A Kúria Gfv.30387/2014/1. számú precedensképes határozata általános szerződési feltételekhez kapcsolódó törvényi vélelem megdöntése tárgyában. [2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 4. §, 11. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk (1) bek., (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

Általános szerződési feltétel jogszabályon alapuló tisztességtelensége vélelmének megdöntése csak akkor eredményes, ha az arra hivatkozó fél a jogszabályban meghatározott feltételeket bizonyítani tudja. 2014. XXXVIII. Tv. 4. § (1), 2014. XXXVIII. Tv. 11. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.387/2014/6. szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Gere Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Gere István ügyvéd által képviselt ERSTE Bank Hungary Zrt. felperesnek a Réti-Antall és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Réti László ügyvéd által képviselt Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételekhez kapcsolódó törvényi vélelem megdöntése iránt a Fővárosi Törvényszéken 25.G.43.288/2014. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.570/2014/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes és az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmek folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletnek a "Piaci kölcsön/Szabad felhasználású jelzáloghitelre EUR" elnevezésű 37., 38., 39. szám alatti, valamint "Piaci kölcsön/Szabad felhasználású jelzáloghitelre CHF" elnevezésű 40., 41., 42. szám alatti termékek vonatkozásában a pert megszüntető rendelkezését hatályon kívül helyezi és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes (ideértve jogelődjeit is) a pénzügyi szolgáltatásai nyújtása során blanketta szerződések mellett Általános Szerződési Feltételeket és Üzletszabályzatot (a továbbiakban együtt: ÁSzF) alkalmazott. A felperes ezekben lehetővé tette a szerződések egyoldalú módosítását a kamatok, díjak és költségek vonatkozásában.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 6. §-a és 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy az általa megkötött fogyasztói kölcsönszerződések részévé vált ÁSzF-eknek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kikötései megfelelnek a Törvény 4. § (1) bekezdése szerinti valamennyi feltételnek, így azok tisztességesek és érvényesek.

Kérte a tárgyalás felfüggesztését a Pp. 155/A. §-ában, illetve a Pp. 155/B. §-ában foglaltakra hivatkozással.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a jogvita eldöntéséhez nem volt szükséges a Pp.155/A. §-a szerinti előzetes döntéshozatali eljárás és a Pp. 155/B. §-a szerinti alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése. A felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy a peresített időszakban alkalmazott ÁSzF-jei megfelelnek a Törvény 4. § (1) bekezdése szerinti valamennyi feltételnek, ezért a felperes nem tudta eredményesen megdönteni a Törvény 4. §-a szerinti tisztességtelenség vélelmét.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a felperes "Piaci kölcsön/Szabad felhasználású jelzáloghitelre EUR" elnevezésű 37., 38., 39. szám alatti, valamint "Piaci kölcsön/Szabad felhasználású jelzáloghitelre CHF" elnevezésű 40., 41., 42. szám alatti terméke vonatkozásában a pert megszüntette és e körben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: az elsőfokú bíróság helyesen, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy nem kezdeményez előzetes döntéshozatali eljárást és nem fordul az Alkotmánybírósághoz sem. Álláspontja szerint a Törvény nem ütközik a felperes által hivatkozott uniós jogszabályokba, illetve az Alaptörvénybe, ezért azt alkalmazni kell.

A másodfokú bíróság megítélése szerint - az elsőfokú bíróság által alkalmazott sorszámozást követve - az 1-7. szám alatti, illetve a 37-42. szám alatti termékek kivételével az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a felperes ÁSzF-jei nem felelnek meg a Törvény által előírt követelményeknek, ezért a felperes nem tudta eredményesen megdönteni a tisztességtelenség vélelmét.

Az 1-7. szám alatti termékek tekintetében rögzítette, hogy azok folyószámla hitelszerződések, amelyekre a Törvény rendelkezései nem terjednek ki.

A 37-42. szám alatti termékek esetében vizsgálta, hogy azok a Törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyi hatálya alá tartoznak-e. A másodfokú bíróság megítélése szerint a szerződés jellegének a minősítése esetén nem az elnevezésnek, hanem annak van jelentősége, hogy a szerződés ténylegesen tartalmaz-e effektivitási kikötést; ilyennek minősül az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a tartozást ténylegesen valamely, a fizetés helyének pénznemétől eltérő pénznemben kell leróni. A lerovó pénznem körében az adós választási lehetőségét biztosító kikötést - mely szerint tetszőlegesen forintban, vagy devizában egyaránt törleszthetett - effektivitási kikötésként kellett figyelembe venni, ezáltal az azt tartalmazó szerződés nem deviza alapú, hanem deviza alapúnak nem minősülő, "a forinthitelekhez közelebb álló" hiteltípus. A minősítés szempontjából nem lehet irányadó az adós döntése, annak vizsgálatára a Törvény által megszabott jelen eljárási rendben egyébként sincs mód; nem a választás eredménye, hanem a választás lehetőségének a biztosítása bír jelentőséggel annak eldöntésekor, hogy a szerződés a Törvény tárgyi hatályi alá tartozik-e.

A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XL. törvény) az 52. § (1) bekezdésével kiegészítette a Törvény 1. §-ának (1) bekezdését az (1a.) bekezdéssel, valamint az 52. § (13) bekezdése a 8. §-ának az (1) bekezdését c) ponttal, amelyek értelmében a per tárgyává tett effektivitási kikötéssel ellátott deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződések 2014. október 15-étől a törvény hatálya alá tartoznak. A 37-42. szám alatti termékek mindegyike vonatkozásában a keresetlevél bírósághoz beérkezésére megszabott jogvesztő törvényi határidő 2015. január 5-e és január 12-e közé esik, kizárt tehát azok korábbi időpontban történő elbírálása és értelemszerűen annak jogorvoslati felülbírálata is. Ennek a jogértelmezésnek nem mond ellent a 2014. évi XL. törvény 52. § (14) bekezdésével a törvénybe beiktatott 8. § (1a) bekezdésének rendelkezése, amely a keresetlevél törvényi határidőt megelőző benyújtását nem engedi elutasítással szankcionálni, ugyanakkor nem is teszi lehetővé annak korábbi időpontban történő elbírálását. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság ezen termékek vonatkozásában a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján - figyelemmel az analógiaként alkalmazható Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra - megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét e körben a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.