A Kúria Kvk.37890/2016/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 79. §, 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 208. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (3) bek.] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

Az Alaptörvény értelmében alapjogot, illetve a Kormány Alaptörvényben kapott felhatalmazását normatív megalapozottság hiányában bírói döntéssel nem lehet korlátozni.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.37.890/2016/3.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke,

D r. Rothermel Erika előadó bíró,

Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező:

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

(alperes címe)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság

81/2016. sz. határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Nemzeti Választási Bizottság 81/2016. számú határozatát helybenhagyja;

- kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2016. szeptember 15-én kifogást nyújtott be a Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Kormány "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét" kezdetű, a megyei napilapban megjelent hirdetései miatt. A kérelmező álláspontja szerint az OEVB hatáskörét az alapozta meg, hogy a kampánytevékenység közvetlen hatást gyakorol a Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi választópolgárokra.

[2] Állította, hogy a kifogásolt kampánytevékenység és a kampányeszköz használata sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt, az esélyegyenlőség a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[3] Állításainak alátámasztásaként - a kampánytevékenységre fordítható összegek tekintetében - állította, hogy a kifogásolt hirdetés megjelentetése alkalmanként hétfő-csütörtöki lapszámokban 633.412 forint/nap, a pénteki és szombati lapszámokban 760.095 forint/nap. Így összesen a hivatkozott hirdetések költsége 2.533.648 forint. Ehhez képest az MSZP szombathelyi szervezetének havi működési kiadása 304.261 forint, melynek a kigazdálkodása igen nagy nehézséget jelent, akár egy hirdetés megjelentetése. Álláspontja szerint a Kormány tevékenysége sérti az esélyegyenlőség alapelvét és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mert a Kormány csak a saját maga számára teremt forrást, az ellenfelek számára nem.

[4] A fentiek alapján kérte, hogy a választási bizottság a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a Kormányt tiltsa el a jogszabálysértő kampánytevékenység folytatásától az országgyűlési egyéni választókerületben.

[5] Az OEVB elnöke 2016. szeptember 16-án kelt 2/2016.(IX.16) Vas 01. OEVB számú határozatában a kifogást elutasította. Megállapította - összhangban a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) hasonló tárgyú határozataiban kifejtette állásponttal -, hogy a Kormánynak az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdéséből levezethető alkotmányos joga, hogy az általa kezdeményezett népszavazási kampány szereplőjeként kampánytevékenységet folytasson, amelyhez felhasználhatja a rendelkezésére álló erőforrásokat. Az OEVB kifejtette, hogy nem rendelkezik jogszabály a népszavazás költségeiről, továbbá téves az a felvetés, miszerint a Kormány kötelezettsége lett volna a választási ellenfelek számára erőforrás biztosítása. Hangsúlyozta, hogy miután az Országgyűlés a népszavazási kampányban a résztvevők számára forrást nem biztosított, az OEVB a résztvevők anyagi erőforrásait nem is vizsgálhatja. Megállapította, hogy a kampánytevékenység nem sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőség alapelvét és az e) pontba foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ezért a kifogást a Ve. 220.§-a értelmében elutasította.

[6] A kérelmező 2016. szeptember 19-én 12 óra 15 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB 2/2016.(IX.16.) Vas 01. OEVB számú határozatával szemben, melyben kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát változtassa meg és a kifogásnak adjon helyt. A tényállás kiegészítéseként megjelölte a megyei napilap 2016. szeptember 17-i és 19-i számát, mellyel együtt a kifogásban és a fellebbezésben megjelölt lapszámokban megjelent hirdetések költsége összesen 3.927.155 forint. Mindezek alapján a kérelmező szerint a Kormány a kampány 13 napja alatt 4 millió forintot költött egyetlen kampányeszközre a Vas megyei 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben. Álláspontja szerint a Kormány a népszavazási eljárásban nem a végrehajtó hatalom letéteményeseként jár el, nem a közigazgatás legfőbb szerveként, nem az államigazgatás feladatait látja el. Hivatkozott a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésére, melyben a Kúria kimondta, hogy a Kormány jogosult kampánytevékenységet folytatni. A kérelmező kifejtette, hogy az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott személyi kör alapján a Kormánynak nincs többlet jogosultsága, hogy a rendelkezésére álló forrásokat és eszközöket használja kampánytevékenysége során.

[7] Az NVB 2016. szeptember 23. napján kelt 81/2016. számú határozatában az OEVB 2/2016.(IX.16.) Vas 01. OEVB számú határozatát helybenhagyta. Hangsúlyozta a Kormány közjogi feladatának és funkciójának részletes ismertetését követően, hogy a Kormány - mint a népszavazási kezdeményezés szervezője - szerepét a népszavazási kampányban a többi résztvevő szereplővel összefüggésben kell vizsgálni, mivel a Kormány az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésében deklarált és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 5.§-a értelmében jogosult országos népszavazás kezdeményezésére. A Kormány a népszavazási eljárásban szervezői státuszt tölt be [NVB 14/2016. számú határozata, Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése], s mint ilyen a népszavazási kampány egyik legfontosabb szereplője, nem puszta szemlélő vagy semleges résztvevő, hanem meghatározott szereplő [NVB 53/2016. számú határozata - a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése]. Mindebből levezette, hogy a Kormány alkotmányos jogával élve megszólítja a választópolgárokat, az alkotmányos jogkörnek a részeként fejti ki véleményét, megilleti a véleménynyilvánítás, a kifejezés szabadsága, jogosult a választópolgárok akaratának befolyásolására, vagy annak megkísérlésére irányuló tevékenységet, azaz kampánytevékenységet folytatni.