A Budapest Környéki Törvényszék P.23847/2011/72. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 86. §, 87. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §, 339. §, 355. §] Bíró: Jakab Ildikó

Budapest Környéki Törvényszék

23.P.23.847/2011/72.

A dr. Kelemen Anita ügyvéd, pártfogó ügyvéd (...) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. r. és a személyesen eljárt II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) II. r. felperesnek -

a dr. Soós András jogtanácsos által képviselt ... (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében a bíróság meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen 15 napon belül az alperes részére 420.000,- (négyszázhúszezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a II. r. felperest, hogy fizessen meg az állam javára - külön felhívásra - 509.200,- (ötszázkilencezer-kettőszáz) Ft eljárási illetéket.

Az I. r. felperes pártfogó ügyvédjének a díját az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budapest Környéki Törvényszéken kell benyújtani írásban 4 (négy) egyező példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

INDOKOLÁS:

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek házastársak. Az ...., belterület ..... hrsz. alatti, kivett lakóház-udvar megjelölésű, ... m2 térmértékű ingatlannak, amely természetben ... szám alatt található, a II. r. felperes a tulajdonosa, aki az ingatlan 9/12-ed részét 1969-ben adásvétel jogcímén, további 3/12-ed részét pedig 1996-ban öröklés jogcímén szerezte meg. Az ingatlan 3/12-ed arányú hányadára özv. ... született ... 1996. december 09. napjától özvegyi haszonélvezeti joggal rendelkezett a haláláig.

Az ingatlan vízellátásra vonatkozó szolgáltatási szerződést az alperessel özv. ... kötötte meg. Özv. ... 2010. június 10. napján elhalálozott.

Az ingatlanon a ... gyári számú, 2006-os hitelesítésű mérőóra szolgált az elfogyasztott vízmennyiség mérésének alapjául. A mérőóra bekötésénél alkalmazott zárógyűrűk sorszáma ... és .... A zárógyűrűk és a vízmérőn lévő hitelesítési nyomópecsét (plomba) 2016. január 7-én sértetlenek voltak.

A vízóra felszerelését követően közel négy éven át átlagosan napi 0,18 m3 (180 liter) hálózati víz felhasználás történt, majd ezt követően 2010. december 18-ától megugrott a vízfogyasztás napi több, mint 6 m3-re.

2010 decemberében a vízmérő nem volt leolvasható, mivel a vízmérőaknában víz lepte el a mérőt. A számlát az alperes becslés alapján készítette el. A vízóraaknában tapasztalt vizet csőtörés okozta, mely csőtörés a mérőóra után, de nem a vízóra aknában történt.

2011 februárjában az alperes munkatársai leolvasták a mérőórát, ekkor is mintegy 10-11 cm víz volt az aknában. Az óraállás alapján 156.301,- Ft-os számla került kiállításra.

2011. február 14. napján az alperes munkatársai ... sorszámon vízmérőcsere jegyzőkönyvet állítottak ki, melynek "egyéb" rovatában rögzítésre került, hogy "mérőellenőrzés, belső csőtörés, mérő méri". A vízmérőcsere jegyzőkönyvet a II. r. alperes írta alá, a jegyzőkönyvön fogyasztó neveként ... és ... is feltüntetésre került.

A felperesek a fogyasztó személyében történt változást özv. ... elhalálozását követően az alperes felé nem jelentették be, ezért az alperes a számlákat továbbra is özv. ... névre állította ki.

A felperesek a 2011. februári leolvasás alapján kiállított 156.301,- Ft összegű számla ellenértékét az alperes részére nem fizették meg, ezért az alperes a vele szerződéses viszonyban álló özv. ... részére felszólításokat küldött, melyek közül a vízkorlátozás előtti utolsó felszólítás elnevezésű iratot, amely 2011. május 11-én kelt, "meghalt" jelzéssel kézbesítette vissza a posta az alperes részére.

Fenti előzményeket követően, 2011. június 16. napján az alperes munkatársai munkagépeikkel megjelentek a hivatkozott perbeli ingatlannál, hogy a felszólításban jelzett vízkorlátozást elvégezzék. A munkagépek felbukkanására figyelemmel a szomszédok közül többen odamentek a felperesi ingatlanhoz megnézni, hogy mi történik, kisebb csődület alakult ki, az emberek azt beszélték egymás közt, hogy jöttek a vízműtől a csővezetéket elvágni, mert a II. r. felperes édesanyja nem fizette a számlát.

Ugyanezen a napon az I. r. felperes a helyszínen aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben vállalta, hogy az ... Kft. ügyfélszolgálati irodáját két munkanapon belül felkeresi, és a kiszállási díjat, valamint a vízdíj tartozását teljes egészében megfizeti, vagy vízdíjtartozására részletfizetési megállapodást köt. A nyilatkozatra kézírással feltüntetésre került megjegyzésként, hogy "2011. június 20-án felkeresi az ügyfélszolgálatot, munkagödör visszatemetve." A kötelezettségvállalásra tekintettel az alperes munkavállalói a kiásott gödröt visszatemették.

A 2011. februári eseményeket követően a II. r. felperes több levelet intézett az alpereshez, amelyek közül a 2011. február 23-án kelt levelében jelezte, hogy szeretné ha kicserélnék és rendesen beszerelnék az órát, arra hivatkozva, hogy az álláspontja szerint az nem megfelelő módon került felszerelésre. A 2011. június 14. napján kelt levelében a II. r. felperes megismételte, hogy a rossz összeszerelés miatt folyt el a víz, a 2011. június 16. napján kelt levelében pedig már az alperes 2011. június 16-ai eljárását is kifogásolta.

A felperesi ingatlan közelében, a ... köz felső végében található egy közkifolyó, a felperesek ingatlanának felső sarkától számított 55 m távolságban. A ...-köz viszonylag erősen lejt a ... út felé, így a közkifolyóból kifolyó víz természetes útja a ...-közön halad, a felperesek ingatlanával párhuzamosan. A helyszínen megállapítható, hogy a közkifolyóból kifolyó víz a felperesek lakóépületének falát nem éri el, a ... köz felső részén a megmagasított járdaszegély a vizet az úttesten tartja, később, de még a felperesi ingatlan előtt pedig betereli a kiépített nyílt csapadékelvezető árokba, ami beleköt a ... utca menti, szintén nyílt csapadékelvezető árokba. Az ...., ... közben elhelyezett közkifolyóból származó víz elvezetése nem kifogásolható, az onnan származó víz a felperesek ingatlanának nedvesedésével okozati összefüggésbe nem hozható.