A Győri Törvényszék P.20290/2020/51. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 19. § (3) bek., 36/A. § (1) bek.] Bíró: Habulin István

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Törvényszék P.20290/2020/51.*, Győri Ítélőtábla Pf.20139/2022/8., Győri Törvényszék P.20049/2023/6., Győri Ítélőtábla Pf.20073/2023/4.

***********

Győri Törvényszék

P.20.290/2020/51. sz.

A Győri Törvényszék a Szegedi Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Szegedi András ügyvéd) által képviselt cím2 alatti felperesnek a Szalai Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Szalai Péter ügyvéd) által képviselt cím4 alatti alperes ellen 3.000.000 Ft megfizetése iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 3.000.000 (hárommillió) Ft-ot.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 470.100 (négyszázhetvenezer-egyszáz) Ft perköltséget.

A perrel felmerült, a fentieket meghaladó perköltségét mindegyik peres fél maga viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Győri Ítélőtáblához intézett fellebbezésnek van helye, amely fellebbezést a Győri Törvényszéknél lehet írásban elektronikus úton előterjeszteni.

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (ítélkezési szünet), és az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.

A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

- a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

- a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy

- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, tanú1 és tanú2 tanúknak a 36. számú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített vallomásai, a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő 44. számú írásbeli igazságügyi szakértői véleménye mint a peres eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A peres felek között létrejött megállapodás alapján jogdíj adásvételi szerződés megnevezéssel az alábbi tartalommal két okirat jött létre.

[3] Az egyik okirat szerint [P.20.290/2020/13/B/1.] a szerződés tárgya az alperes mint eladó tulajdonát képező, a hivatal1-nél ügyiratszám1 ügyiratszámon nyilvántartásba vett nyilvántartási szám1 nyilvántartási számú jogdíj, amelyet "megnevezés 1" című dokumentumot saját szakirodalmi műveként vettek nyilvántartásba, amely "megnevezés1"-védjegy néven szerepel, és amely az eladó alperes 62%-os kizárólagos tulajdonában áll. A szerződő felek által kölcsönösen elfogadott vételár 3.000.000 Ft, melyet a felperesi vevő az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben fizet meg, a vételár megfizetésével a felperesi vevő 5% jogdíj tulajdonosává válik. Az eladó alperes feltétlen garanciát vállalt, hogy a jelen szerződésben kikötött jogdíj per-, teher- és igénymentes, vállalta továbbá, hogy a jogdíj lényeges tulajdonságairól tájékoztatja a felperesi vevőt. A jogdíjból származó bevételek elszámolása minden esetben az alperesi eladó és a felperesi vevő között történik, az alperesi eladó köteles az értékesítő partnerektől kapott elszámolást bemutatni a felperesi vevőnek. Ha a felperesi vevő a későbbiekben eladja a megvásárolt részét, azt csak az alperesi eladó részére kínálhatja fel. A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak az előszerződésekre vonatkozó 208. §-át, az adásvételre vonatkozó 365-369. §-ait kell alkalmazni. A jelen szerződés kettő példányban készült, melyet a szerződő peres felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítettek.

[4] A másik okirat [P.20.290/2020/13/B/2.] szerint a szerződés tárgya az alperes mint eladó tulajdonát képező, a hivatal1-nél ügyiratszám1 ügyiratszámon nyilvántartásba vett nyilvántartási szám1 nyilvántartási számú jogdíj, amelyet "megnevezés1" című dokumentumot saját szakirodalmi műveként vettek nyilvántartásba, amely "megnevezés1"-védjegy néven szerepel, és amely az eladó alperes 62%-os kizárólagos tulajdonában áll. A szerződő felek által kölcsönösen elfogadott vételár 3.000.000 Ft, melyet a felperesi vevő az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben fizet meg, a vételár megfizetésével a felperesi vevő 5% jogdíj tulajdonosává válik. Az eladó alperes feltétlen garanciát vállalt, hogy a jelen szerződésben kikötött jogdíj per-, teher- és igénymentes, vállalta továbbá, hogy a jogdíj lényeges tulajdonságairól tájékoztatja a felperesi vevőt. A jogdíjból származó bevételek elszámolása minden esetben az alperesi eladó és a felperesi vevő között történik, az alperesi eladó köteles az értékesítő partnerektől kapott elszámolást bemutatni a felperesi vevőnek. Ha a felperesi vevő a későbbiekben eladja a megvásárolt részét, azt csak az alperesi eladó részére kínálhatja fel. A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak az előszerződésekre vonatkozó 208. §-át, az adásvételre vonatkozó 365-369. §-ait kell alkalmazni. A jelen szerződés kettő példányban készült, melyet a szerződő peres felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítettek.

[5] A szerződésre [P.20.290/2020/13/B/2.] kézírással rávezetett írásbeli nyilatkozat szerint az alperes vállalta, hogy harminc napon belül visszavásárolja a jogdíjat az eredeti áron 3.000.000 Ft-ért.

[6] Felperes fenntartott keresetében 3.000.000 Ft és a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Perköltségként a megbízási szerződésen alapuló ügyvédi munkadíjat, valamint a fizetési meghagyásos eljárás költségét és a peres eljárásra kiegészítő eljárási illetéket érvényesítette.

[7] Felperes fenntartott keresete négy, az alábbi sorrendiség szerinti semmisségi okra hivatkozott: jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülése, jóerkölcsbe ütközés és lehetetlen szolgáltatás. Felperes jogi érvelése szerint a tandíjalap, a felsőoktatási tanulmányokat finanszírozó megtakarítási program nem minősül szerzői műnek, így szakirodalmi műnek sem, szerzőség és szerzői jogi tulajdon a tandíjalapon nem keletkezett. Felperesi álláspont szerint a szerződés azért ütközik jogszabályba, mert meghatározott jogot nem lehet adásvétel jogcímén megszerezni, a szerződés tárgya nem képezheti adásvétel tárgyát, mert nem minősül olyan dolognak, amelyre a tulajdonjog kiterjed. A szerződés tárgya nem szerzői mű, ezért szerzői jogi védelem nem illeti meg. Abban az esetben, ha a szerződés befektetési jogviszony létrehozására irányult, úgy ez a szerződés a befektetési vállalkozásokról szóló törvény jogszabályi rendelkezéseinek megkerülését jelenti annak érdekében, hogy az alperesnek ne kelljen megfelelnie a befektetési vállalkozásokkal szemben a jogszabály által teremtett feltételeknek.

[8] Felperes a jóerkölcsbe ütközés jogcímén a szerzői műhöz kapcsolódóan befektetési lehetőségként történt eladást a piramisjátékhoz hasonlította, amely piramisjáték jóerkölcsbe ütközőnek minősül.