A Győri Ítélőtábla Pf.20139/2022/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 380. §] Bírók: Szabó Péter, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének csak formálisan, jelentős hiányosságokkal tesz eleget.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20290/2020/51., *Győri Ítélőtábla Pf.20139/2022/8.*, Győri Törvényszék P.20049/2023/6., Győri Ítélőtábla Pf.20073/2023/4.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.139/2022/8.

A Győri Ítélőtábla a Szegedi Ügyvédi Iroda (cím7 ügyintéző: dr. Szegedi András ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Szalai Ügyvédi Iroda (cím8, ügyintéző: dr. Szalai Péter ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen kártérítés iránti perében a Győri Törvényszék 2022. július 13. napján kelt P.20.290/2020/51. számú ítélete ellen az alperes által 52. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét 40.000,- (negyvenezer) Ft-ban, az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét 280.000,-_(kettőszáz-nyolcvanezer) Ft-ban állapítja meg.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az alperes, mint eladó, a felperes, mint vevő 2014. szeptember 1. napján "Jogdíj adásvételi szerződés" megnevezésű szerződést írtak alá. A szerződés 1. pontja szerint a szerződés tárgyát az eladó tulajdonát képező, a egyéb érdekelt1ánál Y1200048/3. ügyiratszámon nyilvántartásba vett 001920. nyilvántartási számú "Tandíjalap, a felsőoktatási tanulmányokat finanszírozó megtakarítási program" című szakirodalmi mű után járó, az alperest 62%-ban megillető jogdíj képezi. A szerződés 2. pontja szerint 3.000.000,- Ft vételár ellenében Felperes1 5 %-os mértékben a jogdíj tulajdonosává válik. A szerződés 6. pontja szerint "A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-nak az előszerződésekre vonatkozó 208. §-át, az adásvételre vonatkozó 365-369. §-ait kell alkalmazni." A szerződés első és második oldalára utóbb kézírással rávezetésre került a következő szöveg: "Én Alperes1 vállalom, hogy 30 napon belül visszavásárolom a jogdíjat az eredeti áron 3.000.000,- Ft-ért/azaz hárommillió forintért."

[2] A szerződést eladóként az alperes, vevőként a felperes írta alá. A szerződés kézzel írt kiegészítését a peres felek, valamint a második oldalon a kiegészített szövegrészt tanúként tanú1 írta alá. A szerződésről készült fénymásolatra rávezetett feljegyzés szerint az eredeteivel megegyező fénymásolat 2018. március 30-án készült.

[3] 2018. június 16-én a felperes levelet írt az alperesnek, amelyben többek között a perbeli szerződésre utólag rávezetett szöveg alapján a 3.000.000,- Ft visszafizetését kérte. Az alperes a 2018. július 16-i válaszlevelében e követeléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, csak azt tudja vállalni, hogy amennyiben eredményre vezetnek a befektetőkkel folytatott tárgyalásai, akkor teljesíteni fog. Hangsúlyozta, hogy a perbeli megállapodás aláírásakor nem ejtette tévedésbe a felperest.

[4] A felperes az eredetileg a Győri Járásbíróságon előterjesztett kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.000.000,- Ft megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a 2014. szeptember 1-jén kötött adásvételi szerződést az alperes nem teljesítette. Az ezt követően 2018. március 30-én kötött újabb megállapodás alapján vállalta, hogy a korábban már teljesített vételárat a felperesnek visszafizeti, e kötelezettségének azonban írásbeli felszólítás ellenére nem tett eleget.

[5] Az áttétel folytán a Győri Törvényszéken folytatódó eljárásban a felperes a kereseti kérelmét többször módosította, majd azt végül úgy tartotta fenn, hogy az alábbi sorrendben előterjesztett kereseti kérelmei alapján a szerződés érvénytelenségét állította:

[6] Elsődlegesen: a., A szerződés a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:95. §-a szerint semmis, jogszabályba ütközik, mert

a) adásvétel tárgya csak dolog lehet, a szerződés tárgya pedig nem dolog. Az értékesíteni kívánt jogra vonatozóan adásvételi szerződés még akkor sem lenne köthető, ha az egyébként szerzői műnek minősülne.

b) know-how-ra, üzleti titokra sem köthető adásvételi szerződés, mivel annak tárgya csak dolog lehet. E körben irányadó a perbeli szerződés után hatályba lépett 2018. évi LIV. törvény 4. §-a is.

c) az annak tárgyát képező szolgáltatás nem szerzői mű, figyelemmel az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában és 9. § (6) bekezdésében írtakra.