A Fővárosi Törvényszék P.21263/2017/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 233. §, 342. §, 343. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §, 12. §] Bíró: Borsodi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/4.

A Gremsperger Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző ügyvéd: dr. Gremsperger Gábor) által képviselt

felperes neve ( felperes címe.) felperesnek

-

a dr. Bodolai László ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes által szerkesztett internetes portált üzemeltető cég neve Zrt. (alperes címe.) részére 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra, a felhívásban megjelölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak 36.000,- (harminchatezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

INDOKOLÁS:

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme és a felek által csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes gyártja a 1-es készitmény és a 2-es keszitmény nevű készítményeket, amelyeket azonban a versenysportolók nem fogyaszthatnak, mert a termék kobaltot is tartalmaz, amely szerepel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistáján.

2017. január 2. napján az alperes által szerkesztett portál internetes portálon "cikk címe" címmel az alábbi, fényképekkel illusztrált cikk jelent meg:

"Tavaly százával buktak meg a sportolók a frissen doppinglistára került meldoniummal, és az idén sem kizárt, hogy jönnek majd a tömeges eltiltások. Megint van egy-két olyan szer, ami tegnapelőtt hivatalosan még nem volt dopping, ma pedig már az.

A sportolóknak mindig jól jön egy olyan szer, ami segít, de nem dopping. A meldoniumot azonban átminősítették. Azóta hullanak a fejek, főleg az oroszoknál. Ki lehet a következő?

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) folyamatosan monitorozza és teszteli a piacon lévő szereket, és ha valamelyikről kiderül, hogy végül is tiltott teljesítményfokozó, akkor felveszik a minden évben frissített listára.

A élsportolókat nem kell félteni, mindent kipróbálnak, amitől jobbak lehetnek és nem tiltott, és legtöbbször nemcsak vélt pozitív hatása van egy-egy gyógyszernek. Az alapból szívgyógyszernek készült meldoniummal sem véletlenül tömték magukat az oroszok. A piacon van még néhány hasonlóan jó szer, de ezek közül most le kell szokni párról. Sokat mond, hogy több orosz sportszövetség már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a sportolóit, hogy ne szedjék az arimisztánt, ami hormonként az izomnövekedést segíti elő.

Ez a szer is felkerült az új, 2017-es tiltólistára, ahogy a lisdexamfetamin és a nikomorfin is. Előbbit a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar betegség kezelésére használják, és hasonlít az amfetaminra, utóbbi a narkotikumok közé tartozó fájdalomcsillapító, ami a szervezetben morfinná alakul át. (Az új tiltólistáról bővebben a csoport Csoportoldalán lehet olvasni.)

Továbbra is tilos 1-es készitményét szedniük a sportolóknak, és a 3-as készitmény nevű táplálék-kiegészítővel is megbukhatnak, mert túl nagy a kobalttartama. A kobalt a HIF-faktort (az oxigénhiányos állapotra vértestképzéssel reagál a szervezet) növeli, ezért tilos bevinni a szervezetbe koncentrált formában a B12-vitaminon kívül.

A WADA a drogpiacra is reagált, a dizájnerdrogok egy nagyobb csoportja is felkerült a tiltólistára, a phenethylamin vegyületcsaládból kikerülő cuccokkal elkerülhetetlen a lebukás.

A 2-es csoport csoport hekkertámadásai után kiderült, rengeteg élsportoló asztmás, és emiatt olykor doppinglistás gyógyszereket is kapnak különleges engedéllyel. Az esetek egy részeaz orvosi igazolások ellenére is gyanúsak. A WADA itt is lépett, például az asztmás megbetegedéseknél használt szerek megengedhető mennyiségét levitte vagy az adagolási paramétereket módosította."

Az portál sporthírek rovatában ugyanekkor megjelent a cikknek egy képpel illusztrált beharangozója, ajánlója is az alábbi tartalommal: "ajánló szövegrésze."

2017. január 9-én a felperes a cikk miatt helyreigazítást kért az alperestől. Mivel az alperes nem tett eleget a megkeresésnek, a felperes keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, melyben kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest az alábbi tartalommal bíró sajtó-helyreigazító közlemény közzétételére (mely megegyezett a sajtószerveknek korábban megküldött helyreigazítási kérelemben foglaltakkal):

"Oldalunkon 2017. január 2-án az "cikk címe" címmel megjelent cikkben azt sugalltuk, hogy a 1-es készitmény nem különbözik egy dizájnerdrogtól és tiltott teljesítményfokozó készítmény. Azzal, hogy cikkünk címében együtt említettük a dizájnerdrogokat és a 1-es készitményt, azt a hamis látszatot keltettük, hogy a 1-es készitmény egy egészségre ártalmas szer, melyről le kellene szokni. A valóság ezzel szemben az, hogy a 1-es készitmény forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer, Magyarország legnépszerűbb immunerősítő készítménye, amely betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható. Valótlanul híreszteszteltük, hogy sportolóknak általánosságban tilos - a többek között kobaltot is tartalmazó - 1-es készitményt fogyasztani. A valóság ezzel szemben az, hogy a WADA 2015-ben mindenféle határérték megadása nélkül felvette a kobaltot a versenysportolók számára tiltott szerek listájára, így a WADA jelenleg még életben lévő tiltása kizárólag a doppingtesztre kötelezett versenysportolókra vonatkozik.

A kobalt az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, a táplálékainkban is megtalálható nyomelem. A kobalt mint tápanyag nem doppingszer, azonban extrém magas dózisban alkalmazva fokozhatja a teljesítményt. Egy egészséges felnőtt ember számára a szervezetbe naponta káros következmény nélkül szájon át bevihető kobalt mennyisége az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által kiadott tudományos állásfoglalás szerint 600 mikrogramm, miközben a 1-es készitmény napi adagja (60 csepp) 83 mikrogramm kobaltot tartalmaz.

A felperes neve - amellett, hogy a doppingellenes küzdelem elkötelezett híve - tudományos adatok alapján az élsportolók körében is vitatja a kobaltra vonatkozó általános tiltást, és már megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a kobalt tiltólistás státusza a jelenlegi tudományos ismereteknek megfelelően megváltozzon, és ennek eredményeképpen a 1-es készitmény versenysportolók általi használata elől is elháruljon az akadály.