A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27279/2014/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 330. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §, 43. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 109. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 15. §, 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §] Bíró: Szivák József

BUDAPEST KÖRNYÉKI

KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6.K. 27.279/2014/14.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ..., ... ügyvéd, eljáró képviselő ... ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (...) felperesnek, a dr. Bots Dénes jogtanácsos által képviselt alperes neve (1066 Budapest, Teréz krt. 38.) alperes ellen, "B" kategóriás vizsgák érvénytelenítése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívás alapján fizessen meg az állam javára 30.000 (harmincezer forint le nem rótt eljárási illetéke.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A bíróság felperes kereseti kérelme, alperes érdemi ellenkérelme, a csatolt és megküldött közigazgatási iratok, továbbá a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály Közúti Közlekedési Nemzetközi Jogsegélyügyek Osztálya értesítette a Közlekedési Felügyelőséget, hogy felperes vezetői engedélyét a ... hatóság visszavonta.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály Közúti Közlekedési Nemzetközi Jogsegélyügyek Osztálya 2013. június 18-án kelt, a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége által 2013. július 24-én áttett, a Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségére 2013. augusztus 1-jén érkezett levelében arról értesítette a hatóságot, hogy a felperes rendelkezik ... vezetői engedéllyel, amit a ... hatóság visszavont ittas vezetés miatt, és ezzel egyidejűleg mellékletként megküldte a ... által kiállított iratokat.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy ... felperes 2017. október 27-én jelentkezett "B" kategóriás járművezetői tanfolyamra, annak sikeres elvégzését követően részére kiállítást nyert a .... sorszámú vizsgaigazolás. A felperesi ügyfél az eljárás megindításának kérelmezésekor a jelentkezési lapon olyan nyilatkozatot tett, hogy a járművezetéstől a bíróság, illetőleg szabálysértési hatóság jogerősen nem tiltotta el, továbbá a hatóság a járművezetésre jogosító okmányát nem vonta vissza.

Fentiekre tekintettel a Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztálya 2013. szeptember 26. napján kelt PMKF/JV/NS/A/1232/5/2013. számú határozatával a felperesi ügyfél "B" járműkategóriás közúti vezetői engedély kibocsátására irányuló, a Nemzeti Közlekedési Hatóság előtt 2007. november 20-án tett "közlekedési ismeretek", 2007. november 27-t tett "járműkezelési" és a 2017. december 4-én tett "forgalmi" vizsgáját érvénytelenítette, illetve a .... sorszámú vizsgaigazolást visszavonta. Egyúttal elrendelte ezen eredmények törlését a papír alapú és elektronikus nyilvántartásokból.

A felperes fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság 2013. december 11. napján kelt EH/MD/NS/A/1095/1/1/2013. ügyiratszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperesi ügyfél fellebbezésében utalt arra, hogy a vezetői engedély megszerzésére vonatkozó magyar szabályok betartásával járt el, az újabb vezetői engedély megszerzésére irányuló tilalom lejárta után nem szerzett újabb vezetői engedélyt sem ..., sem más államban. Kiemelte, hogy önmagában a ... vezetői engedély visszavonása nem képezi akadályát egy magyar vezetői engedély megszerzésének. Tekintettel arra, hogy a felperesi ügyfél az eltiltás lejártát követően már nem volt eltiltva újabb vezetői engedély megszerzésétől sem ..., sem más államban. A felperesi ügyfél a "nyilatkozat" tartalmát kizárólag Magyarországra vonatkoztatva értelmezte. A felperesi ügyfél a valóságnak megfelelően nyilatkozta, hogy a magyar hatóság, illetve magyar szabálysértési hatóság nem tiltotta el jogerősen a közúti járművezetéstől, továbbá a magyar hatóság járművezetésre jogosító okmányát nem vonta vissza. Nem kapott tájékoztatást egyébként sem ..., sem magyar nyelven a vizsgaeredmény érvénytelenítési eljárás megindításáról. Utalt arra, hogy az elsőfokú hatóság megsértette Ket. 29. §-ában rögzítetteket.

A másodfokú közlekedési hatóság az elsőfokú hatóság határozatát, annak helyes indokaira utalással hagyta helyben. Utalt arra, hogy a fellebbező már rendelkezett ... vezetői engedéllyel, a fellebbezőt a járművezetéstől eltiltották, a tény az, hogy a fellebbező, bár eltiltása lejárt, a ... előírásokat nem teljesítette annak érdekében, hogy a vezetési jogosultságát visszaszerezze. A ... előírásokat és a közösségi jogot megkerülve Magyarországon szerzett új vezetői engedélyt, mégpedig a hatóság megtévesztésével. Utalt a másodfokú hatóság arra, hogy az eljárás megindításáról szabályszerűen értesítette a felperesi ügyfelet, így nem foghat helyt a felperes azon fellebbezési kitétele, mely szerint nem kapott sem ..., sem magyar nyelvű tájékoztatást a vizsgaeredménytelenítési eljárás megindításáról.

A felperes keresetet terjesztett közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt, kérte az első- és másodfokú közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Utalt az ügy előzményeire azzal, hogy az alperesi határozat sérti mind a magyar, mind az uniós jogot, a felperesnek a vizsgák letétele időpontjában már jó pár éve nem volt sem vezetési jogosultsága, sem vezetői engedélye sem ..., sem más államban. A közlekedési hatóság figyelmen kívül hagyta azt, hogy önmagában a ... vezetői engedély visszavonása nem képezi akadályát egy magyar vezetői engedély megszerzésének, figyelemmel arra, hogy a felperesi ügyfél már nem volt eltiltva újabb vezetői engedély megszerzésétől sem ..., sem más államban. A visszavont vezetői engedély az újabb vezetői engedély megszerzésére irányuló tilalom lejártát követően is bevonva marad, az eltiltási határidő lejártát követően nem éled fel. Hivatkozott az Európai Parlament és Tanács 2006/126/EK irányelvére, annak 7. cikk (5) bekezdésére, mely szerint senki nem rendelkezhet egynél több vezetői engedéllyel, felperesi ügyfélnek pedig nincs ... vezetői engedélye. A hatóságot egyértelműen nem vezette félre. Kiemelte, hogy a felperesi ügyfél a "nyilatkozat" tartalmát kizárólag Magyarországra vonatkoztatva értelmezte és egyébként a nyilatkozat szövege valóban arra enged következtetni, hogy az abban foglaltak kizárólag Magyarországra, a magyar hatóság döntéseire vonatkoznak, sem közvetetten, sem közvetlenül nem kerül sor a jelentkezési lapon arra történő utalásra, mely szerint az abban foglalt kérdések külföldi hatóságok döntéseire is vonatkoznak. A felperesi ügyfél a valóságnak megfelelően nyilatkozta, hogy a magyar hatóság, illetve a magyar szabálysértési hatóság nem tiltotta el jogerősen a közúti járművezetéstől, továbbá magyar hatóság a járművezetésre jogosító okmányt nem vonta vissza. A hatóságot terhelte volna annak bizonyítása, hogy a felperesi ügyfél nyilatkozatát a hatóság félrevezetésének szándékával tette meg. Elmulasztotta a hatóság annak figyelembe vételét, hogy a két nevezett kérdésre adott válasz irreleváns a végeredmény, konkrétan a vezetői engedély megszerzése vonatkozásában függetlenül attól, hogy a felperesi ügyfél azokat igenlően vagy nemlegesen válaszolja meg, a felperesi ügyfél jogosult volt vezetői engedély Magyarországon történő megszerzésére. Utalt arra, hogy nem önmagában a hatóság félrevezetése, hanem a vizsga letételének azon módja szankcionálandó a vizsga érvénytelenítésével, amikor a vizsgázó a vizsgát a közlekedési hatóság félrevezetésével teszi le, azaz a félrevezető magatartás ok-okozati összefüggésben áll a vezetői engedély megszerzésével. Ismételten utalt arra, hogy a felperesi ügyfél az elsőfokú határozat meghozatala előtt sem ..., sem magyar tájékoztatást a vizsgaeredmény érvénytelenítési eljárás megindításáról nem adott, megsértette a Ket. 29. §-ában rögzítetteket. A másodfokú hatóság helyesen idézte a Ket. 9. § (1) bekezdését, azonban nem vette figyelembe, hogy a 29. § (11) bekezdése, a 9. § (1) bekezdéséhez képest lex speciális és a végzés nyelvét tekintve lerontja a 9. § (1) bekezdésében rögzítetteket. Ez által felperesi ügyfél megfosztásra került azon jogától, hogy még az érdemi döntés meghozatala előtt nyilatkozatot tegyen.