BH 1988.5.133 Ha a tulajdon elleni szabálysértést megvalósító tettesi cselekményhez a különös visszaeső terheltek részéről bűnsegédi tevékenység járul: ez utóbbiak cselekményét bűnsegédként elkövetett lopás vétségeként kell értékelni [Btk. 316. § (2) bek. e) pont, 20. § (1) bek., 21. § (2) bek., Sztv. 105. § (1) bek. a) pont].

A városi bíróság az I. r. és II. r. terheltet - egyéb bűncselekmények mellett - bűnsegédként elkövetett lopás vétségében is bűnösnek mondta ki, és velük szemben büntetést szabott ki.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Korábban a két terheltet mint különösen visszaesőt ítélte el a bíróság vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt.

A vádbeli napon a terheltek megbeszélték, hogy valamelyik házból lopás útján kísérelnek meg pénzhez jutni. A terheltek e célból figyeltek, amíg a büntetlen előéletű III. r. terhelt az egyik ház IX. emeletéről ellopott egy 1500 forint értékű kerékpárt.

Az elsőfokú bíróság a III. r. terhelt cselekményét a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerinti lopás vétségének minősítette, a részére segítséget nyújtó I. és II. r. terhelt esetében pedig a fenti törvényhely e) pontja szerint is minősítette a cselekményt, minthogy azt különös visszaesőként követték el.

A megyei bíróság ítéletében kifejtette, hogy a III. r. terhelt egy többlakásos társasház le nem zárt lépcsőházából tulajdonította el a szóban forgó kerékpárt, ezért a cselekmény nem minősül a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint, csupán szabálysértés elkövetésének megállapítására alkalmas. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ebből pedig az következik, hogy az I. r. és a II. r. terhelt "járulékos" magatartása alapbűncselekmény hiányában annak ellenére sem értékelhető a bűnösség körében, hogy e terheltek különös visszaesők.