BH+ 2008.1.5 Bűnsegédként elkövetett jelentős kárt okozó csalás és közokirat-hamisítás bűntettét valósítja meg az ügyvéd az olyan szerződés készítésével és ellenjegyzésével, amellyel az ügyei viteléhez szükséges beszámítási képességgel a laikusok által is felismerhetően nem rendelkező sértett nagy értékű lakásingatlant ajándékoz és e szerződés alapján a lakás az ingatlan-nyilvántartásban a megajándékozott nevére kerül [Btk. 21. § (2) bek., 274. § (1) bek. c) pont, 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont].

A kerületi bíróság ítéletével a II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 360 napi tétel, napi tételenként 250 forint (90 000 forint) pénzbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő:

2002. május 27. napján az ügyvéd foglalkozású II. r. terhelt az irodájában az I. r. terhelt és S. Zs.-né között ajándékozási szerződés készült arra vonatkozólag, hogy S. Zs.-né a 13 800 000 Ft értékű lakását az I. r. terheltnek ajándékozza. S. Zs.-né a szerződés megkötésekor az ügyei viteléhez szükséges beszámítási képességgel nem rendelkezett, ezen állapota a laikusok számára is észrevehető volt. A II. r. terhelt ennek ellenére ezen ajándékozási szerződést ellenjegyezte.

Az I. r. terhelt az ajándékozási szerződést földhivatalba benyújtotta, amelynek eredményeképpen S. Zs.-né tulajdonában álló, szintén a fenti házban található 2 400 000 Ft értékű garázs az I. r. terhelt nevére került átírásra.

Az ítélet mindkét terhelt tekintetében 2006. január 11. napján jogerőre emelkedett.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. r. terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány szerint a II. r. terheltnek az a magatartása, miszerint az ajándékozási szerződést ellenjegyezte, tényállási elemek hiányában nem illeszthető a csalás törvényi tényállásának keretei közé. A csalás szándékos, célzatos bűncselekmény, célzatot azonban a tényállás nem tartalmaz. A védő álláspontja szerint iratellenes a tényállásnak az a megállapítása, hogy a sértett a szerződés megkötésekor az ügyei viteléhez szükséges beszámítási képességgel nem rendelkezett és ezen állapota a laikusok számára is észrevehető volt.

A Legfőbb Ügyészség átiratában - és az ügyész a nyilvános ülésen is - a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.