A Kecskeméti Törvényszék B.1117/2006/12. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 13. §, 20. §, 43. §, 47. §, 53. §, 99. §, 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 37. §, 338. §] Bírók: Darabos Lászlóné, Husek Dániel, Kovács Lóránt

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

3.B. 1117/2006/12.szám

A M a g y a r K ö z t á r s a s á g n e v é b e n!

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kecskeméten, a 2007. április 18., május 16., és augusztus 28. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján 2007. augusztus 28. napján meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A 2006. május 3. napjától 5. napjáig őrizetben volt, azóta szabadlábon lévő

vádlott

bűnös :

életveszélyt okozó testi sértés bűntettében.

Ezért a bíróság

vádlott neve vádlottat 3 (három) év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, mellékbüntetésül 4 (négy) év közügyektől eltiltásra ítéli.

A bíróság a vádlott által 2006. május 3. napjától 5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítja.

Köteles a vádlott az eljárás során felmerült 163.056.- (egyszázhatvanháromezer-ötvenhat) Ft bűnügyi költséget a Bács-Kiskun Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal külön felhívására a Magyar Államnak megfizetni.

I N D O K O L Á S

vádlott 8 általánost végzett, rokkantnyugdíjas, ellátásának összege 45.000 Ft. Szakképzettsége traktoros. Elvált, senkinek az eltartásáról nem köteles gondoskodni. Vagyona a lakcímként megjelölt tanya ingatlan. Bűntetve volt.

A Kiskőrösi Városi Bíróság 2004. június 25. napján jogerős 4.B. 269/2004/2. számú ítéletével ittas járművezetés miatt 90.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. (elköv.idő: 2004. június 15.)

Vádlott nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, tudatzavarban, szellemi leépülésben, személyiségzavarban nem szenved - cselekményekor sem szenvedett, így elmeorvosi szempontból nem volt korlátozva a tekintetben, hogy felismerje cselekménye következményeit, és a felismerésnek megfelelően cselekedjék.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B. 1848/2006/6-I. számú vádiratában 1 rb., a Btk. 170.§. (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés II. fordulata szerint minősülő és büntetendő halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat vádlott ellen.

-

x-x-x-x-x-

vádlott a Polgárőrség tagjaként tevékenykedett. Szolgálatban tanúsított magatartásával kapcsolatban hivatalos panasz nem merült fel, de előfordult, hogy lekezelően, vagy erőszakosan bánt az általa intézkedés alá volt személyekkel.

A vádlott 2006. április hó 23. napján az 1. számú tanúval látott el járőrszolgálatot, az 1.számú tanú tulajdonát képező személygépkocsival. A szolgálat felvételét megelőzően a Városi Polgárőrség elnöke az 1.számú tanú részére tartott eligazítást, személyesen a vádlottal nem találkozott. A szolgálat 19 órától vette kezdetét.

A vádlott és 1. számú tanú 23 óra 15 perc körüli időben az Áruház parkolójához értek, ahol a mindkettőjük által látásból ismert sértettre figyeltek fel, aki a közeli buszmegálló egyik padján feküdt.

A sértett évek óta hajléktalan és alkoholista életmódot folytatott, rendszerint az Áruház és a vasútállomás környékén tartózkodott. Erőszakos magatartást korábban nem tanúsított, jelenléte a közbiztonságot nem veszélyeztette. Ugyanakkor a polgárőrség törekedett arra, hogy törvényes, erőszakot nem alkalmazó módon, az ittas vagy problémás hajléktalanokat a város forgalmasabb területeitől tartsák távol.

A sértett életmódjával is összefüggően fizikailag legyengült állapotban volt. Vádlott a 175 cm magas, erős testalkatú, és mintegy 100 kg testsúlyú volt.

A vádlott a bűncselekmény időpontjában műbőr felsőrészű gumitalpú félcipőt viselt, a sértett farmernadrágot, pólót, pulóvert és egy fekete-fehér mintás kabátot viselt.

A vádlott a fenti időpontban a padon alvó sértetthez ment, azzal a szándékkal, hogy őt felkelti, és kevésbé nyilvános helyre kíséri. E közben az 1.számú tanú a vasútállomásnál leállított gépjárművét a szomszédos Áruház parkolójába vitte, a gépkocsit néhány méterre attól a közeli padtól parkolta le, ahol a sértett feküdt.

A vádlott többször pofon ütötte és megrángatta az ittas és alvó sértettet, hogy felébressze, eközben az 1.számú tanú a vádlottól mintegy 2 méterre tartózkodott. A vádlott a sértettet talpra állította, miközben szidalmazta, azt kiabálta, hogy "hol a helyed ?", majd kijelentette, hogy nem aludhat azon a padon. Ezt követően ruházatánál fogva rángatta, illetőleg lökdöste az Áruház melletti, és a buszmegállókkal szemben található füves, fás területre. A sértett ezen a szakaszon többször elesett, azonban a vádlott talpra állította és tovább lökdöste a park irányába. Mindeközben a vádlott az arcán és a tarkóján is tenyérrel megütötte a sértettet.

A parkos területre érve a sértett újból elesett, felállni nem tudott.

Ekkor a vádlott a földön, a füves területen fekvő sértettet 8-10 alkalommal, nagy erővel, lendületből, cipőjének orrával, illetőleg a lábfejével megrugdosta. A rúgások a sértett hátát, és mellkasának bal, illetve jobb oldalát, valamint jobb vállát érték.

A sértett védekezést nem volt képes kifejteni, önmagától lábra sem tudott állni ittassága miatt. Az őt érő rúgásokat a karjával próbálta védeni, és kérlelte a vádlottat, hogy hagyja abba a bántalmazást.

Az Áruház biztonsági őre a 2.számú tanú az Áruház körül járőrözött, amikor először a rúgások hangjára lett figyelmes, majd a bűncselekmény helyszíne felé indulva látta, hogy a vádlott miként bántalmazza a sértettet, és a

helyszín felé közeledve felszólította a vádlottat, hogy hagyjon fel cselekményével. Ezt követően 2. számú tanú és a vádlott között szóváltásra került sor, azonban 2.számú tanú határozott fellépését követően a vádlott abbahagyta a sértett rugdosását. A vádlott és az 1.számú tanú ezt követően a helyszínt elhagyták, miközben a sértettel a 2.számú tanú foglalkozott. A sértett kijelentette, hogy nincs komolyabb baja, és elhárította a 2.számú tanú ajánlatát, hogy mentőt hívjon.