EH 2000.201 Pótmunka az utólag megrendelt, a tervmódosítás folytán felmerült, illetőleg a műszaki szükségességből elvégzett munka, a többletmunka pedig a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munka.
Átalánydíjas építési szerződés esetében a kikötött díjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el. A szerződésben meghatározott munkának a tervtől részben eltérő tartalommal való elvégzése esetén sem térhetnek át a felek a tételes elszámolásra. [Ptk. 389. §, 403. § (4) bek., XXXII. sz. PED.]
Az elsőfokú bíróság 1 574 433 forintnak a felperes részére való megfizetésére kötelezte az engedményezés folytán megrendelői pozícióba került IV. r. alperest, mert a felperes az átalánydíj ellenében elvállalt tetőfedési munkálatokat elvégezte, a megrendelő azonban a végszámla összegét csökkentett összegben fizette meg.
Az elsőfokú ítélet indokolásában a bíróság a szakvélemény alapján megállapítatta, hagy a felperes a munkát teljes egészében elvégezte, azonban a tervtő1 részben eltérő tartalommal, továbbá nem megfelelő minőségben. Ez utóbbira tekintettel 150 000 forint díjleszállítást alkalmazva adott helyt a felperes keresetének.
A másodfokú bíróság a IV. r. alperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az ítélet indokolásában kitért arra, hogy bár a tervezett műszaki tartalomhoz képest a szerződésben meghatározott egyes munkák elmaradtak, mások pedig azok helyébe léptek, a szerződő felek az átalánydíj kikötését nem módosították. A másodfokú bíróság megállapítása szerint az elmaradt munkák nagy része a kikötött szerződési eredményt nem érintette, ezért a hibás teljesítésre tekintettel megállapított díjleszállítási összeg levonásával az átalánydíjnak megfelelő ellenértéket a felperes jogszerűen követelte.
A jogerős ítélet ellen a IV. r. alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Arra hivatkozott, hogy szerinte a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §-ában foglaltakat, továbbá a Ptk. 306. §-ában, a 361. §-ában, valamint a 389. §-ában foglaltakba ütközik. Álláspontja szerint a perbeli szerződéssel a felek valójában tételesen elszámolandó munkák tekintetében állapodtak meg. Szerinte az eljárt bíróságok döntése logikai ellentmondást tartalmaz, mivel egyrészt megállapítják azokat a tervezett munkákat, amelyeket a felperes nem végzett e1, másrészt pedig azt rögzítik, hogy a szerződés szerinti munka teljes egészében megvalósult. Hangsúlyozta, hogy csak a ténylegesen elvégzett munkák ellenértékét követelheti a felperes, ellenkező esetben az oldalán jogalap nélküli gazdagodás keletkezik.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A perbeli szerződés teljesítésének vizsgálata körében szükséges annak megállapítása, hogy a felperes részéről történt-e többletmunka, illetve pótmunka végzése. A kirendelt szakértő a szakértői véleményében a felperes jelentős pót- és többletmunkájára utalt, azonban ezeket nem különítette e1 és nem dolgozta ki, hogy ebben a körben mely munkák minősülnek pótmunkának, illetőleg többletmunkának. A Ptk. 403. §-ában (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása körében a bírósági gyakorlatban kialakult elvek szerint többletmunka a tervdokumentációban szereplő, de a költségvetésben egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben felvett munka, míg pótmunka a tervdokumentációban nem szereplő, az utólag megrendelt, valamint a műszaki szükségességből felmerült munka. Az elszámolás során azért szükséges ezek egyértelmű elkülönítése, mert a többletmunkák alapján a vállalkozó átalánydíjas építési szerződés esetében a kikötött díjat meghaladó ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt, a pótmunkák ellenértéke azonban utólag elszámolható.
A perbeli elszámolási vitában tévedtek az eljárt bíróságok, amikor nem különítették el a felperesi munkavégzés körében az elmaradt munkákkal, valamint a hibás teljesítéssel összefüggő tételeket, ennek következtében az sem volt pontosan megállapítható, hogy a 150 000 forintos levonás milyen hibákra tekintettel történt. A perben a fentiekre tekintettel szükséges új eljárás lefolytatása, amelynek keretében a szakértői bizonyítás kiegészítésével elsősorban meg kell határozni és el kell különíteni a felperes által végzett többletmunkákat, valamint pótmunkákat az általa követelhető díj megállapítása érdekében. Az elszámolás akként történhet, hogy az átalánydíjon felül elszámolható pótmunkák ellenértékének figyelembevétele mellett a teljes egészében elmaradt munkarésszel kapcsolatos díjtételeket az átalánydíjból levonásba kell helyezni. A felek által megkötött szerződés alapján végzett munkák megfelelő minősítése alapján meg kell határozni továbbá, hogy a felperes részéről történt-e hibás teljesítés és ennek alapján hozható döntés az alperesnek a szavatossági igényre alapított beszámítási kifogása tárgyában.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. VII. 20. 157/1998. sz.)