A Kúria Kfv.35294/2016/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A Pp. 335/A. § alkalmazásának feltételei. Tudta, tudhatta volna kritériumok vizsgálatának szempontjai.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.294/2016/5. szám

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Csiki Károly ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Zámboriné dr. Királdy Klára jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 16. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.K.30.724/2015/14.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.K.30.724/2015/14. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, valamint az alperes 2928639245 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 500.000 (ötszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A felmerült kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2011. július-szeptember hónapokban 7 db, a F. Kft. (továbbiakban F. Kft.) által kiállított számlát fogadott be, amelyben felszámított általános forgalmi adó levonási jogával élt. A számla kibocsátója alapítója és 50%-os mértékben tulajdonosa volt a felperesnek. A befogadott számlák a felperes tulajdonában álló devecseri ingatlanon végzett takarítási, irodaépület felújítási, elektromos szerelési munkákról, szennyvízszállításról, továbbá gumiőrlő gépsor kialakításáról, valamint IP átruházási díjról szóltak. A felperes bemutatta a számlákhoz tartozó teljesítési igazolásokat, melyekkel kapcsolatosan az adóhatóság megállapította, hogy azokban sem az elvégzett egyes munkák pontos megnevezése, sem egyéb, a konkrét teljesítésre való utalás, adat, tény, körülmény nem fellelhető.

[2] A számlakibocsátó vizsgálata során az adóhatóság felfedte, hogy, az sem bejelentett alkalmazottal, sem tárgyi eszközökkel nem rendelkezett, ezért a kiszámlázott munkákat elvégezni nem tudta. A számlakibocsátó alvállalkozói közül a C. Kft.(a továbbiakban: Kft.1.) és C.-C. Kft. (továbbiakban: Kft.2.) tekintetében hiányosságokat tárt fel és arra következtetésre jutott, hogy a számlakibocsátó ezen alvállalkozók által kibocsátott fiktív számlák alapján minimalizálta a tényleges alvállalkozói teljesítéseknél sokkal jelentősebb összegben leszámlázott ügyletek után keletkező adóbefizetési kötelezettségét. A Kft.2. képviselője a számla kiállítások tényét nem ismerte el, míg a Kft.1.-nél a teljesítési képesség hiánya került megállapításra.

[3] Az adóhatóság azt hangsúlyozta, hogy a felperes és számlakibocsátója egymástól nem független felek, a felperes és a számlakibocsátója között tulajdonosi jogviszony áll fenn, ezért aggálytalanul megállapítható, hogy a felperesnek tudomással kellett bírnia arról, hogy a tőle nem független számlakibocsátó által elkövetett adócsalásban vesz részt. Nézete szerint a felperes nem tett meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. A felperesnek ismernie kellett a számlakibocsátó F. Kft. adózási morálját, tudhatott arról, hogy az F. Kft. beszállítóit nem ellenőrizte, így a számlakibocsátó hiteltelen számlákat fogadott be, amelyeket adózóra hárított tovább. Arról is tudomással kellett bírnia, hogy a számlakibocsátó személyi és tárgyi feltételeinek hiányában alvállalkozókat foglalkoztat, azonban az alvállalkozók teljesítését nem ellenőrizte.

[4] A fentiek okán a felperes terhére 10.905.000 Ft adókülönbözet került megállapításra, melyet teljes egészében jogosulatlan visszaigénylésnek minősítettek. A jogosulatlan visszaigénylés után 8.178.000 Ft adóbírság került kiszabásra. Az alperes 2928639245 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése