A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20047/2019/5. számú határozata. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, 6:519. §, 6:548. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.047/2019/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csereklye Károly Zoltán ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe) felperesnek - a ... kamarai jogtanácsos által képviselt Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 5-11.) I. rendű és a ... kamarai jogtanácsos által képviselt Budapesti Fegyház és Börtön (1108 Budapest, Kozma u. 13.) II. rendű alperes ellen iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. december 3. napján meghozott 66.P.24.258/2017/35-I. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 38. és a II. rendű alperes részéről 39. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti.

Fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a felperes keresetét teljesen elutasítja.

Az alpereseket a terhükre megállapított elsőfokú perköltség viselése alól mentesíti, és a felperest kötelezi, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint, a II. rendű alperesnek 20.000 (húszezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte a bíróságtól, hogy a Ptk. 2:42. § (2) bekezdése, valamint 2:43. § a) pontja alapján kötelezze az I. rendű alperest 700.000 forint, míg a II. rendű alperest 300.000 forint sérelemdíj és az után 2017. május 26. napjától számított késedelmi kamat megfizetésére. Kérte az alperesek által elkövetett személyiségi jogi jogsértés megállapítását, és az alperesek perköltségben való marasztalását. Előadta, hogy 2016. május 17. napján kezdte meg büntetése letöltését az I. rendű alperesi intézetben. 2017. év elején a ... Kórházban Hepatitis C fertőzést állapítottak meg nála és gyógyszeres kezelését rendelték el. Az I. rendű alperesi intézetből 2017. június 26. napján átszállították a II. rendű alpereshez. Mivel egyik intézetben sem tárolták megfelelően a gyógyszereit, illetve orvosi ellátásáról nem gondoskodtak, a felperes kezelése elmaradt, ezáltal a felperes személyiségi jogai sérültek. A felperes az igényét mindkét alperesnél bejelentette, azokat azonban határozattal elutasították.

Az alperesek kérték a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását.

Az I. rendű alperes előadta, hogy a felperes részére a gyógyszer injekció formájában 2017. május 26. napján érkezett meg. Az injekció beadása azonban speciális körülményeket igényelt, amelyek az I. rendű alperesnél nem voltak biztosíthatók, ezért kezdeményezték a felperes átszállítását, amelyre 2017. június 26. napján került sor. Az I. rendű alperes az injekciókat 30 napig tárolta, a tárolás 4-8 C fok között történt, amely nem okozhatta a készítmény megromlását. Az injekciókat a felperessel együtt szállították át a II. rendű alpereshez, amely a Hepatitis C fertőzöttek számára speciális körlettel rendelkezik.

A II. rendű alperes előadta, hogy a felperes a II. rendű alperesnek felróható jogsértést és állapotromlást nem igazolt. Vitatta, hogy a felperes gyógyszereit szabálytalanul tárolta volna. A felperes hét alkalommal terjesztett elő kérelmet a II. rendű alperesi intézetben, de egyik sem irányult a kereseti követelés alapjául szolgáló sérelem megszüntetésére. A felperes és a büntetés-végrehajtási intézet között közigazgatási jellegű jogviszony állt fenn, amelyre tekintettel a felperes a kárigényét csak a rendes jogorvoslati lehetőségek kimerítése esetén érvényesíthetné.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 300.000 forintot és 50.000 forint perköltséget, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperesnél megállapított betegségre olyan injekciós kezelést írtak elő, amelyet hat hónapon keresztül heti egy alkalommal kellett volna megkapnia. Az injekciót egészségügyi személyzet vagy a felperes saját magának adhatta volna be. A felperesnél a korábbi 190.546 IU/ml vírusszám 660.693 IU/ml értékre emelkedett. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján megállapította, hogy amennyiben a felperes 2017-ben megkapta volna a kezelést, arra valószínűsíthetően jól reagált volna. Megállapította, hogy mindkét alperesnél működik egészségügyi szolgálat, így az injekciót akkor is beadhatták volna a felperesnek, ha a saját maga részére történő beadást nem tartották megfelelőnek. Amennyiben a kezelést 2017. május 26. napját követően a gyógyszer megfelelő tárolása mellett megkezdték volna, úgy a felperes nagy eséllyel gyógyultan távozhatott volna a büntetése letöltését követően. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem látta bizonyítottnak, hogy az injekciókat milyen körülmények között tárolták. A kezelés megkezdésének elmaradása, illetve a felperes munkavégzés alóli felmentése nem sértette a felperes emberi méltóságát. Az alperesek azzal sértették a felperes emberi méltóságát, hogy nem gondoskodtak az injekció beadásának lehetőségéről, és ezért a felperes másfél éven keresztül kezelés nélkül maradt. Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegének megállapítása során figyelembe vette a felperes magatartását is, azaz hogy a felperes 2017 májusában nem kezdte meg a kezelést. Annak nem tulajdonított jelentőséget az elsőfokú bíróság, hogy a felperest a kontrollvizsgálatokra nem szállították el, mert a kezelés elmaradása miatt erre nem is volt szükség.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének teljes elutasítását, illetve perköltségben való marasztalását.

Az I. rendű alperes előadta, hogy a felperes Hepatitis C fertőzöttségét az intézetben való tartózkodása alatt diagnosztizálták, és részére interferon injekciós kúrát rendeltek el. Az I. rendű alperes az akkori gyakorlatának megfelelően a felperes átszállítását kezdeményezte, de a készítményt hűtve tárolta és szállította. A perbeli szakértő véleménye szerint az interferonos kezelés nem eredményez 100%-ban gyógyulást, illetve a felperes jelenleg is gyógyítható más, hatékonyabb kezeléssel. A perben tehát nem igazolt, hogy az interferon injekció javulást eredményezett volna, és az sem, hogy a felperesnél tapasztalt vírus-szám növekedés a kezelés elmaradásának következménye lenne. A perben ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy az I. rendű alperes a készítményt megfelelően tárolta és szállította. Mivel az I. rendű alperes nagyobb részben pernyertes lett, perköltségben nem lehetett volna marasztalni.