A Kúria Gfv.30309/2020/11. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bek.] Bírók: Osztovits András, Tibold Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A kölcsönszerződés alapján hozott, a felpereseket marasztaló ítélet azt jelenti a hozzá fűződő anyagi jogerőhatás következtében, hogy a szerződés létrejött és érvényes. Ennek ellenkezője csak az ezen ítélettel szemben előterjesztett perújítási eljárás keretében lehetne vizsgálható. Ebből következik, hogy kártérítési kereset ténybeli alapjaként nem jelölhető meg az, hogy a szerződés nem jött létre, mert a jogerős ítéletben már elbírált jogot - miszerint a szerződés érvényesen létrejött - a felperesek nem tehetik vitássá.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.309/2020/11.

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

Dr. Tibold Ágnes előadó bíró

Dr. Osztovits András bíró

A felperesek: ... I. rendű

... II. rendű

A felperesek képviselője: Hári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hári Tibor ügyvéd)

Az alperesek: ... I. rendű

... II. rendű

Az alperesek képviselője: Tóka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tóka Tamás ügyvéd)

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Pécsi Ítélőtábla, Pf.III.20.013/2020/5. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Zalaegerszegi Törvényszék, 5.P.20.057/2019/8. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott rézében hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. és II. rendű alperesnek mint egyetemleges jogosultaknak 317.500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek értékesítési célra társasház építését határozták el a II. rendű felperes tulajdonában álló építési telken. A társasház építtetője, egyúttal kivitelezője a felperesek érdekeltségébe tartozó ... Kft. (a továbbiakban: Kft.) volt.

[2] Az építkezés finanszírozása céljából a 2006. augusztus hó 24-én kelt kölcsönszerződés alapján az I. rendű alperestől 10 év futamidőre 200.000 euró kölcsönt vettek fel. A kölcsön biztosítékául jelzálogjogot alapítottak a II. rendű felperes kizárólagos tulajdonát képező építési telekre és egy további ingatanra, valamint egy, a felperesek közös tulajdonában álló ingatlanra. A felek megállapodtak abban, hogy amennyiben a zálogba adott ingatlanok tulajdoni lapjára harmadik személy javára végrehajtási jogot jegyeznek be, úgy a felvett hitel minden további rendelkezés nélkül esedékessé és végrehajthatóvá válik. A Kft. a teljes hiteltartozás visszafizetéséért készfizető kezességet vállalt.

[3] A felperesek az I. rendű felperes által folyósított kölcsön összegét tagi kölcsönként átadták a Kft. részére. A II. rendű felperes földhasználati jogot engedett a Kft. részére és hozzájárult ahhoz, hogy a felépítmények a Kft. tulajdonába kerüljenek.