A Legfelsőbb Bíróság PJE.3/2004. számú határozata kártérítés (KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL okozott kár megtérítése) tárgyában. Bírók: Havasi Péter, Kőrös András, Uttó György

3/2004. Polgári jogegységi határozat

a közjegyző közokirat-készítő tevékenységével okozott károkért való felelősségéről*

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor, amikor közokiratot készít, így az e tevékenysége során okozott károkért a Ptk. 349. §-a alapján tartozik felelősséggel. Ebből következően az ilyen kártérítési perek elsőfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

Indokolás

I.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 31. § (1) bekezdés a) pontjában írt jogkörében a Bsz. 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt, abban a jogkérdésben, hogy közhatalmi tevékenységet gyakorol-e a közjegyző akkor, amikor közokiratot készít.

Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának a szükségességét azzal indokolta, hogy az eldöntendő jogkérdésben - amelynek hatásköri következményei is vannak - nem egységes a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata. A BH2000. 453. sorszám alatt közzétett döntésében a Legfelsőbb Bíróság a közjegyző közokirat készítési tevékenységét közhatalmi tevékenység gyakorlásának, az e tevékenységgel okozott kár megtérítése iránti pert pedig megyei bíróság hatáskörébe tartozónak minősítette.

Az ítéleti indokolás okfejtése szerint: „a közjegyzői tevékenység az igazságszolgáltatás része. A közjegyző által kiállított okirat közokirat. A közjegyző az eljárása során tehát közhatalmi tevékenységet fejt ki. Annak megítélésénél, hogy a tevékenység közhatalmi tevékenység-e, a tevékenység jellege a döntő és nem az, hogy a tevékenységet kifejtő személy a feladatait milyen szervezeti keretek között látja el. Nincs döntő jelentősége tehát annak, hogy ezt hatósági feladatokat ellátó állami szerv alkalmazottjaként, vagy más jogi felhatalmazás alapján végzi (PK 42. számú állásfoglalás). Minthogy a közjegyző - bár nem hatóság alkalmazottjaként, de - közhatalmi tevékenységet gyakorol, az e tevékenységével okozott károk megtérítése iránt indított perek a Pp. 23. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezen a közjegyzőnek az 1991. évi XLI. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közvetlen kárfelelőssége sem változtat”. (Pfv.V.22.365/1997.)

Ezzel szemben más - közzé nem tett - döntéseiben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy a Ptk. 349. §-a ilyen esetben nem alkalmazható, mert a felek szerződésének közokiratba foglalása nem tekinthető a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező, intézkedő tevékenységnek, hanem az ilyen tevékenységet a közjegyző megbízás alapján végzi, következésképpen a megbízási szerződés hibás teljesítésére vonatkozó károkért való felelősség szabályai az irányadóak (Pf.VI.24.697/2000.; Pf.III.26.983/2001.; PK.IX.24.686/2004.).

Az ezt az álláspontot legrészletesebben kifejtő ítéleti indokolás szerint a közokiratot készítő közjegyző: „e tevékenységének ellátása során nem államigazgatási jellegű, nem a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező, intézkedő tevékenységet végzett, hanem a szerződések megszerkesztését megbízás alapján végezte. Ez akkor is igaz, ha a közjegyző által készített okirat jogi minősége mint közokiraté eltér attól mint amit pl. ügyvéd szerkeszt megbízás alapján. A közjegyzői okirat „többletet” jelentő sajátossága az, hogy per nélkül, bírósági végrehajtási záradékolás alapján végrehajtás lefolytatására alkalmas. Ettől azonban a közjegyző adott tevékenysége még nem lép ki a megbízás kereteiből, illetőleg nem válik olyanná, amelyre a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdését kellene alkalmazni. A közjegyző e tevékenységétől eltérő, a külön jogszabályok alapján folytatott eljárása (pl. hagyatéki, értékpapír megsemmisítési stb.), amelyekben vagy a bírósági eljárás részeként, vagy ahhoz kapcsolódóan, de akár önállóan is közigazgatási-közhatalmi tevékenységet folytat. Az ennek gyakorlásával okozott kár a szerződésen kívüli kártérítés szabályai alapján (Ptk. 349. §) bírálandó el”. (Pf.III.26.983/2001.)

Az eldöntendő jogkérdésben az alsóbb szintű bíróságok álláspontja sem egységes, amit jól mutat az, hogy ugyanabban a közjegyző elleni kártérítési perben a városi bíróság megbízási szerződésnek minősítette a szerződés közokiratba foglalását, és érdemben bírálta el az ügyet, míg a másodfokon eljáró megyei bíróság álláspontja az volt, hogy közokiratot csak hivatali hatáskörében eljáró hivatalos személy készíthet, így a közjegyző kárfelelősségének elbírálása megyei bírósági hatáskörbe tartozik. Ezért a megyei bíróság hatályon kívül helyezte a hatáskör hiányában hozott első fokú ítéletet, a pert megszüntette, a keresetlevelet pedig áttette a megyei bírósághoz, mint elsőfokú bírósághoz. A megyei bíróság, mint elsőfokú bíróság azonban hatáskörének hiányát állapította meg és az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel az iratokat, mert az volt az álláspontja, hogy az okiratszerkesztés nem minősül közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységnek, hanem ilyen esetben a közjegyző megbízottként jár el (ebben az ügyben hozta meg a Legfelsőbb Bíróság a már hivatkozott PK.IX.24.686/2004. számú, a városi bíróság elsőfokú hatáskörét megállapító végzését).

Meg kell jegyezni, hogy az sosem volt vitás a bírói gyakorlatban, hogy a közjegyző nemperes eljárásban (így leggyakrabban a hagyatéki eljárásban) kifejtett tevékenysége közhatalmi tevékenységnek, a bírósági eljárás részeként kifejtett jogalkalmazói tevékenységnek minősül, így a közjegyzőnek az e tevékenységével összefüggésben okozott károkért való felelőssége a Ptk. 349. §-a alapján áll fenn, a kárfelelősség elbírálása pedig a megyei bíróság hatáskörébe tartozik a Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján (lásd pl. Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 1999/1. számában 26. sorszám alatt közzétett döntést).

II.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője kifejtette, hogy a közjegyző abban az esetben, amikor a felek kérésére közokiratot szerkeszt, közhatalmi funkciót lát el. A közjegyző és az ügyvéd okirat szerkesztési tevékenysége közötti lényegi különbség, hogy a közjegyző esetében közokirat, ügyvéd esetében teljes bizonyító erejű magánokirat születik. E különbség a két tevékenység folytatójának a jogállásbeli különbözőségéből ered: míg a közjegyző a tevékenységét a törvényben rá ruházott közhatalom birtokában látja el, addig az ügyvéd a felek polgári jogi természetű megbízása folytán jár el. Az a körülmény, hogy a közjegyző is a fél kérésére, a fél „megbízása” folytán készít közokiratot, nem szünteti meg az eljárás közhatalmi jellegét, más közhatalmi szereplő esetében is előfordul, hogy egy konkrét eljárást hivatalból nem, hanem csak a fél kérésére, a kérés tartalmának megfelelően folytat le (így jár el pl. a közigazgatási hatóság, amikor az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 50. §-ának (1) bekezdése szerint tény, állapot, vagy egyéb adat igazolására a fél kérésére hatósági bizonyítványt ad ki).