A Győri Járásbíróság P.20743/2020/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 16. § (1) bek.] Bíró: Szabóné dr. Kiszelik Edit

Győri Járásbíróság

P.20.743/2020/6.

A Járásbíróság dr. Szabó Balázs ügyvéd (...) által képviselt felperes (cím-1) dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd (...) által képviselt alperes (cím-2) ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 600.000.- Ft-ot (hatszázezer forintot) és ezen összeg után dátum-10 napjától, valamint 64.000.- Ft-ot (hatvannégyezer forintot) és ezen összeg után dátum-11. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 293.440.- Ft (kétszázkilencvenháromezer-négyszáznegyven forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Törvényszékhez címezve, amelyet a Járásbíróságon kell egy példányban írásban benyújtani. Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, fellebbezését az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja. Az elektronikusan kapcsolatot tartó fél fellebbezését az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, kivéve, ha

- a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

- a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy

- a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalási tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

Indokolás:

A bíróság a perben a XXXXX/Ü/XXXXX/2019. sz. fizetési meghagyás iratanyaga, az ellentmondás, a keresetlevél és a csatolt iratok, az ellenkérelem és a további perfelvételi iratok, valamint a tárgyalási nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes a helységi külterület XXX/Z hrsz. alatti, szántó művelési ágban nyilvántartott 1 ha 20263 m2 alapterületű, 20,84 AK értékű ingatlanát a dátum-1 napján kötött adásvételi szerződéssel 1.600.000.- Ft vételáron értékesítette a perben nem álló vevőnek. A szerződés 6. pontja alapján az eladó az ingatlan per-, teher-, és igénymentességéért szavatosságot vállalt, továbbá kijelentette, hogy az ingatlanon semminemű köztartozás nem áll fenn.

Az adásvételi szerződés nem tartalmazta, hogy a dátum-2 napján kötött felesbérleti használati szerződés alapján vevő az ingatlan használatára jogosult.

Az adásvételi szerződés dátum-3.-dátum-4. napja között hirdetményi úton közzétételre került, és dátum-5. napján jelen per felperese elfogadó nyilatkozatot nyújtott be. A nyilatkozat kötelezettségvállalást tartalmazott - többek között - a Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdésben írt kötelezettség teljesítésére, azaz amennyiben a szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg, illetve megszűnését követő időre a jogszabályban foglaltak szerint jár el.

Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztálya dátum-6. napján kelt - és a közléssel végleges - XXXXX/Z/2018. sz. határozatával az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosult felperessel, mint vevővel jóváhagyta. Egyidejűleg megállapította, hogy szerződő félként a felperes vevő helyébe lépett.

A határozat indokolása szerint az elfogadó nyilatkozat és a szerződés megfelelt a Földforgalmi törvénybe és a Fétv-be foglalt tartalmi és alaki előírásoknak, a jogszabályban előírt nyilatkozatokat mindkét érdekelt megtette, érvénytelenségi ok egyik okirat tekintetében sem áll fenn. A jegyző által megküldött okiratok alapján az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos eljárási szabályokat betartották, a Földforgalmi törvény 23. § (1)-(2) bekezdések szerinti, a szerződés jóváhagyásának megtagadását megalapozó ok nem áll fenn, ezért ugyanezen (3)-(6) bekezdések és a Fétv 103. § alapján az XXXXX/Y/2018. számon jegyzék készült, amely első helyen az elővásárlásra jogosultat, második helyen vevőt jelölte meg, és állásfoglalás végett megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Igazgatóságát (továbbiakban: NAK). A NAK mindkét érdekelt tulajdonszerzését támogatta, mellyel szemben vevő kifogást terjesztett elő, és a kifogást Város Önkormányzata a dátum-7. napján kelt, XXX/YYYY-4/2018. sz. határozatával elutasította. A határozat bírósági felülvizsgálatát az érdekeltek nem kérték (2/F/5. sz. irat).

A felperes számára a határozat alapján vált nyilvánvalóvá, hogy tulajdonszerzésére tehermentesen nem kerülhet sor. Dátum-6. napján kelt levelében felszólította az alperest a tehermentesítésre, melyet dátum-8. napján megismételt.

Az alperes a felszólítást átvette és - jogi képviselője közreműködésével - egyeztetést kezdeményezett, melynek során dátum-9 napjáig kapott haladékot a tehermentesítés körében szükséges intézkedésekre. Dátum-9-én az alperes e-mailben értesítette a felperest, hogy a felesbérleti szerződés felbontására vevő nem hajlandó.

A felperes az 1.600.000.-Ft vételárat 2019. február végén átutalással teljesítette, és jogfenntartó nyilatkozatot tett a jogszavatossági igénye érvényesítésére (2/F/12. ssz. irat). Tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba dátum-10. került bejegyzésre, és az illetékes Adóhatóság fizetési meghagyása alapján - mellyel az illetékmentességi kérelmét egyidejűleg elutasította - 64.000.- Ft-ban megállapított visszterhes vagyonátruházási illetéket dátum-11. napján megfizette.

Ezt követően a XXXXX/Ü/XXXXX/2019. sz. alatt fizetési meghagyásos eljárásban szakértő kirendelését kérte a vételár csökkenés összege megállapítására, és a szakvéleményre figyelemmel az alperest 766.000.-Ft és ezen összeg után dátum-12. napjától a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamat, valamint az eljárási költségek megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult.

A felperes keresetlevelében az alperest 600.000.- Ft és ezen összeg után dátum-10. napjától, valamint 64.000.- Ft és ezen összeg után dátum-11. napjától a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni.

A kereset jogalapját a 600.000.- Ft tőketartozásra a Ptk. 6:176. § (3) bekezdésében, a 64.000.- Ft - a Ptk. 6:142. §-ában, míg a késedelmi kamatra a Ptk. 6:48. §-ában jelölte meg.

Hivatkozott arra, hogy a 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 16. § (1) bekezdése alapján a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés alatt olyan szerződést kell érteni, amely magában foglalja - egyebek mellett - a felek által meghatározott valamennyi kikötést és feltételt. Álláspontja szerint ebben a tekintetben a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld adásvételére kötött szerződés túlmutat a XXV. sz. PED-ben meghatározott feltételeken, mert nem csupán a lényeges tartalmi elemekre, hanem a terhekre is ki kell terjednie. A konkrét esetben az adásvételi szerződés ennek nem felel meg, ugyanis a fennálló földhasználati jogviszonyról nem tesz említést, míg azt kifejezetten rögzíti, hogy a per-teher- és igénymentességéért az eladó szavatol.