A Kúria Kfv.38063/2018/5. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 221. §, 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 11. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A minősített adat megismerési engedélyét megtagadó határozat bírósági felülvizsgálata során a Mavtv. szerinti szükségesség és arányosság elvét kell alkalmazni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.38.063/2018/5.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Furulyás Ibolya Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Furulyás Ibolya ügyvéd)

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Séllei Márton kamarai jogtanácsos

A per tárgya: megismerési engedély ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 11.szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 105.K.700.016/2018/9.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 105.K.700.016/2018/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes szolgálati jogviszonyban állt, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört töltött be. Jogviszonya fennállása alatt munkáltatója kezdeményezésére az alperes a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Nbtv.) 5. § f) pontja, 74. § i) pontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálatát folytatta le a felperesnél. Ennek lezárásaként állította ki az AH/74687-57/2017. számú biztonsági szakvéleményt, melyben kockázati tényező fennállását rögzítette. A biztonsági szakvélemény egyes részei a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (továbbiakban: Mavtv.) rendelkezései alapján 2026. december 31. napjáig "Bizalmas!' minősítési szintű nemzeti minősített adatot képeztek.

[2] A szakvéleménynek azonban volt nem minősített adatnak minősülő része is, mely a felperessel közölhető volt. A munkáltató a biztonsági szakvélemény alapján a felperes munkaviszonyát 2017. szeptember 9. napjával azonnali hatállyal megszüntette.

[3] A felperes 2017. október 4. napján az Mavtv. 11. § (2) bekezdése alapján megismerési engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, melynek kiadását 2017. október 17. napján kelt AH/74687-66/2017 számú határozatával megtagadta. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági szakvéleményben megjelölte azokat a nemzeti minősített adatokat, amelyről az érintett nem tájékoztatható, továbbá kitért arra, hogy a biztonsági szakvéleményben szereplő adatok nyilvánosságra hozatala az Nbtv. 5. §-ában megjelölt feladatok hatékony ellátását veszélyeztetné, ezzel Magyarország nemzetbiztonsági tevékenységének zavartalanságához fűződő közérdek sérelmét okozná. Az alperes erre figyelemmel a megismerési engedély kiadását az Mavtv. 11. § (2) bekezdése alapján - az Nbtv. 71/C. § (2) bekezdésére is figyelemmel - megtagadta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés során keletkezett biztonsági szakvéleményben rögzített adatokra vonatkozó megismerési engedély kiadását kérte. Nézete szerint személyét érintő érzékeny személyes adatainak megismeréséhez alkotmányos alapjoga van.