BH 2017.11.365 A Be. XXVI. Fejezete szerinti eljárás - lemondás a tárgyalásról - feltétele a terhelt bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása a bíróság nyilvános ülésén. A "beismerés" tényekre vonatkozik, ezért ez a feltétel nem valósul meg, ha a bíróság a terheltet a történeti tényekre nem hallgatja ki. Ennek elmulasztásával a bíróság feltétlen (abszolút hatályú) eljárási szabálysértést valósít meg, amely felülvizsgálati ok [Be. 272. § (1) bek. IV/b) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 534. § (1) bek.].

[1] A városi bíróság a 2010. november 3. napján - tárgyalásról lemondásos külön eljárásban - tartott nyilvános ülésen hozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csődbűncselekmény bűntettében [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 290. § (1) bek. a) pont I. fordulat, (2) bek.] és 2 rendbeli adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (2) bek.].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 5 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és 38 769 000 forint vagyonelkobzást rendelt el.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja és a Be. 373. § (1) bekezdés IV. pontja alapján arra hivatkozással, hogy az ügyész a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta a Be. XXVI. Fejezete szerinti eljárást.

[4] A tárgyalásról lemondás alkalmazhatóságának a bűnösség elismerésére is kiterjedő beismerő vallomás az előfeltétele. Az ügyészi meghallgatás jegyzőkönyve csak utal a terhelt beismerő vallomására, de az ténylegesen nem történt meg. A terhelt a vád tárgyává tett cselekménnyel kapcsolatosan semmilyen nyilatkozatot nem tett, így a bűnösségének elismerésére is kiterjedő vallomása hiányzik. Ezzel összefüggésben a védő megjegyezte azt is, hogy az ügyész a meghallgatáson a terheltet a Be. 117. §-ában foglaltakra sem figyelmeztette, így az elkövetést elismerő nyilatkozata egyébként sem volna figyelembe vehető. Ezért az ügyész a tárgyalásról lemondásos eljárás lefolytatását nem indítványozhatta volna.

[5] A védő ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a büntethetőség elévülésére figyelemmel az eljárás megszüntetését, másodlagosan az iratok ügyésznek megküldését indítványozta.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a védő felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta.

[7] A Legfőbb Ügyészség szerint az ügyész és a terhelt megállapodásának szövegéből, de a meghallgatásáról készült jegyzőkönyv tartalmából is egyértelműen következik, hogy a terhelt a meghallgatásán beismerő vallomást tett.

[8] A jelen esetben a tárgyalásról lemondásra a Be. 540. §-a alapján került sor, és az ügyész eljárása az annak (1)-(3) bekezdésében foglaltaknak alapvetően megfelelt.

[9] A Be. 540. § szerinti meghallgatás nem azonosítható a terhelt kihallgatásával, így a Be. 117. §-ában foglaltak sem alkalmazhatóak. A meghallgatás annak biztosítéka, hogy a terhelt a vád tárgyává tett cselekményre vonatkozó mondanivalóját az ügyész tudomására hozza. Ezért nem kifogásolható, hogy az ügyész közölte a terhelttel a vád tárgyává tett tényállást és minősítést, amit a terhelt elfogadott. Egyébként pedig a Be. 117. § esetleges megsértése olyan relatív eljárási szabálysértés, ami nem tartozik a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában körülírt és a felülvizsgálatot megalapozó feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések körébe.

[10] Mindezek folytán nem valósult meg a Be. 373. § (1) bekezdés IV.a) pontja szerinti feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés, ezért a Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

[11] A védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett, amelyben továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a terhelt az ügyész előtt nem tett beismerő vallomást, ezért a Be. XXVI. Fejezete szerinti eljárás e feltétele nem teljesült.

[12] A Kúria azt állapította meg, hogy a védő felülvizsgálati indítványa - az alábbiak szerint - alapos.

[13] A védő indítványa szerint az ügyész a tárgyalásról lemondás alkalmazását a terhelt beismerő vallomása mint törvényi előfeltétel hiányában indítványozta, s ezzel ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés valósult meg.

[14] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés IV.a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az ügyész a XXVI. Fejezet szerinti eljárást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta.

[15] A Kúria az eljárás iratanyaga alapján az alábbiakat állapította meg.

[16] A terhelt a nyomozás során nem tett beismerő vallomást, sőt kijelentette, hogy "jóhiszeműen jártam el", "a cselekményt nem követtem el", "bűncselekményt nem követtem el".

[17] Az ügyész ellene az általános szabályok alapján emelt vádat.

[18] Az ügyész a vádiratban 1 rendbeli csődbűntett bűntette [korábbi Btk. 290. § (1) bek. a) pont I. fordulat, (2) bek.], 1 rendbeli - társasági adóra vonatkozó - adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (3) bek.] és 3 rendbeli - különadóra, személyi jövedelemadóra és egészségi hozzájárulásra vonatkozó - adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (2) bek.] miatt emelt vádat.

[19] A Be. 540. § (1) bekezdése szerint a nyomozás során beismerő vallomást nem tett terhelt a nyomozás befejezése után, de legkésőbb a vádirat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az ügyésznél kezdeményezheti, hogy az ügyész indítványozza az ügy nyilvános ülésen való elbírálását.

[20] A terhelt és a védő a vádiratot egyaránt 2010. szeptember 10-én vették át. A terheltet - védője jelenlétében - 2010. szeptember 24-én hallgatta meg az ügyész, és a meghallgatásra hivatkozással aznap kötött az ügyész és a terhelt megállapodást a tárgyalásról való lemondásról. Az ügyész aznapi keltezéssel küldte meg korrigált végindítványát, amelyhez mellékelte a jegyzőkönyvet és a megállapodást is.

[21] Ebből kitűnik, hogy a terhelt szükségszerűen a vádirat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül terjesztette elő kezdeményezését az ügyésznél.

[22] A Be. 540. § (2) bekezdése szerint, ha az ügyész a kezdeményezéssel egyetért, a meghallgatás során a terheltet részletesen meghallgatja a vád tárgyává tett cselekményről, és közli, hogy milyen nemű, mértékű, tartamú büntetést, illetőleg intézkedést vesz tudomásul. Az ügyész az 538. § (7) bekezdésében foglaltakat is közli a terhelttel.

[23] Az ügyész a terheltet tájékoztatja a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás következményeiről, illetőleg arról, hogy a megállapodást a bíróság nem köteles elfogadni; a tájékoztatást és a terhelt nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni [Be. 538. § (7) bek.].

[24] Az ügyész által felvett és a bíróságnak megküldött jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy az ügyész kézbesítette a terheltnek és a védőnek a terhelti kezdeményezést elfogadó aznap kelt határozatát. Az ügyész a terhelt "beismerő vallomására figyelemmel" közölte vele "az általa elkövetett bűncselekmények" leírását, a bűncselekmények ügyész szerinti minősítését, és azt, hogy az ügyész milyen nemű, mértékű, tartamú büntetést, illetőleg intézkedést vesz tudomásul. Az ügyész tájékoztatta még a terheltet a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás következményeiről, illetőleg arról, hogy a megállapodást a bíróság nem köteles elfogadni. A terhelt pedig azt nyilatkozta, hogy "Az ügyész által a Be. 538. § (7) bekezdése alapján közölteket elfogadom, továbbá a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás következményeiről szóló tájékoztatást tudomásul veszem és hajlandó vagyok megállapodást kötni".