3/2013. (I. 21.) OBT határozat

az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Kúria elnöke által figyelembe veendő (vizsgálandó és alkalmazandó) elvekről a bírói álláspályázatok elbírálása során a pályázati rangsortól eltérés esetén

I.

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

2. A rangsortól való eltérés kivételesen akkor indokolt, ha:

- az megfelel az Országos Bírói Tanács által alább megfogalmazott elveknek, és

- az egyéb körülmények, valamint

- az adott álláshely betöltésénél kiemelt szempontok alapján, összességében megalapozott a második vagy harmadik helyre rangsorolt pályázó kinevezése.

II.

1. Szabad mérlegelés elve

A kinevezési, illetve előterjesztési jogkör gyakorlója a pályázati rangsortól való eltérés alapjául szolgáló tényeket valamennyi körülmény egybevetése alapján, szabadon értékelheti, és meggyőződése alapján dönthet a rangsortól való eltérésről az OBT által meghatározott elvek figyelembevétele mellett. Az egyedi pályázatok esetében a kinevező illetve az előterjesztési jogkör gyakorlója szabadon mérlegelheti a bírói életpálya, a konkrét bírósági szolgálati érdekek és az általános igazságszolgáltatási célok szempontjait.

2. Egyenlő értékelés elve

Rangsortól eltérés körében az egyes jelölteknél figyelembe vett szempontokat (képesség, szolgálati érdek stb.) a többi jelöltnél is vizsgálni és értékelni kell.

3. Az összeférhetetlenség elkerülésének elve

A rangsor első helyén álló pályázó bírói kinevezésével, illetőleg áthelyezésével a Bjt. 41. §-a szerinti összeférhetetlenség - az egyéb kritériumok figyelembevételével elkerülhetetlen helyzetet ide nem értve - ne jöjjön létre.

4. A szolgálati érdek érvényesítésének elve

A./ Az ügyforgalom hatékony kezelésének elve

Az országos átlagot meghaladó ügyforgalommal terhelt bíróságokon figyelembe vehető az ügyhátralék feldolgozásának várható kedvezőbb alakulása.

Ez az elv érvényesülhet különösen akkor, ha az első helyre rangsorolt pályázó kinevezésével - tekintettel a speciális szakmai tapasztalat hiányára, a rövidebb szakmai gyakorlatra stb. - az ügyhátralék várhatóan tovább növekedne, vagy nem csökkenne, míg a második vagy a harmadik helyen rangsorolt pályázó kinevezésével - a pályázók korábbi szolgálati helyén végzett munkamennyiségi és/vagy minőségi tartalmának objektív adataival alátámaszthatóan - a hivatkozott cél elérhetővé válik.

Az országos átlagot meghaladó ügyforgalommal terhelt az a bíróság, amelynél az egy bíróra (tanácsra) jutó folyamatban lévő ügyek száma alapján meghatározott munkateher az országos átlagot több mint 10%-kal meghaladja (az Országos Bírói Tanács 58/2012. (IX. 17.) számú határozat 2/A. pontja).

B./ A speciális szakmai követelmény figyelembevételének elve

Amennyiben a kiírt álláshely olyan meghatározott és egyedi szakmai követelményt támaszt, vagy olyan speciális ismeretet vagy gyakorlatot igényel, amivel az első helyre rangsorolt pályázó nem, azonban a második vagy harmadik helyre rangsorolt pályázó rendelkezik, indokolt a szakmailag legalkalmasabb pályázó kinevezése.

Ezen elv alkalmazása különösen megalapozott, ha a pályázati kiírás az érvényesített szempontot előre meghatározta és a pályázat elbírálásánál előre előnyként jelölte meg. Indokolt lehet ezen kritérium érvényesítése akkor is, ha az adott álláshely esetében a szempont egyébként nyilvánvaló vagy köztudomású; továbbá ha a rangsortól eltérés indoka olyan speciális szempont, amelyet a kiíró a pályázati felhívás keretein belül nem tudott kifejezésre juttatni.

C./ A folyamatos munkavégzés biztosításának elve

Amennyiben olyan körülmény áll fenn, ami miatt a folyamatos munkavégzés biztosítása csak a második vagy harmadik helyen rangsorolt pályázó kinevezésével valósul meg, a rangsortól eltérés indokolt.

5. A bírói életpálya védelmének elve

A bírói életpálya védelme és fenntartása érdekében különösen méltányolható körülmények a pályázat elbírálásánál figyelembe vehetőek.

Ilyen körülmény lehet különösen:

- a tartós vagy végleges egészségváltozás, amely lehetetlenné teszi, vagy nagymértékben megnehezíti a korábbi álláshelyre való eljutást, illetőleg az ottani munkavégzést,

- ha családi körülményei változása folytán távolabbi városba, helységbe költözik családjával a pályázó,

- a szakmai körülmények indokolják,

- összeférhetetlenségi állapot létrejöttének elkerülése vagy megszüntetése,

- ha az Országos Bírói Tanács döntésében határidőt adott az összeférhetetlenség megszüntetésére, és ennek eredménytelensége esetén a bírói életpálya sérelme következne be.

6. A pályázó korábbi munkavégzése minősítésének elve

Amennyiben a rangsor második vagy harmadik helyén szereplő pályázó titkári, bírói, vagy a pályázati rendszerben figyelembe vehető egyéb szervtől származó értékelése kiválóan alkalmas vagy ennél magasabb minősítésnek felel meg, és az első helyen rangsorolt pályázóé alacsonyabb, a rangsortól történő eltérés indokolt.

7. A pályázati eljárásban elért pontszám tartalmi vizsgálatának elve

Az előterjesztő, illetve a kinevező az elért pontszámok nem jelentős mértékű különbségének minőségi és mennyiségi jellemzőit - azok értékét és meghatározását nem érintve -vizsgálhatja, és a rangsortól eltérésnél figyelembe veheti.

Különösen értékelésre kerülhet az a körülmény, hogy a rangsorban előrébb álló pályázó olyan ismeretek vagy tevékenység alapján ért el magasabb pontszámot, amely képességek egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben szükségesek az adott szolgálati helyen, az adott pályázati tevékenység ellátásánál, míg egyéb értékelés alá vont szempontok kiemelt jelentőséggel bírnak.

Ha az első helyre, illetőleg a második, harmadik helyre rangsorolt pályázó között a pontkülönbség jelentős, akkor a rangsor alapját képező pontszámok különbségének mértékét, okát, indokát fokozott figyelemmel és részletességgel kell vizsgálni a rangsortól való eltérés indokoltságánál.

Jelentős a jelöltek közötti pontkülönbség, ha az adható szubjektív pontok maximális összegét eléri, vagy azt meghaladja.

8. Az eltérés kizártságának elve

A rangsortól eltérés nem szolgálhat helyi létszámgazdálkodás vagy az Országos Bírói Tanács által meghatározott fenti elvekkel összhangban nem álló célokat és szempontokat.

III.

1. Az Országos Bírói Tanács a rangsortól eltérő előterjesztés esetén felkéri a Kúria elnökét és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy az egyetértési jog megalapozott gyakorlása érdekében a Bjt. 18. § (4) bekezdésében, illetve a 19. § utaló szabályában szereplőkön túlmenően

- a rangsor első három helyen álló pályázók teljes pályázati anyagát,

- a rangsort felállító törvényszéki Bírói Tanács üléséről készült jegyzőkönyvet,

- a pályázatokat véleményező kollégiumi ülés - ha erre sor került - jegyzőkönyvét, valamint

- a törvényszéki elnök kinevezési előterjesztését, javaslatát is csatolja az iratokhoz.

2. Az Országos Bírói Tanács elnöke, illetőleg tagjai az esetlegesen további felmerülő kérdések vonatkozásában a kinevezőtől kiegészítést kérhetnek.

3.[1]

3. A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, az elveket ezt követően kell alkalmazni.[2]

Dr. Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna s. k.,

az Országos Bírói Tanács soros elnöke