A Fővárosi Ítélőtábla Bf.372/2011/218. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 282. §] Bírók: Fatalin Judit, Lassó Gábor, Ujvári Ákos

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.372/2011/18. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. év november hó 29. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2011. év szeptember hó 23. napján kelt 9.B.1223/2010/95. számú ítéletét valamennyi vádlott vonatkozásában megváltoztatja.

A cselekmények megjelölésénél a rendbeliségre utalást, valamint az I.r. és a II.r. vádlott vonatkozásában a részbeni kísérleti szakaszra történő utalást mellőzi.

A vádlottak I. tényállási pontban rögzített cselekményének megnevezése helyesen: visszaélés kábítószerrel bűntette, minősítése az I.r., a II.r., a III.r. vádlott vonatkozásában a Btk.282/A.§ (1) bekezdés III. fordulat, (3) bekezdés. a IV.r. vádlott esetében a Btk.282/C.§ (2) bekezdés III. fordulat, (4) bekezdés II. fordulat.

A IV.r. vádlott fogyasztói típusú cselekményének helyes megnevezése visszaélés kábítószerrel vétsége, a V.r. vádlott cselekményének megnevezése helyesen visszaélés kábítószerrel bűntette előkészülete.

A II.r. vádlottal szemben az elsőfokú ítélet visszaélés kábítószerrel vétsége miatt bűnösséget megállapító rendelkezését hatályon kívül helyezi és visszaélés kábítószerrel vétsége (Btk.282.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés a./ pont) miatt indított büntetőeljárást megszünteti. A II.r. vádlott büntetésének halmazati jellegére történő utalást mellőzi.

Az I.r. vádlott főbüntetését 7 (hét) év fegyházbüntetésre, a II.r. vádlott főbüntetését 6 (hat) év 6 (hat) hónap fegyházbüntetésre enyhíti.

A IV.r. vádlott szabadságvesztés büntetése végrehajtási fokozatát börtönre enyhíti.

Az V.r. vádlottat megrovásban részesíti.

A II.r. vádlottat 43.000 (Negyvenháromezer) forint vagyonelkobzásra is ítéli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A III.r. vádlott és az V.r. vádlott lakóhelyét pontosítja.

Az I.r. és a II.r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a III.r. vádlott 16.840 (Tizenhatezer-nyolcszáznegyven) forintot köteles az államnak megfizetni.

Az I.r. vádlott vonatkozásában 13.600 (Tizenháromezer-hatszáz) forint, a II.r. vádlott vonatkozásában 15.240 (Tizenötezer-kettőszáznegyven) forint, a IV.r. vádlott vonatkozásában 16.840 (Tizenhatezer-nyolcszáznegyven) forint, míg az V.r. vádlott vonatkozásában 16.840 (Tizenhatezer-nyolcszáznegyven) forint, összesen 62.520,- (Hatvankettőezer-ötszázhúsz) Ft bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel.

Az ítélet ellen II.r. vádlott vonatkozásában fellebbezésnek van helye a Kúriához.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság a 2011. szeptember hó 23. napján kihirdetett 9.B.1223/2010/95. számú ítéletével az I.r. és a II.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében - mely részben kísérlet -, mint társtetteseket, a III.r. és az IV.r. vádlottakat kábítószerrel visszaélés bűntette kísérletében mint társtetteseket, mely cselekmény I-II-III.r. vádlottak esetében a Btk.282/A.§ (1) és (3) bekezdése szerint, IV.r. vádlott vonatkozásában a Btk.282/C.§ (2) bekezdés (4) bekezdés II. fordulata szerint minősül. A II.r. és a IV.r. vádlott bűnösségét kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk.282.§ (1) és (5) bekezdés a.) pont) is, míg az V.r. vádlott bűnösségét a Btk.282/A.§ (4) bekezdés b.) pont szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette előkészületében megállapította. Ezért az I.r. vádlottat mint visszaesőt halmazati büntetésül 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, a II.r. vádlottat mint visszaesőt halmazati büntetésül 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, a III.r. vádlottat 3 év fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, az IV.r. vádlottat halmazati büntetésül mint különös visszaesőt 3 év fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, a V.r. vádlottat 50 nap közérdekű munka büntetésre ítélte.

Az I.r. vádlott vonatkozásában az Egri Városi Bíróság 2.B.652/2003/3. számú ítéletével kiszabott 10 év 6 hó fegyházbüntetésből engedélyezett, a II.r. vádlott tekintetében az Egri Városi Bíróság 16.Fk.1174/200/7. számú ítéletével kiszabott 1 év 7 hónap börtönbüntetésből, a IV.r. vádlott esetében az Egri Városi Bíróság 16.Bk.3676/2005/2. számú ítéletével megállapított 2 év 11 hónap börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, ezen vádlottak esetében megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A III.r. vádlott tekintetében úgy rendelkezett, hogy a szabadságvesztés fele része letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. A III.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés vétsége (Btk.282.§ (1)(5) bekezdés a.) pontja ) vádja alól felmentette.

Rendelkezett a vádlottak által előzetes fogvatartásban, házi őrizetben töltött időnek a kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe történő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelek jogi sorsáról, a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r. vádlottak terhére a büntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést.

Az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r. vádlottak és védőik enyhítésért, míg a V.r. vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A III.r. vádlott esetében a felmentő rendelkezés jogerőre emelkedett.

A Fellebbviteli Főügyészség BF.813/2010. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, bejelentette a nyilvános ülésen részvételi szándékát.

A védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta. Helyes tényállást állapított meg mérlegeléssel, indokát adta, hogy mely bizonyítékot miért fogadott el. Megalapozottan következtetett a vádlottak bűnösségére. A cselekmények minősítése törvényes. A büntetés kiszabást befolyásoló tényezőket helyesen tárta fel, azokat azonban nem a súlyuknak megfelelően értékelte, túlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek. A kiszabott büntetések nem tettarányosak, sértik a belső arányosság elvét, eltúlzottan enyhék, nem igazodnak a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyához, a nagyszámú súlyosító körülményhez sem. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a törvény kötelező rendelkezése ellenére II.r. vádlottal szemben nem alkalmazott vagyonelkobzást a kábítószer értékesítéséből befolyt összegre. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét I.,II.,III.,IV.r. vádlottak vonatkozásában változtassa meg, a vádlottak fő- és mellékbüntetését súlyosítsa, III.r. vádlottal szemben alkalmazzon vagyonelkobzást, egyebekben hagyja helyben.

A III.r. vádlott 2012. március hó 1. napján az ítélőtáblára érkezett beadványában a büntetése enyhítését, annak felfüggesztését kérte. Ennek indokaként azt adta elő, hogy a nyomozás során együttműködő gyanúsítotti magatartást tanúsított, teljes tényfeltáró vallomást tett magára és társaira. Megvilágította cselekménye motivációját, szorult helyzetben volt, tartozott I.r. vádlott felé, két kiskorú gyermekről kellett gondoskodnia. az I.r. vádlott megfenyegette, ha a tartozást nem adja meg, feleségét és gyermekeit nyomorékká veri, a másik lehetőség a kábítószer behozatala mintának saját fogyasztásra. Erre az esetre azt ígérte, a tartozással többé nem zaklatja. Mivel féltette saját és családja testi épségét, és mert az I.r. vádlottat igen agresszív embernek ismerte meg, elvállalta a cselekményt. A kényszert és fenyegetést az I.r. vádlott az eljárás egyetlen szakaszában sem cáfolta. Az ügyészi indítvány nyilvánvaló elírást tartalmaz a vele szemben alkalmazandó vagyonelkobzást illetően. Élete legrosszabb döntését hozta meg, amikor a cselekményt elvállalta, a Btk.22.§ c.) pontja és 26.§-a alkalmazását kérte.