A Kúria Pfv.20244/2014/5. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 171. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Önmagában a büntető feljelentés ténye nem sért személyiségi jogot, még akkor sem, ha az eljárás nem vezet a feljelentett személy elmarasztalására. Jogsértés csak akkor állapítható meg, ha a feljelentés tudatosan valótlan tényeket állít, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó, megalázó, vagy nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival. 1959. IV. Tv. 75. § (1), 1959. IV. Tv. 78. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1), 1998. XIX. Tv. 171. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.21353/2012/14., Debreceni Ítélőtábla Pf.20486/2013/3., *Kúria Pfv.20244/2014/5.*, 3422/2024. (XI. 28.) AB végzés

***********

Pfv.IV.20.244/2014/5.szám

A Kúria a dr. Szatmári István pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt a Debreceni Törvényszék előtt 10.P.21.313/2012. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.486/2013/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében, a felperes által 25. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 150.000 (egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

A pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a felperes viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében az alperes a .. szám alatti hatlakásos társasház tagja, jelenleg közös képviselője. 2010. július 21-ig a társasház közös képviseletét a felperes, mint beltag által képviselt .. látta el. A társasház 2010. február 25-én közgyűlést tartott, amely során egyik határozatával a közös költség összegét felemelte, illetve másik döntésével a parkosításra vonatkozó árajánlat kérésére hatalmazta meg a felperest.

Az alperes kezdeményezésére a közös költség összegének módosítása tekintetében a társasház 2010. június 17-én közgyűlést tartott, de az határozatképtelennek minősült. A felperes ekkor a határozatképtelenségre figyelemmel a közgyűlés megtartását megtagadta. Az ezt követően történtekről a felperes azt adta elő, hogy az alperes megfenyegette őt azzal, hogy a közgyűlés elmaradása esetén büntető feljelentést tesz ellene, továbbá az állami adóhatóságtól kéri a felperes vállalkozásának ellenőrzését. A közgyűlésen történtekről a felperes 2010. június 22-én kelt "Értesítésében" tájékoztatta a tulajdonostársakat oly módon, hogy az alperes egyedül és önhatalmúlag akarta megváltoztatni a közös költségre vonatkozó korábbi közgyűlési határozatot, amelyet ő, mint törvénytelen kezdeményezést visszautasított, az alperes viszont őt kirúgással, APEH-ellenőrzéssel és büntetőeljárás kezdeményezésével fenyegette meg.

Az "Értesítés" tartalma miatt az alperes rágalmazás és hűtlen kezelés miatt feljelentette a felperest 2010. június 25-én. A rágalmazási tényállás alapját abban jelölte meg, hogy a felperes a közgyűlés tartására vonatkozó kezdeményezését törvénytelennek minősítette és azt közölte, hogy az alperes önhatalmúan kívánta megváltoztatni a korábbi közgyűlési döntést. A hűtlen kezelés gyanúját az alperes arra alapozta, hogy a felperes a parkosítással kapcsolatban árajánlat nélkül, a füvet levágó tulajdonostársnak közgyűlési felhatalmazás nélkül 21.000 forintot kifizetett.