A Kúria Pfv.21502/2014/7. számú precedensképes határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §, 369. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §] Bírók: Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt, Varga Edit

A határozat elvi tartalma:

Az 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés e) pontja értelmében semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a törlesztőrészletek összegét, a törlesztési időpontokat. 1996. CXII. Tv. 213. § (1) e), 1952. III. Tv. 369. §, 1952. III. Tv. 270. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság P.21793/2013/9., Fővárosi Törvényszék Pf.641742/2013/10., *Kúria Pfv.21502/2014/7.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.502/2014/7.szám

A Kúria a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek a DSS Partners Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd) által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságnál 2.P.XVIII.21.793/2013. számon megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.641.742/2013/10. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 (Ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Az alperes a 2008. szeptember 10-én megkötött kölcsönszerződés alapján 85.189 CHF (11.475.000 forintnak megfelelő összegű) kölcsönt nyújtott a felperesnek, amelyet forintban folyósított. A kölcsön összegének átszámítása az alperes által alkalmazott a folyósítás napján érvényes számlakonverziós vételi árfolyamon történt (kölcsönszerződés III/2. és III/3. pontok).

A kölcsön célja egyebek mellett a felperest más hitelintézettel szemben terhelő kölcsön kiváltása volt.

A peres felek a kölcsön futamidejét 360 hónapban, a törlesztőrészletek számát 360-ban, az ügyleti kamat évi mértékét 7,59%-ban, az induló teljes hiteldíjmutató mértékét 8,55%-ban határozták meg és megállapodtak abban, hogy a kölcsön folyósítását követően az alperes a kölcsön lényeges adatainak összefoglalása érdekében a felperest értesítőlevélben tájékoztatja, amely tartalmazza a kölcsön összegét, a folyósítás napján érvényes árfolyamot, az ügyleti kamat mértékét, a törlesztőrészletek ütemezését, a havi törlesztőrészlet mértékét és esedékességét, a teljes hiteldíjmutató 0,2 pontossággal meghatározott mértékét. A kölcsönt és kamatát a felperesnek az értesítőlevélben foglaltak szerint részletekben kellett megfizetnie az alperesnek, a törlesztőrészlet összege a kölcsön folyósításának napjától függően változhatott. A szerződő felek egyező akarattal a kölcsönszerződés aláírásával kinyilvánították, hogy az értesítőlevelet - mint a szerződés kiegészítését - a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részének tekintik, amely azzal együtt értelmezendő, a felperes fizetési kötelezettségeit az értesítőlevél tartalma szerint köteles teljesíteni.

Az alperes 2008. október 27-én keltezett értesítőlevelében tájékoztatta a felperest a 11.475.000 forint 2008. szeptember 24-i folyósításáról, a folyósítás napján érvényes számlakonverziós vételi árfolyamról, az éves kamatláb százalékos mértékéről, amely megegyezett a kölcsönszerződésben megjelölt összeggel, továbbá arról, hogy az első törlesztőrészlet 2008. november 10-én esedékes, összege 548,44 CHF.

A szerződő felek megállapodása szerint az esedékesség időpontjában a törlesztőrészlet összegével az alperes megterhelte a felperesnek az alperesnél vezetett deviza bankszámláját, a felperes viselte a törlesztőrészletek megfizetéséhez szükséges deviza átváltásból eredő valamennyi árfolyamkockázatot. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az aktuális törlesztőrészlet teljesítéséhez szükséges fedezet annak esedékességekor rendelkezésre áll deviza bankszámláján (kölcsönszerződés IV/2. pont). Ha az esedékesség napján a törlesztőrészlet teljesítéséhez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, az alperes jogosult volt az aktuális törlesztőrészlet és a késedelmi kamat összegével a felperes alperesnél vezetett bármely számláját megterhelni. Ebben az esetben a törlesztőrészlet és a késedelmi kamat összegének meghatározása az alperes számlakonverziós eladási árfolyamán történt (kölcsönszerződés IV/3. pont).

A felperes jelzálogjoggal terhelte meg a tulajdonában álló ingatlant, 2008. szeptember 11-én pedig a kölcsönszerződésre és a jelzálogszerződésre vonatkozóan közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett.

Az alperes a szerződésszerű teljesítés elmaradása miatt 2011. augusztus 25-én felmondta a kölcsönszerződést és a közjegyzői okirat záradékolásával 2012. október 8-án végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen.

A felperes a Pp.369.§ a) pontjára alapított keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint az alperessel megkötött kölcsönszerződés fogyasztási kölcsönszerződés, amely a régi Hpt. szerződéskötéskor hatályban volt 213.§ (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiba ütközik, mert nem tartalmazza az árfolyamrést mint költséget, a hiteldíj megváltoztatásának feltételeit és a törlesztőrészletek összege sem került meghatározásra. Emiatt a kölcsönszerződés semmis, amelynek következtében a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

Az alperes a kereset elutasítását és a törlesztőrészlet értesítőlevél szerinti meghatározásával a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérte. Érvelése szerint nem fogyasztási kölcsönszerződést kötöttek, ezért a régi Hpt. 213.§-a nem alkalmazható, s mivel a kölcsön folyósítása és a törlesztés devizában történt, az ügylet nem "devizaalapú", hanem devizaszerződés, amelyből következően az árfolyamrés fogalmilag kizárt. Kihangsúlyozta, hogy a törlesztőrészletek összegét a szerződés részét képező értesítőlevél tartalmazta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperes ellen indított végrehajtást. Döntését azzal indokolta, hogy a peres felek fogyasztási kölcsönszerződést kötöttek, hiszen nem a kölcsön gazdasági céljának, hanem annak volt jelentősége, hogy a felperes mint fogyasztó vette fel a kölcsönt, ezért a felek szerződésére alkalmazni kell a régi Hpt. 213.§-ában foglaltakat. Az adott kölcsönszerződés nem tartalmazza a törlesztőrészletek összegét, azok esedékességének pontos meghatározását, s mindemellett az értesítőlevél közjegyzői okiratba foglalás nélküli jognyilatkozat, amelyhez nem fűződik közvetlen végrehajthatóság. További indokai szerint a felek "devizaalapú" kölcsönszerződést kötöttek, az árfolyamrés nem költség, kizárólag a teljes hiteldíjmutatóban kell szerepelnie, az egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó tényezőket pedig kimerítően nem lehet meghatározni. Rámutatott, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben nincsen lehetőség az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítására.