyógyszerköltségtérítés alaptalanságát sem lehetett a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapítani.

A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem

[15] A jogerős részítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a sérelemdíj tekintetében előterjesztett keresetet utasítsa el, és a sérelemdíj címén megállapított marasztalás összegét 500 000 forintra szállítsa le. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. § (1)-(3) bekezdését, továbbá a Ptk. 2:52. § (3) bekezdését jelölte meg.

[16] Érvelése szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok értékelését kirívóan okszerűtlenül és iratellenesen végezte el. Hivatkozott a KSH életkorokra vonatkozó csoportosítására, mely szerint egy 44 éves korú nő nem fiatal-középkorúnak, hanem idősebb-felnőttkorúnak minősül. Megítélése szerint a felperes testén már a balesetet megelőzően is a pikkelysöröm megbetegedése miatt hegesedések voltak, így a balesetből eredő hegek nem okoztak olyan látható sérülést, amely ilyen jelentős összegű sérelemdíjat indokolna.