11/2011. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2011/5.)
Kapcsolódó határozatok:
Balassagyarmati Törvényszék K.20668/2009/8. (*11/2011. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2011/5.)*), Balassagyarmati Törvényszék K.20668/2009/9., Kúria Kfv.39002/2010/7. (*11/2011. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2011/5.)*)
***********
A jövedéki termék csak vámtarifaszám alapján határozható meg és állapítható meg annak a minősítése, a termék jellege. A termék jövedéki termékké minősítése kérdésében a hatóság helyesen jár el, amikor a terméket bevizsgáltatja. [A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 50. § (1), (2) bekezdései, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. § (1) bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (2), (5) bekezdései, 165. § (3) bekezdése, 171. § (1) bekezdése]
A Vám- és Pénzügyőrség Miskolci Regionális Ellenőrzési Központjának jogelődje a 2007. október 18-án megindult ellenőrzéssel 2006. január 1. és 2007. augusztus 31. közötti időszakra adóellenőrzést végzett a felperesnél. A vizsgálat megállapításait a 2008. január 15-i adóellenőrzési jegyzőkönyv és a kiegészítő jegyzőkönyv tartalmazza. A felperes a vizsgált időszakban két gazdasági társaságtól vásárolt fel kozmaolajat, amelynek kb. 40%-át használta fel technológiai gőz előállítására fűtőanyagként. A kozmaolajból történt mintavétel alapján megállapítást nyert, hogy az a 3824 90 98 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.) alá sorolt, magasabb rendű alkoholok (kozmaolaj) keveréke. A felperes fűtésre, tüzelésre összesen 160 872 liter kozmaolajat használt fel.
Az elsőfokú jövedéki hatóság a 2008. október 17-én kelt 6031/2008. REK számú határozatával a felperest a tüzelő- és fűtőanyagként felhasznált ásványolaj miatt 13 664 000 forint jövedéki adó megfizetésére kötelezte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 50. § (2) bekezdése alapján. Eltekintett az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabásától.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozat ellen. Az alperes a 2009. február 4-én kelt 1091/2009. VPÉMRP számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Hivatkozott arra, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja a kérésére 2005. október 14-én 2014/287-2005. számon állásfoglalást adott ki. Az írásos állásfoglalás szerint a kozmaolaj még akkor sem minősül ásványolajnak, ha azt tüzelő- vagy fűtőanyagként használják fel. Sérelmezte ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 4. § (1) bekezdésének, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (2) bekezdésének, (5) bekezdésének megsértését. Álláspontja szerint a Jöt. 50. § (2) bekezdése alkalmazásában a kozmaolaj nem tekinthető ásványolajnak, a határozat ellentétes a kiadott állásfoglalással.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a Jöt. 50. § (2) bekezdése ásványolajnak tekintette az 50. § (1) bekezdésében megjelöltektől eltérő bármely olyan terméket, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként használtak fel, kivéve az ott felsorolt, meghatározott termékeket. A felperes a kozmaolajat tüzelő- és fűtőanyagként használta fel, és a Jöt. 50. § (2) bekezdésében felsorolt kivételek közé a kozmaolaj nem tartozott, ezért vizsgálni kellett, hogy a tüzelő- és fűtőanyagként felhasznált kozmaolaj ásványolajnak minősíthető-e. Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy attól függetlenül, hogy a kozmaolaj szénhidrogénnek minősül-e vagy tiszta alkoholnak, azt a Jöt. 50. § (2) bekezdése ásványolajnak tekintette, mert folyékony termékként és az összetételétől függetlenül tüzelő- és fűtőanyagként került felhasználásra. A felperes részére kiadott állásfoglalás is folyékony halmazállapotú termékek üzemanyagként, tüzelő- vagy fűtőanyagként történő felhasználása esetén azokat adóköteles ásványolajtermékeknek minősíti, míg a szilárd halmazállapotú termékeket nem. A felperes az állásfoglalás kérésében a kozmaolajat a mezőgazdasági anyagok feldolgozási melléktermékeként tüntette fel. Az állásfoglalás készítője nem fordított kellő figyelmet a felperesi megkeresésre, mert a kozmaolajat a megkeresés szerinti mezőgazdasági anyagok feldolgozási mellékterméke kategóriába tartozónak tekintette. Mivel a Jöt. a perbeli időszakban hatályos 50. § (2) bekezdése bármely tüzelő- és fűtőanyagként felhasznált nem szilárd és nem gáznemű terméket ásványolajnak tekintett, így lényegtelen, hogy a kozmaolaj szénhidrogénnek minősül-e, ezért a bíróság felperesnek a kozmaolaj szénhidrogénnek vagy alkoholnak történő minősítésére kért szakértői bizonyítási indítványát mint szükségtelent elutasította.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megalapozott és törvényes határozatot hozott, ezért az alaptalan keresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Art. 1. § (2) bekezdését, a Ket. 4. § (1) bekezdését. Sérült a tisztességes eljáráshoz való jog és a jogbiztonság elve. A hatóság egy másik szerve a határozatban kifejtett állásponttal ellentétes tartalmú állásfoglalást adott ki, az állásfoglalás alapján eljáró felperessel szemben utóbb mégis jogsértést állapítottak meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a felperes ügyvezetője vegyipari területen speciális szakértelemmel bír, a törvényelőkészítő bizottság munkájában is részt vett. A felperes jóhiszemű joggyakorlása erre is tekintettel ítélhető meg. Az a körülmény, hogy az állásfoglalás egy része utóbb tévesnek bizonyult, nem vezethet annak megállapítására, hogy az eljáró hatóság eljárása tisztességtelen volt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között felülvizsgálva megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A felperes az állásfoglalás iránti kérelmében a kozmaolajat 2805 vtsz. alá sorolt terméknek tekintette, és a mezőgazdasági anyagok feldolgozási melléktermékei között szerepeltette. A Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja által kiadott állásfoglalás részletesen idézi a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, de tévesen tartalmazza, hogy az állásfoglalás kérésben 2. pont alatt - egyébként a mezőgazdasági anyagok feldolgozási melléktermékeként a szilárd halmazállapotú szalma és kukoricaszár mellett felsorolt kozmaolaj - tüzelő- vagy fűtőolajként való felhasználása esetén nem minősül ásványolajnak. A perbeli esetben a mintavétel alapján megállapítást nyert, hogy a kozmaolaj a 3824.90.98 vtsz. alá sorolt keverék, folyékony halmazállapotú termék. Így a felperes által felhasznált, fűtőanyagként hasznosított kozmaolaj ásványolajnak minősül.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy mind az elsőfokú bíróság, mind az alperes helytállóan mutatott rá, hogy a jövedéki termék csak vámtarifaszám alapján határozható meg és állapítható meg annak a minősítése, a termék jellege. A felperes által hivatkozott a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központjának állásfoglalása nem jogforrás. A perbeli kozmaolaj minősítése kérdésében a hatóság helyesen járt el, amikor a terméket bevizsgáltatta. Az állásfoglalás kérése során ilyen vizsgálat nem történt, így a kiadott állásfoglalás erre tekintettel sem lehet teljes körűen megalapozott, de az állásfoglalás a hatóságot nem is köti. A felperes esetében kivételes méltánylást érdemlő körülményként vette figyelembe a hatóság, hogy a felperes jogkövető magatartást kívánt tanúsítani, állásfoglalást kért, ezért a hatóság az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabásától az Art. 171. § (1) bekezdése és 165. § (3) bekezdése alapján eltekintett, a felperest csak jövedéki adó megfizetésére kötelezte. Alaptalan ezért a felperesnek az a felülvizsgálati kérelemben kifejtett hivatkozása, hogy az alperes megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogbiztonságot.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltségének megfizetésére, valamint a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére kötelezte.
[Legfelsőbb Bíróság Kfv. VI.39.002/2010/7.; Nógrád Megyei
Bíróság 10.K.20.668/2009/8.]