BH 1999.3.136 A megőrzési felelősség alóli mentesülés - tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen [Mt. 169. § (2) bek., Ptk. 242. § (1) bek.].

Az alperes 1989. április 1. napjától felvásárlóként dolgozott a felperes egyszemélyes telepén. Az alperes 1993. július hó 16. napján leltározott a telepen, és - többek között - 1997 db láda, 1772 db ládatető, valamint 243 kg csomagolópapír hiányát állapította meg. Az alperes már a leltározást megelőzően, majd annak során hivatkozott arra, hogy a hiánytalan őrzés feltételei nem voltak biztosítva: hosszabb ideig tartó betegállománya alatt a helyettesítéséről nem gondoskodtak, a telep kerítését több helyen letaposták, a kapu napközben hosszabb ideig nyitva volt, mert azon keresztül szállíthattak csak árut az ABC üzletnek és az italboltnak. Ezt a védekezését megismételte a leltáreredmény kiértékelésekor is. Az alperes ismeretlen tettes ellen feljelentést tett lopás miatt, a rendőrség azonban a nyomozást az elkövető kilétének felderíthetetlensége miatt megszüntette.

Az alperes 1993. augusztus hó 30. napján kérte a leltáreredmény módosítását, mert a ládák és a ládatetők megvannak, azokat a saját almájának értékesítésénél fel kívánja használnia és azokkal elszámol. A felperes ennek megfelelően megváltoztatta a leltáreredményt.

A felperes 1996. augusztus 15. napján felszólította az alperest, hogy fizessen meg 206.239,-Ft-ot, mert ilyen értékben nem tett eleget az elszámolási kötelezettségének. A felszólítás eredménytelensége miatt a felperes fizetési meghagyással érvényesítette követelését. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult ügyben a munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. A munkaügyi bíróság szerint a felperes követelésére a megőrzési felelősség szabályait kell alkalmazni, mert kollektív szerződés hiányában a leltárfelelősség nem érvényesíthető. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeket a felperes nem biztosította. Az alperes elismerő nyilatkozata az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése szerint semmis, mert leltárhiány megtérítését vállalta, de ez a felelősség vele szemben nem érvényesíthető.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.

A megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és az alperest a kereset szerint marasztalta. A megyei bíróság szerint az alperes elismerő nyilatkozata folytán a leltárhiány oka ismertté vált, ezért leltárhiányról nem lehet szó. Az elszámolási nyilatkozatot az alperes az Mt. 7. §-ában foglaltakra hivatkozással nem támadta meg, ezért az nem tekinthető semmisnek.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, illetőleg megváltoztatása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az elismerő nyilatkozatot megelőzően a felperes az őrzési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az semmis. A nyilatkozatot később visszavonta, ezért érdemben kellett a megőrzési felelősség fennállásának feltételeit vizsgálni, amelyek hiányát a felperes vezetői is elismerték. A nyilatkozat, amit kilátástalan helyzetben tett, a csomagolóanyagra nem vonatkozott, ezért annak ellenértékét semmiképpen nem lehetett volna vele megtéríttetni. Kifogásolta az általános forgalmi adó felszámítását is, mert azt a felperes visszaigényelheti.

A felülvizsgálati kérelem alapos.