PK 133. szám
A büntetésvégrehajtási intézet az illetékesség szempontjából az eset körülményei szerint tartózkodási helynek tekinthető, ha az alperes a szabadságvesztés büntetését tölti.
A Pp. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). A Pp. 32. §-ának (1) bekezdése szerint vagyonjogi perekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik.
E két illetékesség között a felperes választhat. A keresetlevélnek a lakóhely, illetőleg tartózkodási hely szerint illetékes valamelyik bírósághoz való beadása egyben a választási jog gyakorlását is jelenti.
Ha a felperes a szabadságvesztés büntetését töltő alperest - választása szerint az alperes lakóhelyének bírósága előtt perli, ez a bíróság az illetékességének hiányát nem állapíthatja meg azon az alapon, hogy az alperes szabadságvesztés büntetésének töltése folytán lakóhelyétől távol van. Az illetékesség hiányának megállapítása csak azon alapulhat, hogy a megállapított adatok szerint a felperes által megjelölt lakóhely az alperesnek nem lakóhelye.
Ha viszont a felperes a keresetlevelet - választása szerint - a szabadságvesztés büntetését töltő alperes ellen a büntetésvégrehajtási intézet székhelye szerint illetékes bíróságnál nyújtja be, ez a bíróság nem állapíthatja meg illetékességének hiányát egyedül azon az alapon, hogy az alperes szabadságvesztés büntetésének töltése folytán, tehát kényszerítő körülmények miatt tartózkodik a büntetésvégrehajtási intézetben. Ilyen esetben a Pp. 32. §-ának (1) bekezdésében szabályozott illetékesség szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a szabadságvesztés büntetés töltését huzamosabb tartózkodásnak kell-e tekinteni. Hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetés töltését huzamosabb tartózkodásnak kell tekinteni, míg a rövidebb ideig tartó szabadságvesztés büntetés töltése csak ideiglenes tartózkodásnak minősül.