32008D0458[1]

2008/458/EK: A Bizottság határozata ( 2008. március 5. ) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008-2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról szóló 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tagállamok igazgatási és ellenőrzési rendszerei, az igazgatási és pénzügyi irányításra vonatkozó szabályok, valamint az alap által társfinanszírozott projektek kiadásainak támogathatósága tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról (az értesítés a C(2008) 796. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. március 5.)

a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében a 2008-2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról szóló 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tagállamok igazgatási és ellenőrzési rendszerei, az igazgatási és pénzügyi irányításra vonatkozó szabályok, valamint az alap által társfinanszírozott projektek kiadásainak támogathatósága tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról

(az értesítés a C(2008) 796. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles.)

(2008/458/EK)

I. RÉSZ

BEVEZETÉS

I. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

(1) E határozat az alábbiak tekintetében állapítja meg az alap végrehajtásának szabályait:

a) kijelölt hatóságok;

b) igazgatási és ellenőrzési rendszerek;

c) a tagállamok részéről az alappal kapcsolatban a Bizottság számára közlendő információk;

d) a szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel;

e) tájékoztatás és nyilvánosság;

f) személyes adatok;

g) elektronikus dokumentumcsere.

(2) Az alábbi rendelkezések az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatoktól szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet ( 1 ) sérelme nélkül alkalmazandók.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

- "alap jogi aktus": az 575/2007/EK határozat,

- "alap": az alap jogi aktus által létrehozott Európai Visszatérési Alap,

- "négy alap": a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében az 573/2007/EK határozattal ( 2 ), az 574/2007/EK határozattal ( 3 ) és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal, illetve a 2007/435/EK határozattal ( 4 ) létrehozott Európai Menekültügyi Alap, a Külső Határok Alap, az Európai Visszatérési Alap, valamint a Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap,

- "felelős hatóság": a tagállamok által az alap jogi aktus 25. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt szerv,

- "hitelesítő hatóság": a tagállamok által az alap jogi aktus 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt szerv,

- "ellenőrző hatóság": a tagállamok által az alap jogi aktus 25. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján kijelölt szerv,

- "felhatalmazott hatóság": a tagállamok által az alap jogi aktus 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján kijelölt szerv,

- "kijelölt hatóságok": a tagállamok által az alap jogi aktus 25. cikke alapján kijelölt valamennyi hatóság,

- "intézkedés": az alap jogi aktus 4. cikkében meghatározott, az alap keretében tett intézkedés,

- "projekt": a támogatások végső kedvezményezettjei által egy intézkedés egészének vagy egy részének végrehajtása érdekében felvonultatott egyedi, gyakorlati eszközök,

- "végső kedvezményezett": a projektek végrehajtásáért felelős jogalanyok, például nem kormányzati szervezetek, szövetségi, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, egyéb közhasznú szervezetek, magán- vagy közjogi vállalatok, nemzetközi szervezetek,

- "projektpartner": bármely jogalany, amely a projekthez források nyújtásával, illetve a közösségi hozzájárulás egy részének a végső kedvezményezett közvetítésével történő befogadásával, a végső kedvezményezettel együttműködve végrehajtja a projektet,

- "stratégiai iránymutatások": az alapnak a 2007/837/EK bizottsági határozattal ( 5 ) elfogadott fellépési kerete,

- "prioritás": a stratégiai iránymutatásokban prioritásként meghatározott intézkedéscsomag,

- "különös prioritás": a stratégiai iránymutatásokban különös prioritásként meghatározott intézkedéscsomag, amely - az alap jogi aktus 15. cikke (4) bekezdésével összhangban - lehetővé teszi a nagyobb arányú társfinanszírozást,

- "közigazgatási vagy jogi ténymegállapítás": az illetékes hatóság - legyen az közigazgatási vagy jogi - első olyan írásbeli értékelése, amely konkrét tényekre alapozva megállapítja a szabálytalanság tényét, nem érintve azt a lehetőséget, hogy ez a megállapítás a közigazgatási vagy bírósági eljárás változásainak következtében utólag felülvizsgálható vagy visszavonható,

- "szabálytalanság": a Közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Közösségek általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti,

- "csalás gyanúja": olyan szabálytalanság, amely alapján nemzeti szinten közigazgatási vagy bírósági eljárás kezdeményezhető annak érdekében, hogy meghatározzák a szándékos magatartás, különösen az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, az Európai Unióról szóló szerződés K.3. melléklete alapján létrejött egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ( 6 ) csalás fennállását,

- "csőd": fizetésképtelenségi eljárások az 1346/2000/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikkének a) pontja értelmében,

- "támogatási megállapodás": megállapodás vagy bármely ezzel egyenértékű jogi eszköz, amelynek alapján a tagállamok az alap projektjének végrehajtása céljából támogatást nyújtanak a végső kedvezményezettnek.

II. RÉSZ

A NÉGY ALAP KÖZÖS RENDELKEZÉSEI

1. FEJEZET

Kijelölt hatóságok

3. cikk

Közös hatóságok

A tagállamok a négy alap közül kettő vagy több számára is kijelölhetik ugyanazt a felelős hatóságot, ellenőrző hatóságot vagy hitelesítő hatóságot.

4. cikk

Felhatalmazott hatóság

(1) A feladatok átruházása megfelel a hatékony és eredményes belső ellenőrzést előíró hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, biztosítja továbbá a megkülönböztetés tilalmának és a közösségi finanszírozás átláthatóságának elveivel való összhangot. Az átruházott végrehajtási feladatok nem idézhetnek elő összeférhetetlenséget.

(2) A felelős hatóság által a felhatalmazott hatóságra átruházott feladatok alkalmazási körét, valamint az átruházott feladatok végrehajtásának részletes szabályait hivatalosan, írásban rögzíteni kell.

A felhatalmazási okiratnak legalább az alábbiakról kell említést tennie:

a) a vonatkozó közösségi jogszabályokra történő hivatkozások;

b) a felhatalmazott hatóságra átruházott feladat;

c) a felhatalmazott hatóság jogai és kötelezettségei, valamint az általa vállalt felelősség;

d) a felhatalmazott hatóság kötelezettsége, hogy feladatainak végrehajtásához igazított szervezeti struktúrát, valamint igazgatási és ellenőrzési rendszert hozzon létre és tartson fenn;

e) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra, valamint az átruházott feladatok jogszerűségére és szabályosságára vonatkozóan nyújtandó biztosíték.

(3) A Bizottsággal való kommunikáció kezelése - amelyről az alap jogi aktus 25. cikke (1) bekezdésének a) pontja tesz említést - nem ruházható át. A felhatalmazott hatóság a felelős hatóság útján kommunikál a Bizottsággal.

(4) Ha a felhatalmazott hatóság nem a tagállam jogának hatálya alá tartozó, közszolgálati feladatokkal rendelkező közigazgatási vagy magánjog hatálya alá tartozó szerv, a felelős hatóság nem ruházhat át végrehajtói hatáskört, amennyiben az nagyfokú, politikai döntéssel járó mérlegelést igényel.

(5) A felhatalmazott hatóságra történő hatáskör-átruházás nem érinti a felelős hatóság felelősségét, amely az átruházott feladatokért továbbra is felelősséggel tartozik.

(6) Amennyiben a felelős hatóság feladatokat ruházott át a felhatalmazott hatóságra, e határozatnak a felelős hatóságra vonatkozó valamennyi rendelkezése értelemszerűen a felhatalmazott hatóságra is vonatkozik.

5. cikk

Feladatok kiszervezése

A kijelölt hatóságok kiszervezhetnek néhány feladatot, azonban az alap jogi aktus 27. 29. és 30. cikkében meghatározott feladataikkal összhangban továbbra is felelősséggel tartoznak a kiszervezett feladatokért.

2. FEJEZET

Igazgatási és ellenőrzési rendszerek

6. cikk

Eljárási kézikönyv

Az alap jogi aktus 31. cikkének (2) bekezdésével összhangban, valamint tekintettel az arányosság elvére, a tagállamok az alábbiakra vonatkozó eljárásokat és gyakorlati szabályokat megállapító kézikönyvet állítanak össze:

a) a kijelölt hatóságok működése;

b) a feladatok megfelelő elkülönítését biztosító szabályok;

c) indokolt esetben a felhatalmazott hatóságok felügyelete és egyéb kiszervezett feladatok figyelemmel kísérése;

d) többéves és éves tervek kidolgozása;

e) ellenőrzési stratégia és éves ellenőrzési tervek kidolgozása;

f) projektek kiválasztása, támogatások odaítélése, valamint a projektek figyelemmel kísérése és pénzügyi irányítása;

g) szabálytalanságok kezelése, pénzügyi korrekciók és beszedések;

h) ellenőrzések előkészítése és végrehajtása;

i) vizsgálati jelentések és nyilatkozatok készítése;

j) kiadások igazolása;

k) a program értékelése;

l) jelentéstétel a Bizottságnak;

m) ellenőrzési nyomvonal.

7. cikk

Az alapnak a felelős hatóság általi végrehajtása

(1) Az alap végrehajtása érdekében a felelős hatóság odaítélő és/vagy végrehajtó szervként járhat el.

(2) A felelős hatóság az éves nyílt ajánlatkérések alapján rendszerint odaítélő hatóságként jár el azokban az esetekben, amikor az ő feladata a projektek végrehajtása.

Ezen ajánlatkérésekre sem a felelős hatóság, sem a felhatalmazott hatóság nem pályázhat.

Megfelelően indokolt esetben - a korábbi ajánlatkéréseket követően vagy vészhelyzet miatt kiválasztott többéves projekteknek az alap jogi aktus 15. cikkének (6) bekezdése szerinti továbbfolytatását is ideértve - a támogatások ajánlatkérés nélkül is odaítélhetők.

(3) A felelős hatóság végrehajtó szervként jár el azokban az esetekben, amikor azért dönt a projektek közvetlen végrehajtása mellett, mert a projektek jellemzői nem teszik lehetővé a más módon történő végrehajtást, így például jogi monopolhelyzetben vagy biztonsági okokból kifolyólag. Ezekben az esetekben a végső kedvezményezettre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a felelős hatóságra is.

8. cikk

Azon feltételek, amelyek mellett a felelős hatóság végrehajtó szervként jár el

(1) Az érintett éves program keretében meg kell határozni, és közölni kell a Bizottsággal azokat az indokokat, amelyek alapján a felelős hatóság a projektek végrehajtása során végrehajtó szervként járt el.

(2) A felelős hatóság a projektek végrehajtása során biztosítja az értékarányosság elvének érvényesülését és az összeférhetetlenség megelőzését.

(3) A felelős hatóság a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott projekteket a technikai alkalmassága, nagy fokú szakosodása vagy igazgatási hatásköre miatt illetékes bármely nemzeti hatósággal közösen és/vagy közvetlenül hajthatja végre. Az érintett éves programban a végrehajtásban részt vevő főbb nemzeti hatóságokat is meg kell határozni.

(4) Egy projektnek az alap keretein belüli társfinanszírozására vonatkozó közigazgatási határozat tartalmazza azokat az információkat, amelyek a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyomon követéséhez, valamint a felmerült kiadások ellenőrzéséhez szükségesek. A támogatási megállapodásokra vonatkozóan a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi lényeges rendelkezésnek szerepelnie kell egy ezzel egyenértékű jogi eszközben is.

(5) Az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentés tájékoztatást tartalmaz a feladatok megfelelő elkülönítésének, továbbá az Európai Közösségek pénzügyi érdekei hatékony ellenőrzésének és megfelelő védelmének biztosítása érdekében alkalmazott eljárásokra és gyakorlatokra vonatkozóan, valamint magyarázatot nyújt az összeférhetetlenség elkerülésének módjával kapcsolatban.

(6) Ha az alapból társfinanszírozott projektek esetében várhatóan rendszeresen a felelős hatóság lesz a végrehajtó szerv:

a) az ellenőrző hatóság nem lehet a felelős hatósággal azonos szerv, kivéve, amennyiben biztosítják ellenőrzésének függetlenségét, valamint ha jelentést tesz más szervnek is azon kívül, amelynek keretén belül a felelős hatóság működik;

b) a felelős hatóságnak az alap jogi aktus 27. cikkében meghatározott feladatait nem érintheti, ha a felelős hatóság a projekteket közvetlenül is végrehajtja.

(7) Amennyiben várhatóan a felhatalmazott hatóság lesz az alapból társfinanszírozott projektek végrehajtó szerve, e felhatalmazott hatóság nem lehet az egyetlen végső kedvezményezettje azon előirányzatoknak, amelyek kezelését átruházták rá.

9. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás, amennyiben a felelős hatóság odaítélő szervként jár el

(1) A 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott ajánlatkéréseket oly módon kell közzétenni, hogy a lehetséges kedvezményezettek körében a lehető legnagyobb nyilvánosságot biztosítsák. Az ajánlatkérések tartalmának bármely lényeges módosítását ugyanolyan feltételek mellett szintén közzé kell tenni.

Az ajánlatkérésekben a következőket határozzák meg:

a) a célkitűzések;

b) a kiválasztási kritériumok, amelyek megfelelnek az alap jogi aktus 15. cikke (5) bekezdésének, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumoknak;

c) a közösségi, valamint - adott esetben - a nemzeti finanszírozásra vonatkozó rendelkezések;

d) az ajánlatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és a benyújtás végső időpontja.

(2) A projektek kiválasztásának és a támogatások odaítélésének céljából a felelős hatóság biztosítja, hogy a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak a projektek végrehajtásával kapcsolatos alábbi különös feltételekről:

a) a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályok;

b) a végrehajtás határideje; valamint

c) a megőrzendő és közlendő pénzügyi és egyéb információk.

A felelős hatóság az odaítélésről szóló döntés meghozatala előtt meggyőződik arról, hogy a végső kedvezményezett és/vagy a projektpartnerek rendelkeznek-e az e feltételek teljesítéséhez szükséges kapacitásokkal.

(3) A felelős hatóság biztosítja, hogy az odaítélt projekttámogatások az ajánlatkérésekben meghatározott kritériumokat alkalmazó alaki, technikai és költségvetési elemzés és minőségi értékelés tárgyát képezték. Az egyéb projektek elutasításának indokait rögzíteni kell.

(4) A tagállamok meghatározzák, hogy mely szerv rendelkezik a projektek odaítélésére vonatkozó hatáskörrel, továbbá minden esetben - különösen akkor, ha a pályázók nemzeti szervek - biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.

(5) Az odaítélésről szóló döntésben fel kell tüntetni legalább a végső kedvezményezett és/vagy a projektpartnerek nevét, a projekt lényeges részleteit, valamint működési célkitűzéseit, az alapból társfinanszírozott legmagasabb összeget, valamint az összes támogatható költség legnagyobb társfinanszírozási arányát.

(6) Minden egyes kérelmezőnek írásbeli tájékoztatást kell küldeni a kiválasztási eljárás eredményeiről, a kiválasztási döntések magyarázatával együtt. Amennyiben a nemzeti jogszabályok előírják, említést kell tenni a vonatkozó felülvizsgálati eljárásról.

10. cikk

A végső kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodások amennyiben a felelős hatóság odaítélő szervként jár el

(1) A felelős hatóság többek között az alábbiakra vonatkozó részletes projektirányítási eljárásokat határoz meg:

a) a támogatási megállapodások aláírása a kiválasztott végső kedvezményezettekkel;

b) a megállapodások, valamint bármely módosításuk nyomon követése a projektek adminisztratív nyomonkövetési rendszerének (levelezés, módosítások és emlékeztető levelek kiadása és nyomon követése, jelentések átvétele és feldolgozásuk stb.) kialakítása révén.

(2) A támogatási megállapodásnak többek között az alábbiakat kell meghatároznia:

a) a támogatás legnagyobb összege;

b) az alap jogi aktus 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a közösségi hozzájárulás legnagyobb százalékos aránya;

c) a támogatott projekt részletes leírása és ütemezése;

d) adott esetben a feladatoknak, illetve a velük kapcsolatos költségeknek az a része, amelyre a végső kedvezményezett harmadik felekkel alvállalkozói szerződést kíván kötni;

e) a projekt megállapodás szerinti előzetes költségvetési és finanszírozási terve, ideértve a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályok tekintetében a XI. mellékletben meghatározott közvetett költségek meghatározott százalékát is;

f) a megállapodás végrehajtására vonatkozó ütemterv és rendelkezések (jelentési kötelezettségek, módosítások és megszűnés);

g) a projekt működési célkitűzései és az alkalmazandó mutatók;

h) a támogatható költségek meghatározása;

i) a támogatás kifizetésével kapcsolatos feltételek és számviteli követelmények;

j) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó feltételek;

k) az adatvédelemre vonatkozó lényeges rendelkezések;

l) a nyilvánosságra vonatkozó lényeges rendelkezések.

(3) Megfelelő esetben a végső kedvezményezettek gondoskodnak arról, hogy valamennyi projektpartnerre az övékkel azonos kötelezettségek vonatkozzanak. A partnerek a végső kedvezményezett közvetítésével vállalnak felelősséget, és ez utóbbi felel végső soron a szerződési feltételeknek saját maga és valamennyi projektpartner általi betartásáért.

A végső kedvezményezettek megőrzik az érintett projekttel kapcsolatban a partnereknél felmerült bevételeket és kiadásokat igazoló számviteli dokumentumok hiteles másolatait.

(4) A támogatási megállapodások kifejezett rendelkezést tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a dokumentumokra és helyszíni vizsgálatokra támaszkodva a Bizottság és a Számvevőszék gyakorolja az ellenőrzési hatáskört valamennyi végső kedvezményezett, projektpartner és alvállalkozó felett.

11. cikk

Végrehajtási szerződések

A projektek végrehajtására vonatkozó szerződések odaítélése során az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás az alkalmazandó uniós és nemzeti közbeszerzési joggal és elvekkel összhangban jár el.

Az első bekezdésben említettektől eltérő szervek az átláthatóság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének való megfelelés biztosítása érdekében megfelelő nyilvánosság mellett ítélik oda a projektek végrehajtására vonatkozó szerződéseket. A 100 000 EUR értéket el nem érő szerződések odaítélhetők, amennyiben az érintett szerv legalább három ajánlatot kér. A nemzeti szabályok sérelme nélkül az 5 000 EUR értéket el nem érő szerződésekre semmilyen eljárási kötelezettség nem vonatkozik.

12. cikk

A közösségi hozzájárulás utolsó részletének meghatározása

A végső kedvezményezett részére történő utolsó kifizetés kiszámítása szempontjából az egyes projektekhez nyújtott összes közösségi hozzájárulás az alábbi három összeg közül a legalacsonyabb:

a) a támogatási megállapodásban megállapított legmagasabb összeg;

b) az érintett projekt összes támogatható költségének az alap jogi aktus 15. cikkének (4) bekezdésében meghatározott százalékkal (azaz 50 %-kal vagy 75 %-kal) való szorzatából származó legnagyobb társfinanszírozás; valamint

c) a XI. melléklet I.3.3. pontjában meghatározott nonprofit elv alkalmazásából származó összeg.

13. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) Az alap jogi aktus 16. cikkében meghatározott, a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás 100 %-ig finanszírozható az alapból.

(2) Az alap jogi aktus 17. cikkében meghatározott, a tagállamok kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás 100 %-ig finanszírozható az alapból.

(3) A Bizottság vagy a tagállamok kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás - az 1. fejezet III. részében meghatározott támogathatósági szabályoktól függően - beszerzési szerződések, szakértői díjak és/vagy igazgatási kiadások formájában történhet.

14. cikk

Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások közös hatóság esetében

(1) Amennyiben két vagy több alapnak egy vagy több kijelölt hatósága közös, a technikai segítségnyújtási kiadásoknak az egyes érintett éves programokban szereplő előirányzatai részben vagy teljesen összevonhatók.

(2) A technikai segítségnyújtás kiadásait lehetőleg egyszerű és arányos elosztási formula alapján kell felosztani az érintett alapok között. A formula alkalmazása nem járhat az egyes érintett éves programok technikai segítségnyújtási kiadásai maximális összegének növekedésével.

15. cikk

A felelős hatóság által végzett ellenőrzések

(1) Azok az ellenőrzések, amelyeket a felelős hatóság az alap jogi aktus 27. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében végez vagy végeztet el, adott esetben a projektek igazgatási, pénzügyi, technikai és fizikai szempontjaira terjednek ki.

Az ellenőrzések biztosítják, hogy a feltüntetett kiadások valósak és a projekt céljából indokoltak, hogy a támogatott projekteket a támogatási megállapodással összhangban kivitelezték, hogy a közösségi hozzájárulás - különösen az alap jogi aktus 15. cikkében meghatározott pénzügyi struktúra tekintetében - megfelel a szabályoknak, hogy a végső kedvezményezett visszatérítési kérelmei megfelelőek, továbbá hogy a projektek és a kiadások megfelelnek a közösségi és nemzeti szabályoknak, valamint nem lettek több közösségi vagy nemzeti rendszer keretében vagy több programozási időszakban kétszeresen finanszírozva.

Az ellenőrzések kiterjednek továbbá:

a) a végső kedvezményezettek által megküldött minden egyes visszatérítési kérelem adminisztratív és pénzügyi ellenőrzésére;

b) a végső kedvezményezettek által bejelentett kiadások, bevételek és célhoz kötött bevételekből fedezett költségek célirányosságának, pontosságának és támogathatóságának ellenőrzésére legalább a támogatási megállapodáshoz csatolt költségvetés valamennyi tételére vonatkozó igazoló dokumentumok reprezentatív mintáján;

c) az egyedi projektek olyan helyszíni ellenőrzéseire, amelyeket legalább a projektek típusait és méreteit megfelelően reprezentáló mintán és bármely korábban azonosított kockázati tényező figyelembevételével végeznek el annak érdekében, hogy a felelős hatóság által megállapított kockázatra tekintettel megfelelően biztosítsák az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályosságát.

Nem kell elvégezni az a) és b) pontban megjelölt ellenőrzéseket, amennyiben a végső kedvezményezett köteles az a) és b) pontban említett valamennyi szempontra kiterjedő, független könyvvizsgálótól származó könyvvizsgálói igazolást benyújtani.

(2) Minden egyes ellenőrzésre vonatkozóan meg kell őrizni az elvégzett tevékenységet, a vizsgálat időpontját és eredményeit, valamint a feltárt hibákkal kapcsolatban hozott intézkedéseket tartalmazó dokumentumokat. A felelős hatóság biztosítja, hogy a projekt lezárását követő ötéves időszakon belül az elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos valamennyi igazoló dokumentum a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére álljon. Ez az időszak megszakad peres eljárások vagy a Bizottság kellően indokolt kérelme esetén.

(3) Amennyiben a felelős hatóság az éves programnak a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott végrehajtó szerveként jár el, az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket a feladatok megfelelő elkülönítésének elvével összhangban kell végrehajtani.

16. cikk

Ellenőrzési nyomvonal

(1) Az alap jogi aktus 27. cikke (1) bekezdésének k) pontja alkalmazásában az ellenőrzési nyomvonal akkor tekinthető megfelelőnek, ha teljesíti a következő feltételeket:

a) lehetővé teszi a Bizottság részére hitelesített összegek egyeztetését a hitelesítő hatóság, a felelős hatóság, a felhatalmazott hatóságok és az alapból finanszírozott projektek végső kedvezményezettjeinek birtokában lévő részletezett számviteli nyilvántartásokkal és igazoló dokumentumokkal;

b) lehetővé teszi a közforrásból származó hozzájárulásnak a végső kedvezményezett számára történt kifizetésére, valamint az alap keretében nyújtott közösségi finanszírozás elosztására és átcsoportosítására, illetve a projekt társfinanszírozásának forrásaira vonatkozó ellenőrzést;

c) lehetővé teszi az éves program céljára meghatározott kiválasztási kritériumok alkalmazásának ellenőrzését,

d) megfelelő esetben minden egyes projekt tekintetében tartalmazza a technikai leírásokat és a finanszírozási tervet, az odaítélésre vonatkozó dokumentumokat, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó dokumentumokat, valamint az elvégzett vizsgálatokról és ellenőrzésekről készült jelentéseket.

(2) A felelős hatóság gondoskodik arról, hogy nyilvántartást vezessenek az alap keretében történt egyedi kifizetésekre vonatkozó valamennyi dokumentum tárolási helyéről.

17. cikk

Rendszerellenőrzés és projektellenőrzés

(1) Az alap jogi aktus 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett ellenőrzéseket a tagállamok által létrehozott igazgatási és ellenőrzési rendszereken, valamint az ellenőrző hatóság által jóváhagyott módszerrel kiválasztott projektmintákon kell elvégezni.

A mintavételi módszer a következő:

a) a minta megfelelő mértékben tartalmaz különféle típusú és nagyságú projekteket;

b) figyelembe kell venni a nemzeti vagy közösségi ellenőrzések során azonosított valamennyi kockázati tényezőt, valamint az ellenőrzések költség-haszon szempontjait.

A mintában a végrehajtó szervként eljáró felelős hatóság által végrehajtott projekteknek is legalább arányosan szerepelniük kell.

A minta kiválasztására alkalmazott módszert dokumentálni kell.

(2) 2013-at megelőzően az igazgatási és ellenőrzési rendszerek alábbi eljárásainak mindegyikét legalább egyszer ellenőrizni kell: programozás, feladatok átruházása, a projektek kiválasztása és odaítélése, figyelemmel kísérése, kifizetés, kiadások hitelesítése, jelentéstétel a Bizottság felé, a lehetséges szabálytalanságok felderítése és kezelése, valamint a programok értékelése.

(3) A projektek ellenőrzését a helyszínen, a végső kedvezményezettnél és/vagy a projektpartnereknél található dokumentáció és nyilvántartások alapján kell elvégezni. Az ellenőrzések során megvizsgálják, hogy:

a) a projekt megfelel-e az éves programra vonatkozó kiválasztási kritériumoknak, a támogatási megállapodásnak megfelelően hajtották-e végre, és funkcionalitása, felhasználása és a kitűzött célok elérése tekintetében teljesíti-e a rá vonatkozó valamennyi feltételt;

b) a bejelentett kiadások egyeznek-e a végső kedvezményezettnél és/vagy a projektpartnereknél található számviteli nyilvántartásokban és igazoló dokumentumokban szereplő adatokkal, továbbá ezek a nyilvántartások egyeznek-e a felelős hatóság vagy bármely felhatalmazott szerv által őrzött igazoló dokumentumokkal;

c) a kiadási tételek megfelelnek-e a 11. cikkben megállapított, a nemzeti kiválasztási eljárás során meghatározott támogathatósági követelményeknek, a támogatási megállapodás feltételeinek és a ténylegesen elvégzett tevékenységeknek; valamint - adott esetben - az egyéb közösségi és nemzeti szabályoknak;

d) a projekt alkalmazása, vagy szándékolt alkalmazása összhangban van-e az alap jogi aktus 2., 3., 4., 5. és 17. cikkében megállapított célkitűzésekkel, fellépéssel vagy intézkedésekkel, valamint - adott esetben - lefedi-e a célcsoportot;

e) a végső kedvezményezettnek részére a köz- vagy magán hozzájárulást az alap jogi aktus 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban fizették-e ki;

f) létezik-e megfelelő ellenőrzési nyomvonal;

g) nem áll-e fenn összeférhetetlenség, valamint biztosították-e a megfelelő költség-haszon arányt, különösen azokban az esetekben, amikor a felelős hatóság a projekt végrehajtó szerveként jár el.

(4) Az alap jogi aktus 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja céljából kizárólag a (3) bekezdésnek megfelelő ellenőrzés alkalmazási körén belüli kiadásokat lehet ellenőrzött kiadásként feltüntetni. Amennyiben az ellenőrzést a projekt lezárását megelőzően hajtották végre, a lefedettségi arány kiszámításánál kizárólag a valójában ellenőrzött kiadásokat kell figyelembe venni.

(5) Ha az észlelt problémák a rendszerből adódónak tűnnek, és így a többi projektre nézve is kockázatot jelenthetnek, az ellenőrző hatóság gondoskodik további vizsgálatok, ideértve szükség esetén további ellenőrzések elvégzéséről annak érdekében, hogy a problémák mértéke megállapítható legyen. A szükséges megelőző és kiigazító intézkedéseket az illetékes hatóságok hozzák meg.

(6) Az ellenőrző hatóság a következtetéseket a Bizottságnak bejelentett kiadások ellenőrzésének eredményei alapján vonja le, majd az éves vizsgálati jelentésben közli következtetéseit a Bizottsággal. Az olyan éves programok esetében, amelyeknél az előre látható hibaarány eléri a közösségi támogatás 2 %-ának megfelelő lényegességi küszöbértéket, az ellenőrző hatóság elemzi e hiba jelentőségét, és megteszi a szükséges intézkedéseket, többek között megfelelő javasatokat tesz, amelyeket legalább az éves vizsgálati jelentésben közöl.

18. cikk

A hitelesítő hatóság által végzett ellenőrzések

(1) Azokban az esetekben, amikor az ellenőrző hatóság minősített vagy kedvezőtlen véleményt ad az igazgatási és ellenőrzési rendszer működéséről, a hitelesítő hatóság ellenőrzi, hogy ezt az információt elküldték-e a Bizottságnak. Biztosítja továbbá, hogy a felelős hatóság megfelelő cselekvési tervet hajt végre abból a célból, hogy visszaállítsa az igazgatási és ellenőrzési rendszer hatékony működését, továbbá hogy értékelje a hibás működésnek a kiadásigazoló nyilatkozatra gyakorolt hatását.

(2) Ha az éves program végrehajtására vonatkozó zárójelentés kibocsátása céljából az ellenőrző hatóság nem érvényesíti a kifizetési kérelmet vagy a visszatérítési nyilatkozatot, a hitelesítő hatóság biztosítja a megfelelő kifizetési kérelem vagy visszatérítési nyilatkozat haladéktalan kiállítását.

3. FEJEZET

Az alap felhasználásával kapcsolatban közlendő információk

19. cikk

Az arányosság elve

(1) Az alap jogi aktus 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően, az érintett tagállam a részére nyújtott közösségi támogatás összegével arányos mértékben továbbítja a Bizottságnak az alap felhasználásával kapcsolatban az e fejezetben említett dokumentumokban rendelkezésre álló információkat, amelyek - adott esetben - összefoglaló formájában is megadhatók.

(2) Azonban a Bizottság kérésére a tagállam mégis részletesebb információkat közöl. A Bizottság akkor kérheti ezeket az információkat, ha szükségesnek látszanak az alap jogi aktus, valamint a költségvetési rendelet szerinti kötelezettségeinek hatékony teljesítéséhez.

20. cikk

Az igazgatási és ellenőrzési rendszerek leírása

(1) Az alap jogi aktus 31. cikkének (4) bekezdésében és 32. cikkének (2) bekezdésében említett igazgatási és ellenőrzési rendszerek leírását az I. mellékletben található mintának megfelelően kell benyújtani.

(2) A felelős hatóság érvényesíti a felhatalmazott hatóságok bármelyike által végrehajtott rendszerek leírását. Minden egyes kijelölt hatóság megerősíti a vele kapcsolatban álló igazgatási és ellenőrzési rendszerek leírásának pontosságát. Ezenfelül az ellenőrző hatóság szintén megerősíti a leírás teljességét.

(3) A leírás vizsgálata során a Bizottság pontosításokat kérhet, valamint intézkedéseket javasolhat annak érdekében, hogy az előbbi megfeleljen az alap jogi aktusban meghatározott rendelkezéseknek. Szükség esetén a Bizottság tisztviselői vagy felhatalmazott bizottsági képviselők helyszíni látogatásokat tehetnek.

(4) Ha a négy közül két vagy több alap végrehajtó hatósága azonos, illetve amennyiben két vagy több alapra azonos rendszerek vonatkoznak, - adott esetben a sajátos jellemzők kiemelésével - a közös igazgatási és ellenőrzési rendszer leírása is benyújtható.

21. cikk

Az igazgatási és ellenőrzési rendszerek leírásának felülvizsgálata

(1) A felelős hatóság hivatalos levélben értesíti a Bizottságot az igazgatási és ellenőrzési rendszer valamennyi lényeges változtatásáról, és a lehető leghamarabb megküldi a Bizottságnak az igazgatási és ellenőrzési rendszer átdolgozott leírását, legkésőbb az ilyen változtatás hatálybalépésekor.

(2) Azok a változtatások lényegesek, amelyek hatással lehetnek a feladatok elkülönítésére, a kiválasztási, odaítélési, és kifizetési mechanizmusok hatékonyságára, valamint a Bizottsággal történő kommunikációra. A lényeges változtatások közé tartozik különösen a kijelölt hatóságok egyikének, a számviteli rendszernek, valamint a kifizetési és a hitelesítési eljárásnak a megváltoztatása.

(3) Az igazgatási és ellenőrzési rendszerek felülvizsgálata a 20. cikkben meghatározottal azonos eljárás szerint történik.

22. cikk

Programozási dokumentumok

(1) A tagállamok a II. mellékletben szereplő mintának megfelelően benyújtják a Bizottságnak az alap jogi aktus 19. cikkében említett többéves programot.

(2) A tagállamok a III. mellékletben szereplő mintának megfelelően benyújtják a Bizottságnak az alap jogi aktus 21. cikkében említett éves programokat.

(3) A többéves programhoz csatolt pénzügyi tervben a stratégiai iránymutatásokban meghatározott módon, prioritásonkénti bontásban szerepeltetik a költségvetésben előirányzott összegeket.

Az éves programokhoz csatolt pénzügyi tervekben az alap jogi aktus 4. cikkében meghatározott tevékenységi kategóriák szerinti bontásban - a prioritásokra történő hivatkozással ellátva - szerepeltetik a költségvetésben előirányzott összegeket.

23. cikk

Az éves programok pénzügyi bontásának felülvizsgálata

(1) A Bizottság által az alap jogi aktus 21. cikkének (5) bekezdése alapján jóváhagyott éves program felülvizsgálata érdekében az érintett tagállam legkésőbb a támogathatósági időszak vége előtt három hónappal benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált éves program tervezetét. A Bizottság megvizsgálja, és az alap jogi aktus 21. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eljárás szerint a lehető leghamarabb jóváhagyja a felülvizsgált programot.

(2) A pénzügyi bontásban az éves program (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatának mellőzésével eszközölt változtatások nem haladhatják meg az alapből származó teljes hozzájárulás 10 %-át, valamint kizárólag kivételes körülmények között engedélyezhetők, amennyiben a felelős hatóságon kívül álló okok azt indokolják. Az éves program végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentésben és/vagy zárójelentésben megfelelő magyarázatot kell adni ezekre a változtatásokra.

24. cikk

Az éves programok végrehajtásáról szóló előrehaladási- és zárójelentések és a kifizetési kérelmek

(1) A tagállamok a IV. mellékletben szereplő mintának megfelelően benyújtják a Bizottságnak az alap jogi aktus 39. cikkének (4) bekezdésében említett, az éves program végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentéseket, valamint a kifizetési kérelmeket.

(2) A tagállamok az V. mellékletben szereplő mintának megfelelően benyújtják a Bizottságnak az alap jogi aktus 40. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentéseket, valamint a kifizetési kérelmeket.

(3) Az előrehaladási jelentésekhez és zárójelentésekhez csatolt pénzügyi tervekben a stratégiai iránymutatásokban meghatározott módon, prioritásonkénti, illetve különös prioritásonkénti bontásban egyaránt szerepeltetik a költségvetésben előirányzott összegeket.

(4) Az alap jogi aktus 39. cikkének (3) és (4) bekezdésére hivatkozással a valamely tagállam részére teljesített előfinanszírozási kifizetések kumulált összege nem haladhatja meg az éves programot jóváhagyó finanszírozási határozatban az adott tagállam számára elkülönített teljes összeg 90 %-át.

Amennyiben egy tagállam nemzeti szinten az éves programot jóváhagyó finanszírozási határozatban számára elkülönített teljes összegnél kisebb összeget kötött le, az előfinanszírozási kifizetések kumulált összege nem haladhatja meg a nemzeti szinten lekötött összeg 90 %-át.

25. cikk

Az ellenőrző hatóság által összeállított dokumentumok

(1) Az alap jogi aktus 30. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett ellenőrzési stratégiát a VI. mellékletében megadott mintával összhangban kell megállapítani. Az alap jogi aktus 30. cikke (1) bekezdésének c) pontja tekintetében benyújtott, és a Bizottság által elfogadott, az ellenőrzési stratégiát érintő valamennyi változtatást a lehető leghamarabb meg kell küldeni a Bizottságnak. Az átdolgozott ellenőrzési stratégiát a VI. mellékletben megadott mintával összhangban kell megállapítani, jelölve az átdolgozott részeket.

(2) Az ellenőrző hatóság 2010-től minden év február 15-ig éves ellenőrzési tervet nyújt be, kivéve, ha a Bizottság által legutóbbiként elfogadott mindkét éves program 1 millió EUR alatti éves közösségi hozzájárulásnak felel meg. Az ellenőrzési tervet a VI. mellékletben megadott mintával összhangban kell megállapítani. A tagállamok nem kötelesek újra benyújtani az ellenőrzési stratégiát, amikor benyújtják az éves ellenőrzési terveket. Az alap jogi aktus 30. cikke (2) bekezdésének rendelkezése szerinti közös ellenőrzési stratégia esetében éves közös ellenőrzési terv nyújtható be.

(3) A vizsgálati jelentés, valamint az alap jogi aktus 30. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett vélemények az ellenőrzési stratégiával összhangban elvégzett rendszerellenőrzésen és projektellenőrzésen alapulnak, és a VII.A. és VII.B. mellékletben szereplő minta alapján kell azokat elkészíteni.

(4) Az alap jogi aktus 30. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozat érvényessége az ellenőrző hatóság által végzett valamennyi ellenőrzési tevékenységen, illetve szükség esetén további ellenőrzéseken alapul. Az érvényességi nyilatkozatokat a VII.C. mellékletben szereplő minta alapján kell elkészíteni.

(5) Amennyiben a vizsgálat hatásköre korlátozott, illetve az észlelt szabálytalan kiadások mértéke miatt nem lehet az alap jogi aktus 30. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett éves vélemény, illetve az ugyanazon cikk c) pontja szerinti nyilatkozat céljából nem minősített véleményt kiadni, úgy az ellenőrző hatóság erről indokolást ad, és felbecsüli a probléma mértékét és pénzügyi hatásait.

26. cikk

A hitelesítő hatóság által összeállított dokumentumok

(1) Az alap jogi aktus 39. cikkének (4) bekezdésében említett második előfinanszírozási kifizetés iránti kérelemmel kapcsolatos igazolást a hitelesítő hatóság a VIII. mellékletben szereplő formátumban állítja ki, és azt a felelős hatóság továbbítja a Bizottságnak.

(2) Az alap jogi aktus 40. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett utolsó kifizetés iránti kérelemmel kapcsolatos igazolást a hitelesítő hatóság a IX. mellékletben szereplő formátumban állítja ki, és azt a felelős hatóság továbbítja a Bizottságnak.

4. FEJEZET

A szabálytalanságok jelentése

27. cikk

Kezdeti jelentés - eltérések

(1) A tagállamok a IV. és V. mellékletben szereplő mintákkal összhangban jelentenek a Bizottságnak minden olyan szabálytalanságot, amely az éves programok végrehajtásáról szóló előrehaladási vagy zárójelentések első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapításainak tárgyát képezte.

A jelentésben a követkzőket kell feltüntetni:

a) az alap, az éves program, valamint az érintett projekt;

b) a megszegett rendelkezés;

c) az első olyan információ beérkezésének időpontja és forrása, amely szabálytalanság elkövetésének gyanújához vezetett;

d) a szabálytalanság elkövetése során alkalmazott gyakorlatok;

e) adott esetben a gyakorlat okot ad-e a csalás gyanújára;

f) a szabálytalanság felderítetésének módja;

g) az érintett közösségi hozzájárulás összege.

A fentiektől eltérően - a csalás gyanúját kivéve - nem kell jelenteni azokat az eseteket,

a) amelyek az Európai Közösségek közös költségvetésére terhelhető 10 000 EUR-nál alacsonyabb összegekre vonatkoznak;

b) amikor a szabálytalanság csupán abban áll, hogy a társfinanszírozott éves programban szereplő valamely projekt részben vagy egészében véve a végső kedvezményezett csődje miatt nem került végrehajtásra;

c) amelyeket a végső kedvezményezett önként hozott a felelős hatóság tudomására, még mielőtt a felelős hatóság maga fedezte volna fel, akár a közforrásból való hozzájárulás kifizetése előtt, akár azt követően;

d) amelyeket a felelős hatóság még azelőtt tárt fel és orvosolt, hogy a végső kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna a közforrásból való hozzájárulásból, és mielőtt az érintett költség bekerült volna a Bizottságnak benyújtott kiadásigazoló nyilatkozatba.

(2) A Bizottság kérésére a tagállamok minden esetben további részleteket adnak meg az alábbiakkal kapcsolatban:

a) adott esetben érintett az egyéb tagállamok és harmadik országok;

b) a szabálytalanság elkövetésének időszaka vagy időpontja;

c) a szabálytalanságról szóló hivatalos jelentést kidolgozó nemzeti hatóságok vagy szervek, valamint a közigazgatási vagy igazságügyi nyomon követésért felelős hatóságok;

d) a szabálytalanságról szóló első közigazgatási vagy jogi tényállás megállapításának napja;

e) a szabálytalanságban részes természetes és jogi személyek vagy bármely egyéb résztvevő személyazonossága, kivéve azokat az eseteket, ahol ez az információ a szabálytalanságok elleni küzdelem céljából nem bír jelentőséggel az érintett szabálytalanság jellege miatt;

f) az összköltségvetés és a közforrásból a projekthez jóváhagyott hozzájárulás, valamint a társfinanszírozás megoszlása a közösségi és a nemzeti támogatások között;

g) a szabálytalanság által érintett közforrásból származó hozzájárulás és a veszélyeztetett közösségi hozzájárulás ennek megfelelő összege;

h) amennyiben személyek vagy egyéb szervezetek részére nem történt kifizetés a g) pontban említett közforrásból való hozzájárulásból, úgy az az összeg, amely jogosulatlanul került volna kifizetésre, ha a szabálytalanságot nem derítették volna fel;

i) adott esetben a kifizetések felfüggesztése, valamint a behajtás lehetőségei;

j) a szabálytalan kiadások jellege.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti információk egy része, különösképpen a szabálytalanság elkövetése során alkalmazott gyakorlatokra, valamint a felderítésének módjára vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, akkor a tagállamok a szabálytalanságokról szóló következő jelentések továbbításakor lehetőség szerint megadják a hiányzó információkat a Bizottság számára.

28. cikk

A vissza nem fizetett összegek nyomon követéséről szóló jelentés

(1) A tagállamok a 27. cikk szerinti bármely korábbi jelentésre hivatkozással tájékoztatják a Bizottságot az előzőleg bejelentett szabálytalanságokkal kapcsolatosan megindított eljárásokról, valamint az ezekből eredő jelentős változásokról. Ezeket az információkat az éves programok végrehajtásáról szóló előrehaladási és zárójelentésben a IV. és V. mellékletben szereplő minták alapján kell megadni.

A jelentésben meg kell jelölni a visszafizetett vagy várhatóan visszafizetésre kerülő összegeket.

(2) A Bizottság kérésére a tagállamok minden esetben további részleteket adnak meg az alábbiakkal kapcsolatban:

a) a tagállam által a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetésének garantálására tett átmeneti intézkedések;

b) a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetése, valamint szankciók kivetése céljából megkezdett bírósági és közigazgatási eljárások;

c) a visszafizetési eljárás elmaradásának okai;

d) a büntetőeljárás esetleges elmaradásának okai.

A tagállamok jelentik a Bizottságnak az ilyen eljárások megszüntetésére vonatkozó valamennyi közigazgatási és bírósági döntést, illetve azok főbb pontjait, és különösen azt, hogy a tényállások csalás gyanúját keltik-e.

29. cikk

Kapcsolattartás a tagállamokkal

(1) A Bizottság megfelelő kapcsolatot tart fenn az érintett tagállamokkal abból a célból, hogy megkapja a 27. cikk szerinti szabálytalanságokkal, és a visszafizetésnek a 28. cikkben említett eljárások szerinti lehetőségeivel kapcsolatban nyújtott kiegészítő tájékoztatást.

(2) Az (1) bekezdésben említett kapcsolattartástól függetlenül, a Bizottság tájékoztatást ad a tagállamoknak azokban az esetekben, amikor a szabálytalanság jellege arra enged következtetni, hogy ugyanolyan vagy hasonló gyakorlatok feltételezhetően a többi tagállamban is előfordulhatnak.

30. cikk

Az információ felhasználása

(1) A Bizottság kockázati elemzések végzése céljából a tagállamok által e határozat szerint közölt bármely általános vagy operatív jellegű információt felhasználhat, és a szerzett információk alapján jelentéseket készíthet, valamint korai előrejelző rendszereket fejleszthet ki a veszélyek hatékonyabb felismerésére.

(2) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az érintett tagállamokat az (1) bekezdés alapján közölt információk felhasználásáról.

5. FEJEZET

Tájékoztatás és nyilvánosság

31. cikk

A lehetséges végső kedvezményezettek tájékoztatása

(1) A felelős hatóság biztosítja, hogy a többéves és éves programokkal kapcsolatos kulcsfontosságú következtetéseket az érintett pénzügyi hozzájárulások részleteivel együtt széles körben terjesszék, valamint hogy azok minden érdekelt fél rendelkezésére álljanak.

A felelős hatóság azonban dönthet úgy, hogy a közbiztonság érdekében bizalmasan kezeli a többéves vagy éves programokban meghatározott belső igazgatási rendelkezéseket, valamint az alap végrehajtására vonatkozó bármely egyéb információt.

(2) A felelős hatóság legalább az alábbi információkat közli a lehetséges végső kedvezményezettekkel:

a) azon feltételek, amelyeket teljesíteni kell az adott éves program keretében történő finanszírozás támogathatóságához;

b) a finanszírozási kérelmek elbírálási eljárásainak leírása, valamint az érintett időszakok;

c) a finanszírozandó projektek kiválasztási kritériumai;

d) azok a kapcsolattartók, akik az éves programokra vonatkozó információkat közölhetik.

Ezenkívül a felelős hatóság tájékoztatja a lehetséges végső kedvezményezetteket a 33. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti közzétételről.

32. cikk

A végső kedvezményezettek tájékoztatása

A felelős hatóság tájékoztatja a végső kedvezményezetteket, hogy a finanszírozás elfogadása egyben annak elfogadását is jelenti, hogy az érintett végső kedvezményezett felkerül a végső kedvezményezettek 33. cikk (2) bekezdése b) pontja szerint közzétett listájára.

33. cikk

A felelős hatóságnak a nyilvánosság tájékoztatásával és a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatai

(1) A felelős hatóság gondoskodik arról, hogy a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedéseket a lehető legszélesebb médialefedettségre törekedve, megfelelő területi szinten különféle kommunikációs formák és módszerek segítségével hajtsák végre.

(2) A felelős hatóság legalább a következő tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedéseket szervezi meg:

a) 2008-tól évente legalább egy nagyszabású tájékoztató kampány a többéves program indításának vagy az éves program(ok) eredményeinek bemutatására;

b) évenkénti - legalább egy internetes honlapon történő - közzététel a végső kedvezményezettek listájáról, a projektek elnevezéséről, valamint azokról az összegekről, amelyeket számukra közforrásból és közösségi finanszírozásból juttattak. Az alap jogi aktus 7. cikkében meghatározott célcsoporthoz tartozó személyek nem nevezhetők meg. A honlap címét közölni kell a Bizottsággal.

34. cikk

A végső kedvezményezetteknek a nyilvánosság tájékoztatásával és a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatai

(1) A végső kedvezményezett feladata, hogy a (2), (3) és (4) bekezdésben előírt intézkedések útján tájékoztassa a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról.

(2) A végső kedvezményezett köteles nagy méretű, állandó jellegű, feltűnő táblát felállítani legkésőbb az alábbi feltételeknek megfelelő bármely projekt elvégzését követő három hónapon belül:

a) a projekthez történő teljes közösségi hozzájárulás meghaladja a 100 000 EUR-t; valamint

b) a művelet fizikai tárgy megvásárlásából, infrastruktúra vagy építkezési projektek finanszírozásából áll.

A táblán fel kell tüntetni a projekt jellegét és elnevezését. Ezenfelül a 35. cikkben előírt információ a tábla legalább 25 %-át foglalja el.

(3) Ha a projekt az alap által társfinanszírozott éves program keretében finanszírozásban részesül, a végső kedvezményezett biztosítja, hogy a projektben résztvevők értesüljenek erről a finanszírozásról.

(4) Az ilyen projektekkel kapcsolatos bármilyen dokumentumban, legyen az jelenléti ív vagy egyéb tanúsítvány, szerepelnie kell arra utaló megállapításnak, hogy a projektet az alap társfinanszírozta.

35. cikk

A műveletre vonatkozó tájékoztatás és nyilvánosság technikai jellemzői

A végső kedvezményezettek, a lehetséges végső kedvezményezettek és a lakosság felé irányuló valamennyi tájékoztató és nyilvánosságot biztosító intézkedés tartalmazza a következőket:

(1) az Európai Unió jelképe a X. mellékletben megjelölt grafikus szabványoknak megfelelően, az Európai Unióra tett utalással együtt;

(2) az alapra történő hivatkozás;

(3) a felelős hatóság által kiválasztott jelmondat, amely kiemeli a közösségi hozzájárulás révén teremtett többletértéket.

Kis reklámcélú árucikkek, vagy a négy alap közül kettőhöz vagy többhöz kapcsolódó reklámcélú árucikkek esetében az 1. és 3. pont nem alkalmazandó.

6. FEJEZET

Személyes adatok

36. cikk

A személyes adatok védelme

(1) A tagállamok és a Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz az alap jogi aktus 27. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett információ, a Bizottság helyszíni ellenőrzései során összegyűjtött információk, valamint a 4. fejezetben említett információk illetéktelen közzététele vagy az azokhoz történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében.

(2) A 4. fejezetben említett információk másoknak nem küldhetők el a tagállamok vagy a közösségi intézményeken azon alkalmazottain kívül, akiknek e hozzáférésre munkaköri feladatuk ellátásához szükségük van, kivéve, ha az ilyen információt benyújtó tagállam ehhez kifejezetten hozzájárult.

7. FEJEZET

Elektronikus dokumentumcsere

37. cikk

Elektronikus dokumentumcsere

A 3. fejezetben említett dokumentumok megfelelően aláírt papíralapú változatán túl elektronikus úton is meg kell küldeni az információkat.

38. cikk

A dokumentumcserére szolgáló számítógépes rendszer

(1) Ha a Bizottság a közte és az egyes tagállamok között folytatandó, az alap végrehajtására irányuló biztonságos adatcsere érdekében számítógépes rendszert fejleszt ki, erről tájékoztatnia kell a tagállamokat, valamint kérésükre be kell őket vonnia az ilyen számítógépes rendszerek kifejlesztésébe.

(2) A Bizottság és a kijelölt hatóságok, továbbá azok a szervek, amelyekre feladatokat ruháztak át, rögzítik a 3. fejezet szerinti dokumentumokat az (1) bekezdésben említett számítógépes rendszerben.

(3) Ezenfelül felkérhetik a tagállamokat, hogy önként közöljék a 27. és 28. cikk szerinti információkat a Bizottság által kezelt, a Strukturális Alapok feltárt szabálytalanságainak összegyűjtésére szolgáló, már meglévő külön rendszer alkalmazásával.

(4) A közös számítástechnikai rendszer és a nemzeti, regionális és helyi számítástechnikai rendszerek közötti kapcsolódási felület költségei, valamint a nemzeti, regionális és helyi rendszereknek a közös rendszer szerinti technikai követelményekhez való hozzáigazításának költségei az alap jogi aktus 17. cikke alapján támogathatók.

III. RÉSZ

AZ EURÓPAI VISSZATÉRÉSI ALAPRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Támogathatósági szabályok

39. cikk

Támogathatósági szabályok

(1) A 11. cikkben ismertetett szabályokat kell alkalmazni annak megállapítására, hogy támogathatók-e az alap jogi aktus 35. cikkének (4) bekezdésében említett éves programok keretében finanszírozott intézkedések kiadásai.

(2) A szabályok a végső kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra alkalmazandók, illetve a projektpartnereknél felmerült kiadásokra is értelemszerűen alkalmazni kell őket.

(3) A tagállamok az e határozatban meghatározottaknál szigorúbb nemzeti támogathatósági szabályokat is alkalmazhatnak.

A Bizottságnak kell értékelnie, hogy az alkalmazandó nemzeti támogathatósági szabályok megfelelnek-e ennek a feltételnek.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettjei.

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET

AZ IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK MINTALEÍRÁSA

 eredeti változat

 a Bizottsággal folytatott párbeszédet követően felülvizsgált változat (szám, időpont: nn/hh/év)

 egyéb okokból felülvizsgált változat

TAGÁLLAM:

ALAP(OK):

FŐ KAPCSOLATTARTÓ:

A BENYÚJTOTT INFORMÁCIÓK A KÖVETKEZŐ IDŐPONTBAN FENNÁLLÓ HELYZETRE VONATKOZNAK:...

1. A KIJELÖLT HATÓSÁGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1. A kijelölt hatóságokra vonatkozó általános információk

1.1.1. A különböző hatóságok kijelölése során tett választások rövid leírása

1.1.2. Annak feltüntetése, hogy ezen igazgatási és ellenőrzési rendszerek működnek-e

Amennyiben még nem működnek, kérjük megadni a működés megkezdésének időpontját.

1.1.3. Annak feltüntetése, hogy a Bizottság ezen igazgatási és ellenőrzési rendszereket egyéb közösségi pénzügyi eszközök tekintetében akkreditálta-e (értelem szerint).

1.2. Azon szerv(ek) szervezeti ábrája, amely(ek)en belül a kijelölt hatóságok működnek

1.3. Felelős hatóság

1.3.1. A felelős hatóság hivatalos kijelölésének időpontja és formája

1.3.2. A felelős hatóság jogállása

1.3.3. Közvetlenül a felelős hatóság és (értelem szerint és/vagy előírása esetén) a felelős hatóság felelőssége alatt egyéb szervek által ellátott feladatok részletes leírása (feladatok kiszervezése, az 1.4. pont alapján a kijelölt hatóság(ok)ra ruházott feladatok kivételével)

1.3.4. Az egységek szervezeti ábrája és feladataik részletes leírása (beleértve az elkülönített álláshelyek indikatív számát)

1.3.5. Információk arról, hogy a felelős hatóság végrehajtó szervként is eljárhat-e az alap által társfinanszírozott projekteknél

1.3.6. Amennyiben a felelős hatóság a négy alap közül több mint egy vonatkozásában ugyanaz, kérjük leírni a közös feladatokat és rendszereket

1.4. A kijelölt hatóság(ok)

1.4.1. A kijelölt hatóság(ok) létrehozásának okai

1.4.2. A kijelölt hatóság(ok) hivatalos kijelölésének időpontja és formája

1.4.3. A felelős hatóság(ok) jogállása

1.4.4. Közvetlenül a kijelölt hatóság(ok) és (értelem szerint és/vagy előírása esetén) a kijelölt hatóság(ok) felelőssége alatt egyéb szervek által ellátott feladatok részletes leírása (feladatok kiszervezése)

1.4.5. Az egységek szervezeti ábrája és feladataik részletes leírása (beleértve az elkülönített álláshelyek indikatív számát)

1.4.6. Információk arról, hogy a kijelölt hatóság(ok) végrehajtó szervként is eljárhatnak-e az alap által társfinanszírozott projekteknél

1.4.7. Amennyiben a kijelölt hatóság(ok) a négy alap közül több mint egy vonatkozásában ugyanaz(ok), kérjük leírni a közös feladatokat és rendszereket

1.5. Hitelesítő hatóság

1.5.1. A hitelesítő hatóság hivatalos kijelölésének időpontja és formája

1.5.2. A hitelesítő hatóság jogállása

1.5.3. Közvetlenül a hitelesítő hatóság és (értelem szerint és/vagy előírása esetén) a hitelesítő hatóság felelőssége alatt egyéb szervek által ellátott feladatok részletes leírása (feladatok kiszervezése)

1.5.4. Az egységek szervezeti ábrája és feladataik részletes leírása (beleértve az elkülönített álláshelyek indikatív számát)

1.5.5. Amennyiben a hitelesítő hatóság a négy alap közül több mint egy vonatkozásában ugyanaz, kérjük leírni a közös feladatokat és rendszereket

1.6. Ellenőrző hatóság

1.6.1. Az ellenőrző hatóság hivatalos kijelölésének időpontja és formája

1.6.2. Az ellenőrző hatóság jogállása

1.6.3. Közvetlenül az ellenőrző hatóság és (értelem szerint és/vagy előírása esetén) az ellenőrző hatóság felelőssége alatt egyéb szervek által ellátott feladatok részletes leírása (feladatok kiszervezése)

1.6.4. Az egységek szervezeti ábrája és feladataik részletes leírása (beleértve az elkülönített álláshelyek indikatív számát)

1.6.5. Az ellenőrző hatóság és (értelem szerint és/vagy előírása esetén) az ellenőrzést végző egyéb szervek személyzetének képesítései (feladatok kiszervezése)

1.6.6. Amennyiben az ellenőrző hatóság a négy alap közül több mint egy vonatkozásában ugyanaz, kérjük leírni a közös feladatokat és rendszereket

1.6.7. Amennyiben valamely felelős hatóság végrehajtó szervként is eljárhat az alap által társfinanszírozott projekteknél, a 8. cikkel összhangban az ellenőrző hatóság függetlenségét biztosító rendelkezések részletes leírása.

Iránymutatás a 2-4. ponthoz

Az egyes táblázatok 1. része

Az eljárás leírásának ki kell terjednie az egyes kijelölt hatóságok (vagy a felelősségük alá tartozó szervek) által elvégzendő feladatokra, valamint együttműködésükre. A leírásnak lényegre törőnek kell lennie, mindazonáltal lehetővé kell tennie annak egyértelmű megértését, hogy az eljárás hogyan működik a gyakorlatban.

Az egyes táblázatok 2. része

Az ellenőrző lista kitöltése során meg kell jelölni, hogy az egyes célokat elérték-e vagy sem, és meg kell adni minden vonatkozó információt. Amennyiben a célt nem érték el, kérjük ennek magyarázatát és adott esetben a cél elérése várható időpontjának megjelölését.

Formalizált eljárások esetén utalni kell a vonatkozó dokumentumra is.

2. A KIJELÖLT HATÓSÁGOK MŰKÖDÉSE

3. OPERATÍV ÉS PÉNZÜGYI ELJÁRÁSOK

4. INFORMÁCIÓKEZELÉS

5. AZ IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK LEÍRÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSA

II. MELLÉKLET

A TÖBBÉVES PROGRAM MINTÁJA

 Eredeti változat

 A Bizottsággal folytatott párbeszédet követően felülvizsgált változat (szám, időpont: nn/hh/év)

 Az értékelések és/vagy a felmerült végrehajtási nehézségek fényében felülvizsgált változat

 A stratégiai iránymutatások felülvizsgálatát követően felülvizsgált változat

TAGÁLLAM:

ALAP:

FELELŐS HATÓSÁG:

LEFEDETT IDŐSZAK:

1. A TAGÁLLAMBAN FENNÁLLÓ HELYZET

A tagállamban az alap célkitűzései által lefedett szakpolitikai területen fennálló kiinduló helyzet leírása

1.1. A nemzeti helyzet és az azt érintő migrációs hullámok

1.2. A tagállam által ez idáig hozott intézkedések

1.3. Az elkülönített összes nemzeti forrás

2. A TAGÁLLAMI ELŐÍRÁSOK ELEMZÉSE

2.1. A tagállami előírások a kiinduló helyzethez viszonyítva

2.2. Azon operatív célkitűzések, amelyeket a tagállam az előírásai teljesítése érdekében meghatározott

3. A CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉT CÉLZÓ STRATÉGIA

Annak leírása, hogy az alap hogyan járul hozzá a követelmények teljesítéséhez, milyen prioritásokat választottak és miért

3.1. 1. prioritás

3.2. 2. prioritás

3.3. Stb.

A választott prioritásokra vonatkozó információk bemutatása során alkalmazott felosztás

a) A stratégia célkitűzése(i) és példák a kulcsfontosságú intézkedésekre

b) Az érintett cél(ok) és az alkalmazott mutató(k) leírása

c) Adott esetben annak megjelölése, mely kulcsfontosságú intézkedésekkel hajtják végre a választott prioritás szerinti különleges prioritásokat

4. MÁS ESZKÖZÖKKEL VALÓ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

Annak feltüntetése, hogy e stratégia hogyan egyeztethető össze más regionális, nemzeti és közösségi eszközökkel

4.1. 1. prioritás

4.2. 2. prioritás

4.3. Stb.

5. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK KERETE

5.1. A program közzététele

5.2. A partnerség elvének végrehajtásához választott megközelítés

6. INDIKATÍV FINANSZÍROZÁSI TERV

6.1. Közösségi hozzájárulás

6.1.1. Táblázat

6.1.2. A számokra/tendenciákra vonatkozó megjegyzések

6.2. Átfogó finanszírozási terv

6.2.1. Táblázat

6.2.2. A számokra/tendenciákra vonatkozó megjegyzések

[a felelős személy aláírása]

III. MELLÉKLET

AZ ÉVES PROGRAM MINTÁJA

 Eredeti változat

 A Bizottsággal folytatott párbeszédet követően felülvizsgált változat (szám, időpont: nn/hh/év)

 Egyéb okokból felülvizsgált változat

TAGÁLLAM:

ALAP:

FELELŐS HATÓSÁG:

ÉRINTETT ÉV:

1. A PROGRAM ÁLTAL FINANSZÍROZANDÓ PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. A KIVÁLASZTOTT PRIORITÁSOK ALAPJÁN A PROGRAM ÁLTAL TÁMOGATANDÓ INTÉZKEDÉSEK

3.1. Az 1. prioritást végrehajtó intézkedések

3.2. A 2. prioritást végrehajtó intézkedések

3.3. Stb.

A bemutatott intézkedés aspektusai a 3.1. stb. pont szerinti egyes intézkedések leírásakor

1. Az intézkedés célja és tartalma

2. A támogatások várható kedvezményezettjei

3. Adott esetben azon projektekkel kapcsolatos indokolás, amelyeket közvetlenül a végrehajtó szervként eljáró felelős hatóság hajt végre

4. Várt, számszerűsített eredmények és alkalmazandó mutatók

5. Az EK-finanszírozás átláthatósága

6. Adott esetben egyéb közösségi eszközök által finanszírozott hasonló intézkedésekkel való kiegészítő jelleg

7. Pénzügyi információk

4. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

4.1 A technikai segítségnyújtás célja

4.3 Az EK-finanszírozás átláthatósága

5. VÁZLATOS FINANSZÍROZÁSI TERV

[a felelős személy aláírása]

IV. MELLÉKLET

AZ ÉVES PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ELŐREHALADÁSI JELENTÉS MINTÁJA

TAGÁLLAM:

ALAP:

FELELŐS HATÓSÁG:

TÁRGYÉV:

A. Technikai jelentés

1. OPERATÍV VÉGREHAJTÁS

1.1. A program végrehajtására vonatkozó ütemterv

1.2. A projektek kiválasztására vonatkozó eljárásról (a felelős hatóság/felhatalmazott hatóság vagy társult szervek szintjén) és azok eredményeiről adott leírás

1.3. A kiválasztott prioritások szerinti programok intézkedéseinek végrehajtása terén tett előrehaladás

1.3.1 Az 1. prioritást végrehajtó intézkedések

1.3.2 A 2. prioritást végrehajtó intézkedések

Stb.

1.4. Technikai segítségnyújtás igénybevétele

1.5. A fellépő problémák, valamint a megtett intézkedések

2. PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS

3. A SZABÁLYTALANSÁGOKRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ

B. Második előfinanszírozási kifizetési kérelem

Alulírott [a felelős személy neve nyomtatott nagybetűkkel]

mint a [az alap neve] kezeléséért és végrehajtásáért felelős hatóság képviselője, kérem az alábbi összeg második előfinanszírozási kifizetéseként történő kifizetését

[két tizedes jegy pontosságig megadva]

A kifizetési kérelem elfogadható, mivel:

a) az éves program végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentést benyújtották a Bizottságnak, vagy csatolták;

b) benyújtották vagy csatolták az első előfinanszírozás összegének legalább 60 %-ára kiterjedő összegről készített hitelesített kiadásigazoló nyilatkozatot;

c) az éves programot a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint hajtották végre, valamint megfelelő biztosíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az alapul szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;

d) a Bizottság nem nyilvánított a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással ellátott véleményt azon intézkedések tekintetében, amelyekhez a kérelemben bejelentett kiadások kapcsolódnak.

A Bizottság általi kifizetés címzettje:

V. MELLÉKLET

AZ ÉVES PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRÓJELENTÉS MINTÁJA

TAGÁLLAM:

ALAP:

A FELELŐS HATÓSÁG:

TÁRGYÉV:

A. Technikai jelentés

1. OPERATÍV VÉGREHAJTÁS

1.1. A program végrehajtására vonatkozó ütemterv

1.2. Adott esetben a projektek kiválasztásának szervezésére (a felelős hatóság/felhatalmazott hatóság vagy társult szervek szintjén), illetve ezek eredményére vonatkozó leírás naprakésszé tétele az előrehaladási jelentés révén

1.3. A kiválasztott prioritások szerinti programok intézkedéseinek végrehajtása terén elért eredmények

1.3.1. Az 1. prioritást megvalósító intézkedések

1.3.2. A 2. prioritást megvalósító intézkedések

1.3.3. Stb.

Az 1.3. pont alpontjai szerinti egyes intézkedések leírásakor bemutatott szempontok

1. Az intézkedés célja és alkalmazási köre

2. A program Bizottság által jóváhagyott változtatásai (adott esetben)

3. A végrehajtás során és azt követően végzett figyelemmel kísérési intézkedések

4. Tényleges eredmények

5. A tényleges eredmények értékelése összevetve a programban meghatározott célokkal és mutatókkal

1.4. A technikai segítségnyújtás eredményei

1.5. Az éves nemzeti program végrehajtása során tapasztalt problémák és megtett intézkedések

1.6. Alkalmazott eljárások, amikor a felelős hatóság végrehajtó szervként eljárva közvetlenül hajtja végre a projekt(ek)et (adott esetben)

1.7. A többi eszközzel való összeegyeztethetőség és kiegészítő jelleg

1.8. Annak megerősítése, hogy az igazgatási és ellenőrzési rendszer lényegesen nem változott meg a Bizottságnak [...]-án/-én bejelentett utolsó átdolgozás óta

2. A TÖBBÉVES PROGRAM VÉGREHAJTÁSA SORÁN TETT ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSE

3. A PROGRAMRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK

3.1. A többéves program ( 8 ) és az éves program nyilvánosságra hozatala érdekében tett intézkedések

3.2. Az átláthatóság elvének megvalósítása

4. PÉNZÜGYI MŰVELETEK VÉGREHAJTÁSA

Az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentés

1. táblázat

Részletes pénzügyi jelentés

4.1. A kiadások támogathatóságának határideje után hat hónappal folyamatban lévő valamennyi visszafizetés

4.2. Azon visszafizetési utalványok listája, amelyek nem szerepelnek az előző éves programok zárójelentéseiben (adott esetben)

5. A SZABÁLYTALANSÁGOKRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ

6. MELLÉKLETEK

A projekt támogatható kiadásai és a bevételek összeegyeztethetősége a nonprofit szabállyal, valamint a projekt leírásának összefoglalója.

Az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentés

6A. táblázat

A projekt támogatható költségei és jövedelmi forrásai. A XI. melléklet 1.3.3. pontja szerinti nonprofit elvvel való összeegyeztethetőség

B. Egyenlegkifizetési kérelem/visszatérítési nyilatkozat

Alulírott [a felelős személy neve nyomtatott nagybetűkkel]

mint a [az alap neve] felelős hatóságának képviselője

- kérem az alábbi összeg kifizetését: EUR (1) + (1) Az előfinanszírozási kifizetés(ek) kiegészítésére kért teljes összeg. [két tizedes jegy pontosságig megadva] VAGY

- nyilatkozom az alábbi összeg visszatérítéséről: EUR (1) - (1) Az előfinanszírozási kifizetés(ek) elszámolását követően visszatérítendő teljes összeg. [két tizedes jegy pontosságig megadva]

Ez az összeg az éves programra kapott előfinanszírozási kifizetés(ek) teljes összegének és a bejelentett tényleges kiadásoknak az egyenlegéből származik.

A kifizetési kérelem elfogadható, mivel:

a) az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentést benyújtották a Bizottságnak vagy csatolták;

b) a hitelesített kiadásigazoló nyilatkozatot benyújtották vagy csatolták;

c) éves vizsgálati jelentést, az igazgatási és ellenőrzési rendszer működéséről szóló véleményt, továbbá a kifizetési kérelem érvényességéről szóló, az ellenőrzési hatóság által készített nyilatkozatot nyújtottak be vagy csatoltak;

d) az előfinanszírozási kifizetésekből keletkező bármely kamatot - amelyet a tagállam számára nemzeti hozzájárulásnak kell tekinteni, és a kiadásigazoló nyilatkozatban figyelembe kell venni - elkönyvelték az éves program számára, és a kiadásigazoló nyilatkozatban figyelembe vették;

e) az éves programot a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint hajtották végre, valamint megfelelő biztosíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az alapul szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;

f) a Bizottság nem nyilvánított a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással ellátott véleményt azon intézkedések tekintetében, amelyekhez a kérelemben bejelentett kiadások kapcsolódnak.

A Bizottság általi kifizetés címzettje:

VI. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIA MINTÁJA

TAGÁLLAM:

ALAP(OK):

A FELELŐS HATÓSÁG:

1. AZ ELLENŐRZÉSI KÖRNYEZET

1.1. A stratégia alkalmazási köre (a lefedett alapok)

1.2. A stratégia által lefedett időszak

1.3. Az alkalmazott ellenőrzési szabványok

2. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

2.1. Kockázatazonosítás és -értékelés

2.2. Kockázatkezelés és maradékkockázat

3. CÉLKITŰZÉSEK ÉS PRIORITÁSOK

3.1. Az ellenőrzés célkitűzései

3.2. Az ellenőrzés prioritásai

4. ELLENŐRZÉSI MEGKÖZELÍTÉS

4.1. Rendszerellenőrzések

4.1.1. Az ellenőrzési intézkedésért felelős szerv(ek)

4.1.2. Az ellenőrizendő hatóságok

4.1.3. A rendszerellenőrzés által lefedett általános ügyek

4.1.4. A rendszerellenőrzés indikatív többéves terve (ha lehetséges)

4.2. Ellenőrzött projektek

4.2.1. Az ellenőrzési intézkedésért felelős szerv(ek)

4.2.2. A mintavételezési módszertan leírása

5. A 2007-ES ÉS 2008-AS NAPTÁRI ÉVRE VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSI TERVEK

5.1. 2007-es év ( 9 )

5.2. 2008-as év

Írja be az adatokat a 2007. évre meghatározott táblázatminta felhasználásával.

Az ellenőrzési stratégia melléklete(i) ( 10 ): Éves tervek

TAGÁLLAM:

ALAP:

A FELELŐS HATÓSÁG:

LEFEDETT NAPTÁRI ÉV:

1. ADOTT ESETBEN AZ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIA VÁLTOZÁSAI

2. AZ ELŐZŐ ÉVI ELLENŐRZÉS FŐ EREDMÉNYEI

3. A 20XX. ÉV ELLENŐRZÉSI TERVE

Írja be az adatokat a 2007. évre meghatározott táblázatminta felhasználásával.

VII. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁG JELENTÉSÉNEK MINTÁJA

TAGÁLLAM:

ALAP:

A FELELŐS HATÓSÁG:

A JELENTÉS ÁLTAL LEFEDETT ÉVES PROGRAM:

A. Éves vizsgálati jelentés

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.1. A jelentés elkészítésében részt vevő szervek

1.2. Az érintett éves programra vonatkozó ellenőrzési terv végrehajtásában történt fő változások azonosítása és indokolása

1.3. Az ellenőrzések eredményeinek összefoglaló táblázata

2. RENDSZERELLENŐRZÉSEK

2.1. Az ellenőrzéseket végző szervek

2.2. Az elvégzett ellenőrzések összefoglaló felsorolása

2.3. Az igazgatási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó ellenőrzési intézkedés fő eredményei, ajánlásai és következtetései

2.4. Az ellenőrzés eredményeinek pénzügyi hatása

2.5. Adott esetben további intézkedés

2.6. Amennyiben az azonosított problémák rendszeresnek tekintendők, ennek, valamint a hozott intézkedéseknek a feltüntetése, beleértve a pénzügyi korrekciók számszerűsített adatait is

2.7. Az ellenőrzés ajánlásainak nyomon követéséről szóló tájékoztatás

3. PROJEKTEK ELLENŐRZÉSE

3.1. Azok a szervek, amelyek az ellenőrzéseket elvégezték

3.2. Az elvégzett ellenőrzések összesítő jegyzéke, valamint az ellenőrzött kiadások százalékos aránya a Bizottságnak bejelentett összes támogatható kiadáshoz viszonyítva

3.3. A végrehajtott projektekre vonatkozó ellenőrzések legfontosabb eredményei, ajánlásai, valamint következtetései

3.4. Az ellenőrzések eredményeiből levont következtetések, tekintettel az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságára

3.5. Az ellenőrzés eredményeinek pénzügyi hatása

3.6. Adott esetben további intézkedés

3.7. Az ellenőrzés ajánlásainak nyomon követéséről szóló tájékoztatás

3.8. Amennyiben az azonosított problémák rendszeresnek tekintendők, ennek, valamint a hozott intézkedéseknek a feltüntetése, beleértve a pénzügyi korrekciók számszerűsített adatait

4. ADOTT ESETBEN AZ ELŐZŐ JELENTÉSEK ÁLTAL LEFEDETT ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG NYOMON KÖVETÉSE

4.1. Az előző rendszerellenőrzés ajánlásainak nyomon követéséről szóló tájékoztatás

4.2. Az előző éves programok rendszerből adódó intézkedéseire vonatkozó ellenőrzések eredményeiről szóló tájékoztatás

(a felelős személy aláírása)

B. Az igazgatási és ellenőrzési rendszerek működéséről szóló vélemény

az Európai Bizottság számára

1. BEVEZETÉS

Alulírott [...,] a [tagállam által kijelölt ellenőrző hatóság neve] képviseletében megvizsgáltam a [az alap neve] irányítási és ellenőrzési rendszerek működését a [20XX.] évi éves program alapján végrehajtott intézkedések tekintetében, hogy véleményt bocsáthassak ki arról, hogy ezen rendszerek elég hatékonyan működtek-e ahhoz, hogy elfogadható biztosítékot nyújtsanak a Bizottságnak bemutatott kiadásigazoló nyilatkozatok helyességére vonatkozóan, valamint hogy ennek következményeként elfogadható biztosítékot nyújtsanak az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozóan.

2. A VIZSGÁLAT HATÁLYA

A vizsgálat a [éé/hh/nn]-tól [éé/hh/nn]-ig tartó időszakban zajlott az ezen alapra vonatkozó ellenőrzési stratégia szerint, valamint rá vonatkozóan jelentés készült az A. szakasz szerinti éves vizsgálati jelentésben.

vagy

A vizsgálat hatályát nem korlátozták.

vagy

A vizsgálat hatályát a következő tényezők korlátozták:

a) [...]

b) [...]

c) , stb.

(A vizsgálat hatályának bármilyen korlátozása feltüntetendő, például bármilyen, rendszerből adódó probléma, az irányítási és ellenőrzési rendszer hiányosságai, igazoló dokumentáció hiánya, jogi eljárás alá vont esetek stb., valamint fel kell mérni az ilyen tényezők által érintett kiadások és a közösségi támogatás összegét. Amennyiben az ellenőrző hatóság úgy tekinti, hogy a korlátozások nincsenek hatással a bejelentett kiadásokra, erről nyilatkozni kell.)

3. VÉLEMÉNY

vagy (nem minősített vélemény)

A fentiekben említett vizsgálatra alapozva az a véleményem, hogy a fent említett éves programra vonatkozóan a [alap neve]-hoz létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszerek megfeleltek az alap jogi aktusban 575/2007/EK [valamint a(z) 2008/458/EK bizottsági határozatban] előírt követelményeknek, és elég hatékonyan működtek ahhoz, hogy elfogadható biztosítékkal szolgáljanak a Bizottságnak bemutatott kiadásigazoló nyilatkozatok helyességére, valamint ennek következményeként az ennek alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozóan.

vagy (minősített vélemény)

A fentiekben említett vizsgálatra alapozva az a véleményem, hogy a fent említett éves programra vonatkozóan a [az alap neve]-hoz létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszerek megfeleltek az alap jogi aktusban 575/2007/EK [valamint a(z) 2008/458/EK bizottsági határozatban] előírt követelményeknek, és elég hatékonyan működtek ahhoz, hogy elfogadható biztosítékkal szolgáljanak a Bizottságnak bemutatott kiadásigazoló nyilatkozatok helyességére, valamint ennek következményeként az ennek alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozóan, kivéve a következő vonatkozásokban:

a) [...]

b) [...]

c) , stb.

Indokaim, amelyek szerint a rendszerek ilyen aspektusa(i) nem felel(nek) meg a követelményeknek, és/vagy nem oly módon működtek, hogy elfogadható biztosítékkal szolgáljanak a Bizottságnak bemutatott kiadásigazoló nyilatkozatok helyességére vonatkozóan, a következők:

a) [...]

b) [...]

c) , stb.

Úgy vélem, hogy a korlátozás(ok) az összes bejelentett kiadás [...] %-ára vannak hatással. Az érintett közösségi hozzájárulás így [...]

vagy (elutasító vélemény)

A fentiekben említett vizsgálatra alapozva az a véleményem, hogy a fent említett éves programra vonatkozóan a [alap neve]-hoz létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszer nem felelt meg az alap jogi aktus 575/2007/EK [valamint a(z) 2008/458/EK] bizottsági határozat] [...] cikkében előírt követelményeknek, és nem működött elég hatékonyan ahhoz, hogy elfogadható biztosítékkal szolgáljon a Bizottságnak bemutatott kiadásigazoló nyilatkozatok helyességére, valamint ennek következményeként az ennek alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozóan.

Ez az elutasító vélemény az alábbiakon alapul:

a) [...]

b) [...]

c) , stb.

Dátum

Aláírás

(a felelős személy aláírása)

C. A kifizetési kérelem érvényesítése

az Európai Bizottság számára

1. BEVEZETÉS

Alulírott [...] a (tagállam által kijelölt ellenőrző hatóság) képviseletében megvizsgáltam a [alap neve] [20xx]-i éves programjára vonatkozó ellenőrzési tevékenység eredményeit [valamint elvégeztem a jelentés alapján általam szükségesnek ítélt további tevékenységeket].

Annak értékelése céljából terveztem meg és hajtottam végre ezt a tevékenységet, hogy a [20xx]-i éves programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás egyenlegének kifizetése iránti kérelem érvényes-e, valamint hogy a kiadásigazoló nyilatkozattal lefedett ügyletek jogszerűek és szabályosak-e.

2. A VIZSGÁLAT HATÁLYA

vagy

A vizsgálat hatályát nem korlátozták.

vagy

A vizsgálat hatályát a következő tényezők korlátozták:

a) [...]

b) [...]

c) , stb.

3. VÉLEMÉNY

vagy (nem minősített vélemény)

A fentiekben említett vizsgálatra alapozva az a véleményem, hogy a kiadásigazoló nyilatkozatok valamennyi anyagi vonatkozásban helyesen mutatják be az éves program alapján kifizetett kiadásokat, valamint hogy az ezen éves programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás egyenlegének kifizetése iránti kérelem érvényes.

vagy (minősített vélemény)

A fentiekben említett vizsgálatra alapozva az a véleményem, hogy a kiadásigazoló nyilatkozatok valamennyi anyagi vonatkozásban helyesen mutatják be az éves program alapján kifizetett kiadásokat, valamint hogy az ezen éves programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás egyenlegének kifizetése iránti kérelem érvényes, kivéve a következő vonatkozásokat:

a) [...]

b) [...]

c) , stb.

Úgy vélem, hogy e korlátozás(ok) az összes bejelentett kiadás ... -ára vannak hatással. Az érintett közösségi hozzájárulás így ... .

vagy (elutasító vélemény)

A fentiekben említett vizsgálatra alapozva az a véleményem, hogy a kiadásigazoló nyilatkozatok nem mutatják be helyesen valamennyi anyagi vonatkozásban az éves program alapján kifizetett kiadásokat, és következtetésképpen az ezen éves programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás egyenlegének kifizetése iránti kérelem nem érvényes.

Dátum

Aláírás

(a felelős személy aláírása)

VIII. MELLÉKLET

A MÁSODIK ELŐFINANSZÍROZÁS IGAZOLÁSÁNAK MINTÁJA

TAGÁLLAM:

ALAP:

HITELESÍTŐ HATÓSÁG:

A HITELESÍTÉS ÁLTAL LEFEDETT ÉVES PROGRAM:

Alulírott [a felelős személy neve]

mint a [az alap neve] számára kijelölt hitelesítő hatóságának képviselője

igazolom, hogy az éves programvégrehajtásról szóló előrehaladási jelentésben szereplő valamennyi kiadás összege:

[két tizedes jegy pontosságig megadva]

Igazolom továbbá, hogy az intézkedések végrehajtása az éves programot elfogadó bizottsági határozatban megállapított célkitűzések szerint, és az alap jogi aktusnak, illetve végrehajtási szabályainak megfelelően történik, igazolom továbbá különösen azt, hogy:

1) a kiadásigazoló nyilatkozat pontos és megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető igazoló dokumentumokon alapul;

2) a bejelentett költségek a finanszírozás céljából - az éves programra alkalmazandó kritériumoknak megfelelően - kiválasztott intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;

3) a felelős hatóságtól megkaptam a hitelesítéshez szükséges megfelelő információkat a kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő kiadásokra vonatkozó eljárásokról és elvégzett ellenőrzésekről

4) a kiadásigazoló nyilatkozat és a második előfinanszírozási kifizetés iránti kérelem adott esetben figyelembe vesz bármely, ezen éves program alapján behajtott összeget vagy felvett kamatot.

E kiadásigazoló nyilatkozat a [20éé/hh/nn]-án/én ideiglenesen lezárt elszámoláson alapul.

Az alap jogi aktus 43. cikkével összhangban az igazoló dokumentumok az éves program Bizottság általi lezárását követő ötéves időtartamra továbbra is rendelkezésre állnak.

IX. MELLÉKLET

AZ UTOLSÓ KIFIZETÉS IGAZOLÁSÁNAK MINTÁJA

TAGÁLLAM:

ALAP:

HITELESÍTŐ HATÓSÁG:

A HITELESÍTÉS ÁLTAL LEFEDETT ÉVES PROGRAM:

Alulírott [a felelős személy neve]

mint a [az alap neve] számára kijelölt hitelesítő hatóságának képviselője

igazolom, hogy az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentésben szereplő valamennyi kiadás összege:

[két tizedes jegy pontosságig megadva]

Igazolom továbbá, hogy a intézkedések végrehajtása az éves programot elfogadó bizottsági határozatban megállapított célkitűzések szerint és az alap jogi aktusnak megfelelően történik, igazolom továbbá különösen azt, hogy:

1) a kiadásigazoló nyilatkozat pontos és megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető igazoló dokumentumokon alapul;

2) a bejelentett költségek összhangban vannak az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályokkal, illetve a finanszírozás céljából - az éves programra alkalmazandó kritériumoknak, valamint az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, különösen a közbeszerzési szabályoknak megfelelően - kiválasztott intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;

3) megfelelő biztosítékkal rendelkezem arra vonatkozóan, hogy az alapul szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;

4) a felelős hatóságtól megkaptam a hitelesítéshez szükséges megfelelő információkat a kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő kiadásokra vonatkozó eljárásokról és elvégzett ellenőrzésekről;

5) az ellenőrző hatóság által, vagy annak felelősségi körében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményét megfelelőképpen figyelembe vették;

6) a kiadásigazoló nyilatkozat és az egyenleg kifizetése iránti kérelem adott esetben figyelembe vesz bármely, ezen éves program alapján behajtott összeget vagy felvett kamatot.

E kiadásigazoló nyilatkozat a [20éé/hh/nn]-án/én lezárt elszámoláson alapul.

Az alap jogi aktus 43. cikkével összhangban az igazoló dokumentumok az éves program Bizottság általi lezárását követő ötéves időtartamra továbbra is rendelkezésre állnak.

X. MELLÉKLET

A JELKÉPRE ÉS A HIVATALOS SZÍNEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK

A jelkép leírása

Az égszínkék háttér előtt tizenkét aranyszínű csillag kört alkot, amely Európa népeinek egységét jelzi. A csillagok száma rögzítve van, a tizenkettő a tökéletesség és az egység jelképe.

Heraldikai leírás

Azúrkék mezőben 12 aranysárga csillag, amelyek csúcsai nem érnek össze.

Mértani leírás

A jelkép kék színű, téglalap alakú zászló, amelynek hossza a magasságának másfélszerese. A 12 aranysárga csillag egymástól egyenlő távolságra egy láthatatlan kör kerületén helyezkedik el, amelynek középpontja egybeesik a téglalap átlóinak metszéspontjával. A kör sugara a zászló magasságának egyharmada. Mindegyik csillag ötágú, és az egyes csillagok egy láthatatlan kör kerületén helyezkednek el, amelynek sugara a zászló magasságának 1/18-a. A csillagok egyenként élükre állított pozícióban állnak, azaz egyik csúcsuk függőleges irányú, két águk pedig egy láthatatlan vonal mentén a zászló magasságvonalára merőleges helyzetben áll. A körben a csillagok az óra számlapján található órajelölések helyét foglalják el. Számuk nem változik.

Szabványszínek

A jelkép a következő színeket tartalmazza: a téglalap alapszíne PANTONE REFLEX BLUE; a csillagoké PANTONE YELLOW.

Négyszínnyomás

Négyszínnyomás használata esetén a két szabványszínt a négyszínnyomás négy színének használatával lehet előállítani.

A PANTONE YELLOW szín a "Process Yellow" elnevezésű szín 100 %-os használatával nyerhető.

A PANTONE REFLEX BLUE pedig 100 % "Process Cyan" és 80 % "Process Magenta" keverésével állítható elő.

Internet

A webskálán a PANTONE REFLEX BLUE megfelelője az RGB:0/0/153 elnevezésű színárnyalat (hexadecimálisan: 000099), a PANTONE YELLOW megfelelője pedig az RGB:255/204/0 elnevezésű szín (hexadecimálisan: FFCC00).

Előállítása monokróm eljárással

Ha csak fekete szín áll a rendelkezésére, a téglalapot feketével keretezzük be, és helyezzük el benne a fehér alapon fekete csillagokat.

Ha csak kék színnel dolgozunk (Reflex Blue-val), akkor a háttér 100 %-ában a kék színt használjuk, míg a csillagok fehér negatívok legyenek.

Előállítás színes háttérrel

Ha elkerülhetetlen, hogy színes háttérrel dolgozzunk, akkor helyezzünk fehér keretet a téglalap köré, ahol a keret szélessége a téglalap magasságának 1/25-e.

XI. MELLÉKLET

A KIADÁSOK TÁMOGATHATÓSÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK EURÓPAI VISSZATÉRÉSI ALAP

I. Általános elvek

I.1. Alapvető elvek

1. Az alap jogi aktus szerint egy kiadás támogatható, ha:

a) az alapnak az alap jogi aktus 1., 2. és 3. cikke szerinti hatályán és célkitűzésein belül merül fel;

b) az alap jogi aktus 4. és 5. cikkében felsorolt támogatható cselekvések és intézkedések esetében merül fel;

c) a projekt által lefedett intézkedések elvégzéséhez szükséges, a Bizottság által jóváhagyott többéves vagy éves programok részét képezi;

d) ésszerű, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különös tekintettel a gazdaságosságra és a költséghatékonyságra;

e) a végső kedvezményezetteknél és/vagy egy tagállamban létesített és ott bejegyzett projektpartnereknél merül fel, kivéve a kormányközi megállapodással létrehozott nemzetközi közszektorbeli szervezetek, az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított ügynökségek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége esetében. E határozat 39. cikkének (2) bekezdésére tekintettel, a végső kedvezményezettekre alkalmazandó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a projektpartnerekre;

f) az alap jogi aktus 7. cikkében meghatározott célcsoporthoz kapcsolódik;

g) a támogatási megállapodás különös rendelkezéseivel összhangban merül fel.

2. Az alap jogi aktus 15. cikkének (6) bekezdése értelmében a többéves intézkedéseknek csak az éves programból társfinanszírozott része tekinthető e támogathatósági szabályok alkalmazásában vett projektnek.

3. Az alap által támogatott projektek nem finanszírozhatók a közösségi költségvetés által fedezett más forrásokból. Az alapból támogatott projekteket köz- vagy magánforrásokból kell társfinanszírozni.

I.2. Projektköltségvetés

A projekt költségvetését az alábbiak szerint kell bemutatni:

A költségvetésnek egyensúlyban kell lennie: az összes támogatható költségnek meg kell egyeznie az összes bevétellel.

I.3. A bevétel és a nonprofit elv

1. Az alap által támogatott projektek nonprofit jellegűek. Amennyiben a projekt végén a jövedelmi források - ideértve a bevételeket is - meghaladják a kiadásokat, az alapnak a projekthez nyújtott hozzájárulását ennek megfelelően csökkenteni kell. A projekttel kapcsolatos összes jövedelmi forrás rögzítésre kerül a végső kedvezményezett könyvelésében vagy adózási dokumentumaiban, azoknak azonosíthatóknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük.

2. A projekt jövedelme az alapnak a projekt számára teljesített valamennyi pénzügyi hozzájárulásából, a köz- és magánforrásokból - ideértve a végső kedvezményezett saját hozzájárulását is -, valamint a projekt által termelt esetleges bevételekből származik. E szabály alkalmazásában "bevétel": a projekt által az I.4. pontban leírt támogathatósági időszak során értékesítésből, bérleti díjakból, szolgáltatásokból, regisztrációs díjakból vagy egyéb bevételekből elért jövedelem.

3. A nonprofit elv alkalmazásából származó közösségi hozzájárulás - e határozat 12. cikkének c) pontja szerint - az "összes támogatható költség", levonva ebből a "harmadik felek hozzájárulását", illetve a "projekt által elért bevételeket".

I.4. Támogathatósági időszak

1. A projekttel kapcsolatos költségeknek és az egyes kifizetéseknek (az értékcsökkenés kivételével) a tagállamok éves programjait jóváhagyó finanszírozási határozatban említett év január 1-jét követően kell felmerülniük. A támogathatósági időszak N ( 11 ) + 2. év június 30-ig tart, vagyis a projekttel kapcsolatos költségeknek ezen időpontot megelőzően kell felmerülniük.

2. Az (1) bekezdésben szereplő támogathatósági időszak alól kivételt képez a (IV.3. pontban említett) tagállamoknak nyújtott technikai segítség.

I.5. Költségelszámolási rendszer

1. A kiadásoknak és a végső kedvezményezettek által eszközölt kifizetéseknek egyezniük kell. Az értékcsökkenés kivételével (készpénzes) pénzügyi műveletekként kell lebonyolítani azokat.

2. A kiadásokat főszabály szerint hivatalos számlákkal kell igazolni. Ha erre nincs mód, a kiadást számviteli dokumentumokkal vagy hasonló bizonyító erejű, igazoló dokumentummal kell igazolni.

3. A kiadásnak azonosíthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Különösen

a) szerepelnie kell a végső kedvezményezett számviteli nyilvántartásában;

b) a végső kedvezményezett létesítési helye szerinti ország számviteli előírásaival, továbbá a végső kedvezményezett szokásos költségszámítási módszereivel összhangban kell meghatározni; valamint

c) az alkalmazandó adó- és szociális jogszabályok követelményeivel összhangban be kell jelenteni.

4. Szükség esetén a végső kedvezményezettek kötelesek megőrizni az érintett projekttel kapcsolatban a partnereknél felmerült bevételeket és kiadásokat igazoló számviteli bizonylatok másolatát.

5. A (2)-(4) bekezdés szerinti dokumentáció tárolásának és feldolgozásának meg kell felelnie a nemzeti adatvédelmi jogszabályoknak.

I.6. Területi hatály

1. Az alap jogi aktus 4. és 5. cikkében leírt cselekvésekkel és intézkedésekkel kapcsolatos kiadásoknak:

a) az I.1.1.e) pontban meghatározott végső kedvezményezetteknél kell felmerülniük; valamint

b) a tagállamok vagy harmadik országok területén kell felmerülniük.

2. Harmadik országokban nyilvántartásba vett és létesített partnerek - a kormányközi megállapodással létrehozott nemzetközi közszektorbeli szervezetek, az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított ügynökségek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, valamint a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége kivételével - kizárólag költségtérítés nélkül vehetnek részt a projektekben.

II. A támogatható költségek kategóriái (projektszinten)

II.1. Támogatható közvetlen költségek

A projekt támogatható közvetlen költségei azok, amelyek - a fenti I. részben meghatározott általános támogathatósági feltételek megfelelő figyelembevételével - a projekt végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó sajátos költségként azonosíthatók. A közvetlen költségeket a projekt előzetes átfogó költségvetésében kell feltüntetni.

A következő közvetlen költségek támogathatók:

II.1.1. Személyzeti költségek

1. A projekthez kijelölt személyzet költségei, beleértve a tényleges fizetéseket és társadalombiztosítási terheket, valamint más, jogszabályon alapuló költségeket, támogathatók, feltéve, hogy ezek megfelelnek a végső kedvezményezett szokásos díjazási politikájának.

2. Nemzetközi szervezetek esetében a támogatható személyzeti költségek magukban foglalhatják a jogszabályi kötelezettségek teljesítését, illetve a díjazásra vonatkozó jogosultságok kielégítését szolgáló tartalékokat is.

3. Az államháztartási szervek megfelelő személyzeti költségei olyan mértékben támogathatók, amennyiben azok olyan tevékenységek költségeihez kapcsolódnak, amelyeket az adott államháztartási szerv nem végezne, ha az érintett projekt nem folyna; az ilyen személyzetet a végső kedvezményezettnek írásbeli határozattal kell kijelölnie vagy kirendelnie a projekt végrehajtására.

4. A személyzeti költségeket részletesen szerepeltetni kell az előzetes költségvetésben, feltüntetve a személyzet feladatait és létszámát.

II.1.2. Utazási és tartózkodási költségek

1. Az utazási és tartózkodási költségek a személyzet és a projektben részt vevő egyéb személyek esetében támogathatók közvetlen költségként, amennyiben az utazás szükséges a projekt végrehajtásához.

2. Az útiköltségek a ténylegesen felmerült költségek alapján támogathatók. A költségtérítések alapja a tömegközlekedés legolcsóbb formája, a repülőutak főszabályként csak az (oda-vissza) 800 km-nél hosszabb utaknál engedélyezettek, vagy amikor a földrajzi rendeltetési hely légi úton történő közlekedést indokol. Amennyiben az utazás magántulajdonú gépkocsival történik, a költségeket vagy a tömegközlekedés költsége alapján vagy a távolság arányában, az érintett tagállamban közzétett, vagy a végső kedvezményezett által alkalmazott hivatalos szabályoknak megfelelően kell téríteni.

3. A tartózkodási költségek a tényleges költségek vagy napidíjak alapján támogathatók. Abban az esetben, ha egy szervezet saját napi rátákkal (napidíjakkal) rendelkezik, azokat a tagállam által a nemzeti jogszabályokkal és a gyakorlattal összhangban megállapított felső korlátokon belül kell alkalmazni. A napidíjak rendszerint fedezik a helyi közlekedést (taxit is), a szállást, az étkezést, a helyi telefonhívásokat és egyebeket.

II.1.3. Felszerelés

II.1.3.1. Általános szabályok

1. A felszerelés beszerzésével kapcsolatos költségek csak akkor támogathatók, amennyiben a projekt végrehajtása szempontjából lényegesek. A felszerelésnek rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki tulajdonságokkal, és meg kell felelnie az alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak.

2. A lízing, a bérlet és a vásárlás közül mindig a legolcsóbb megoldást kell választani. Amennyiben azonban a projekt rövid időtartama vagy a gyors értékcsökkenés miatt a lízing vagy a bérlet nem lehetséges, a vásárlás is elfogadható.

II.1.3.2. Bérlet és lízing

A bérleti és lízingműveletekkel kapcsolatos kiadások a tagállamokban meghatározott szabályok szerint, a nemzeti jogszabályoktól és gyakorlatoktól, továbbá a projekt céljaira történő bérlet vagy lízing időtartamától függően támogathatók társfinanszírozásból.

II.1.3.3. Vásárlás

1. Amennyiben a felszerelést a projekt időtartama során vásárolják, a költségvetésben meg kell határozni, hogy a felszerelés értékcsökkenésének teljes költsége, vagy csak a projekt számára történő felhasználás időtartamának és a tényleges felhasználás arányának megfelelő része számítható be. Utóbbit az alkalmazandó nemzeti szabályokkal összhangban kell számítani.

2. Azok a felszerelések, amelyeket a projekt időtartamát megelőzően vásároltak, de a projekt céljaira használnak, az értékcsökkenés alapján támogathatók. Nem támogathatók azonban e költségek, amenynyiben eredetileg közösségi támogatásból vásárolták a felszerelést.

3. A 20 000 EUR-t el nem érő egyes tételek esetében a teljes beszerzési költség támogatható, feltéve, hogy - kellően indokolt esetek kivételével - a felszerelést a projekt utolsó három hónapját megelőzően vásárolják. A 20 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó egyes tételek csak az értékcsökkenés alapján támogathatók. A fenti feltételektől eltérően a 250 000 EUR-t el nem érő közlekedési eszközök esetében a teljes beszerzési költség támogatható.

II.1.4. Ingatlan

II.1.4.1. Általános szabályok

Az ingatlan vásárlása, építése, felújítása vagy bérlése esetén az ingatlannak rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki tulajdonságokkal, és meg kell felelnie a hatályos előírásoknak és szabványoknak.

II.1.4.2. Vásárlás, építés vagy felújítás

1. Ha az ingatlanszerzés elengedhetetlen a projekt végrehajtása szempontjából, és egyértelműen kapcsolódik annak célkitűzéseihez, az ingatlan vásárlása, vagyis már megépített épületek vásárlása vagy ingatlan építése, a teljes vagy részleges költségek alapján, vagy az értékcsökkenés alapján támogatható társfinanszírozásból az alább meghatározott feltételekkel és a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül:

a) be kell szerezni független szakképzett értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolását arról, hogy az ár nem haladja meg a piaci értéket, és az igazolásban fel kell tüntetni, hogy az ingatlan megfelel a nemzeti rendelkezéseknek, vagy pedig részletezni kell, hogy az épület mely pontokon nem felel meg e rendelkezéseknek, és a végső kedvezményezett a projekt részeként hol tervez kiigazításokat végrehajtani;

b) az ingatlant nem a projekt végrehajtását megelőzően nyújtott közösségi támogatásból vásárolták;

c) az ingatlant a projekt záró időpontját követő legalább tíz éven át kizárólag a projektben megnevezett célra kell használni, hacsak a Bizottság kifejezetten mást nem engedélyez a teljes vagy részleges költségek alapján történő társfinanszírozás esetén. Az értékcsökkenés alapján történő társfinanszírozás esetén ez az időtartam öt évre csökken;

d) az ingatlanvásárlás tiszteletben tartja az értékarányos ár és a költséghatékonyság elvét, és arányosnak tekinthető a projekt végrehajtásával elérni kívánt céllal;

e) értékcsökkenés alapján történő társfinanszírozás esetén e vagyontárgyak értékcsökkenésének csak a projekt számára történő felhasználás időtartamának és a tényleges felhasználás arányának megfelelő része jogosult támogatásra; az értékcsökkenést a nemzeti számviteli szabályok szerint kell kiszámítani.

2. Az ingatlanok felújításának, átalakításának vagy korszerűsítésének kiadásai a teljes vagy részleges költség alapján vagy az értékcsökkenés alapján jogosultak társfinanszírozásra. Felújítási költségek esetében csak az (1) bekezdés c) és e) pontjának feltételei alkalmazandók.

II.1.4.3. Bérlet

Az ingatlan bérlése akkor támogatható társfinanszírozásból, ha az alábbi feltételek mellett - a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül - közvetlen kapcsolat áll fenn a bérlés és az érintett projekt célkitűzései között:

a) az ingatlant nem közösségi támogatásból vásárolták;

b) Az ingatlan kizárólag a projekt végrehajtására használható. Amennyiben ez nem teljesül, a költségek csak a projekt céljára történő felhasználás arányában támogathatók.

II.1.5. Fogyóeszközök, ellátások és általános szolgáltatások

A fogyóeszközök, ellátások és általános szolgáltatások költségei támogathatók, feltéve, hogy azonosíthatók, és a projekt végrehajtása szempontjából közvetlenül szükségesek.

II.1.6. Alvállalkozói szerződések

1. Általános szabályként a végső kedvezményezettnek képesnek kell lennie a projektek önálló irányítására. A támogatási megállapodásban egyértelműen meg kell határozni az azon feladatoknak megfelelő összeget, amelyek a projekt keretében alvállalkozói szerződés tárgyát fogják képezni.

2. Az alábbi alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos kiadások nem támogathatók az alap általi társfinanszírozással:

a) a projekt általános irányításával kapcsolatos feladatokra vonatkozó alvállalkozói szerződések;

b) olyan alvállalkozói szerződések, amelyek anélkül növelik a projekt költségét, hogy azzal arányosan növelnék annak értékét;

c) közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött olyan alvállalkozói szerződések, amelyek a kifizetést a projekt összköltségének százalékában határozzák meg, hacsak a végső kedvezményezett nem igazolja az ilyen költséget a tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás valóságos értékére történő hivatkozással.

3. Az alvállalkozók valamennyi alvállalkozói szerződés tekintetében kötelezettséget vállalnak arra, hogy az alvállalkozói szerződésben foglalt intézkedésekkel kapcsolatban megadnak minden szükséges információt valamennyi könyvvizsgáló és ellenőrző testület részére.

II.1.7. Közvetlenül az uniós társfinanszírozással kapcsolatos követelményekből eredő költségek

A közvetlenül az EU társfinanszírozásával kapcsolatos követelmények - így a nyilvánosság, az átláthatóság, a projekt értékelése, a külső ellenőrzés, a banki kezességvállalás, a fordítási költségek stb. - teljesítéséhez szükséges költségek közvetlen költségként támogathatók.

II.1.8. Szakértői díjak

Támogathatók a jogi tanácsadás díjai, a közjegyzői díjak, a technikai és pénzügyi szakértők díjai.

II.1.9. A célcsoporttal kapcsolatos különleges költségek

1. Az alap jogi aktus 5. cikkében felsorolt intézkedésekkel összhangban a célcsoporttal kapcsolatos különleges költségek teljesen vagy részben támogathatók a következő formában:

a) a kedvezményezetteknek a célcsoportokkal kapcsolatban keletkezett költségei;

b) a visszatérők költségei, amelyeket a végső kedvezményezett visszatérít; vagy

c) vissza nem téríthető átalányösszegek (mint a gazdasági tevékenység megkezdéséhez nyújtott korlátozott támogatás és a visszatérés pénzügyi ösztönzése esetében, az alap jogi aktus 5. cikkének (8) és (9) bekezdésében leírtaknak megfelelően).

2. A költségek az alábbi feltételek mellett támogathatók:

a) A végső kedvezményezett megőrzi a szükséges információkat és bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy az érintett személyek megfelelnek az alap jogi aktus 5. cikkében meghatározott speciális célcsoportoknak és helyzeteknek, tehát jogosultak ilyen támogatásra.

b) A végső kedvezményezett megőrzi a szükséges információkat azokról a visszatérőkről, akik ilyen támogatásban részesülnek annak érdekében, hogy ezek a személyek megfelelően azonosíthatóak legyenek, rögzítsék hazájukba való visszatérésük dátumát, és bizonyítható legyen, hogy ezek a személyek részesültek ilyen támogatásban.

c) A végső kedvezményezett megőrzi a nyújtott támogatásra vonatkozó bizonyítékokat (így számlákat és nyugtákat) és meg kell őriznie az átalányösszegekre vonatkozó bizonyítékokat annak igazolása érdekében, hogy az érintett személyek megkapták a támogatást. A fent említett információk tárolásának és feldolgozásának meg kell felelnie a nemzeti adatvédelmi jogszabályoknak.

3. A harmadik országba való visszatérést követő olyan támogatásoknak, mint például a szakképzési és foglalkoztatási támogatások, a visszailleszkedési folyamathoz szükséges rövid távú intézkedések és a visszatérés utáni támogatás időtartama az alap jogi aktus 5. cikkének (5), (8) és (9) bekezdésében leírtaknak megfelelően nem haladhatja meg a harmadik ország állampolgára visszatérésének dátumát követő tizenkét hónapot.

II.2. Támogatható közvetett költségek

1. Az intézkedés támogatható közvetett költségei azok, amelyek - megfelelően figyelembe véve a támogathatóság I.1.1. pontban előírt feltételeit - a projekt végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó specifikus költségként nem azonosíthatók.

2. Az I.1.1. e) ponttól, illetve az 1.5. ponttól eltérően az intézkedés végrehajtása során felmerült közvetett költségek az összes támogatható közvetlen költség legfeljebb 7 %-ának megfelelő átalányfinanszírozás révén támogathatók.

3. Az uniós költségvetésből részesülő szervezetek nem foglalhatják bele a közvetett költségeket előzetes költségvetésükbe.

III. Támogatásra nem jogosult kiadások

A következő költségek nem támogathatók:

a) a hozzáadottérték-adó, kivéve abban az esetben, ha a végső kedvezményezett igazolja, hogy nem igényelheti vissza;

b) tőkehozam, adósság- és adósságszolgálati terhek, hitelkamat, devizaátváltási jutalékok és árfolyamveszteségek, veszteségekre és lehetséges jövőbeni kötelezettségekre képzett tartalékok, fizetendő kamat, kétes követelések, bírságok, kötbérek, perköltségek, túlzott és felesleges kiadások;

c) kizárólag a projektszemélyzetre költött reprezentációs költségek; a projekt alapján indokolt társasági események - mint például a projektet záró rendezvény vagy a projektirányító csoport összejövetelei - reprezentációs költségei ésszerű mértékig engedélyezettek;

d) a végső kedvezményezett bevallásában szereplő, de egy - közösségi támogatásban részesülő - másik projekt vagy munkaprogram által fedezett költségek;

e) földvásárlás;

f) természetbeni hozzájárulások.

IV. Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

1. Az alap felelős hatóság, felhatalmazott hatóság, ellenőrző hatóság, hitelesítő hatóság vagy a (2) bekezdésben felsorolt feladatok kapcsán segítséget nyújtó egyéb szervezet általi végrehajtása céljából szükséges valamennyi költség támogatható technikai segítségnyújtás címén, az alap jogi aktus 17. cikkében meghatározott kereteken belül.

2. A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki:

a) az intézkedések előkészítésével, kiválasztásával, értékelésével, igazgatásával, valamint nyomon követésével kapcsolatos kiadások;

b) az intézkedések vagy projektek könyvvizsgálatával és helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos kiadások;

c) az intézkedések vagy projektek értékelésével kapcsolatos kiadások;

d) az intézkedésekhez kapcsolódó tájékoztatással, terjesztéssel és átláthatósággal kapcsolatos kiadások;

e) az alapok igazgató, nyomon követő és értékelő számítógépes rendszereinek beszerzésével, telepítésével és karbantartásával kapcsolatos kiadások;

f) az intézkedés végrehajtásával kapcsolatban a felügyeletet végző bizottságok és albizottságok ülései tekintetében felmerülő kiadások; ezek a kiadások magukban foglalhatják az e bizottságokban tevékenykedő szakértők és egyéb résztvevők költségeit, beleértve harmadik országbeli résztvevők költségeit is, ha az intézkedés hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlen a jelenlétük;

g) az alap végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitások megerősítésével kapcsolatos kiadások.

3. Az intézkedésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtást és a kapcsolódó kifizetéseket a tagállamok éves programjait jóváhagyó finanszírozási határozatban említett év január 1-jét követően kell teljesíteni. A támogatási időszak az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentés benyújtási határidejének lejártáig tart.

4. Valamennyi beszerzést a tagállamban meghatározott nemzeti beszerzési szabályok szerint kell megvalósítani.

5. A tagállamok az ezen alap számára adandó technikai segítségnyújtási intézkedéseket a négy alap mindegyike vagy azok valamelyike számára adandó technikai segítségnyújtási intézkedésekkel együtt is végrehajthatják. Ebben az esetben a költségeknek csak az ezen alapnak megfelelő közös intézkedések végrehajtására fordított része jogosult az ezen alap szerinti finanszírozásra. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy:

a) a közös intézkedések költségeinek részét ésszerű és ellenőrizhető módon terhelik a megfelelő alapra; valamint

b) kizárják a költségek kettős finanszírozását.

( 1 ) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

( 2 ) HL L 144., 2007.6.6., 1. o.

( 3 ) HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

( 4 ) HL L 168., 2007.6.28., 18. o.

( 5 ) HL L 330., 2007.12.15., 48. o.

( 6 ) HL C 316., 1995.11.27., 49. o.

( 7 ) HL L 160., 2000.6.30., 1. o. A legutóbb a 681/2007/EK rendelettel (HL L 159., 2007.6.20., 1. o.) módosított rendelet.

( 8 ) Csak az első éves program végrehajtásáról szóló zárójelentésre alkalmazandó.

( 9 ) Adott esetben.

( 10 ) A 25. cikk (2) bekezdésével összhangban az ellenőrzési stratégiát követően nyújtandó be.

( 11 ) "N" a tagállamok éves programjait jóváhagyó finanszírozási határozatban hivatkozott év.