A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21261/2011/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 339. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.21.261/2011/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Varró Dénes ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Provaznik Géza ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 10.P.21.467/2009. számon megindított és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.755/2010/2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 54. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal is megsértette a felperes képmás védelméhez való jogát, hogy kifejezett hozzájárulása nélkül róla fényképfelvételt készített, és az alperest e tekintetben a további jogsértéstől eltiltja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet megállapította: az alperes megsértette a felperes személyiségi jogát azzal, hogy róla - munkavégzés közben - fényképfelvételt készített és azt az alperes a "Lieferant des Komforts" című prospektusban közzétette, továbbá az alperes .. internetes honlapján is szerepeltette. Az alperest a jogsértés abbahagyására és honlapján a felperest ábrázoló kép törlésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett az első- és másodfokú perköltség, valamint illeték viseléséről.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes 2007-ben a Hannoverben megrendezésre kerülő világkiállításra bemutatkozó dokumentációt és új internetes honlapot készíttetett. A technológiai folyamatok bemutatása céljából az alperes gyártócsarnokában a gyártósoron dolgozó alkalmazottakról, közöttük a felperesről is munkavégzés közben fényképfelvétel készült, amelyet az alperes a több nyelven kiadott prospektusban felhasznált. A felperesről készült fotó mellett magyar fordításban a következő felirat szerepel: "Magasan képzett, gyakorlott és motivált munkaerő önállóan végzi a legbonyolultabb gyártási folyamatokat". A felperest ábrázoló fényképfelvételt az alperes az internetes honlapján is közzétette. A prospektus tartalmáról való tudomásszerzést követően a felperes 2008. június 6-án írt levelében - utalva arra, hogy több mint 15 éve áll a cég alkalmazásában és a cég által is elismerten "rendkívül képzett munkaerőnek" számít - az alperestől alapórabérének felemelését kérte. Ezt követően az alperes a munkabérét megemelte. A felperest 2009. október 16-án háziorvosa szorongásos tünetek miatt pszichiátriai szakrendelésre utalta, ahol gyógyszeres terápia alkalmazása mellett járóbetegként 2010. március 1-jéig állt kezelés alatt. Az alperes a felperes munkaviszonyát 2010. február 16-ától rendes felmondással megszüntette.

A felperes módosított keresetében a képmás védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésének a megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását, a képmását tartalmazó prospektusok megsemmisítésére és képmásának az internetes oldalról való törlésére, elégtétel adására, valamint 1.000.000 forint nem vagyoni kára megfizetésére kötelezését kérte. Kereseti álláspontja szerint az alperes hozzájárulása nélkül készített róla fényképfelvételt és tette közzé a prospektusban és az internetes honlapon. Az alperes jogsértő magatartása miatt szorongásos, pánikbetegségre jellemző tünetek alakultak ki nála, amely miatt pszichiátriai kezelésben részesült. Sérelmezte, hogy az őt ábrázoló fénykép melletti felirat motivált munkaerőként tünteti fel, holott az alperes anyagilag őt nem becsülte meg.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint a felperes tudomással bírt a fényképfelvétel készítéséről és annak céljáról. A sérelmezett felirat és a fényképfelvétel személyhez fűződő jogot nem sért, a felperes pszichés állapota és a terhére rótt magatartás között pedig az okozati összefüggés nem állapítható meg.

A jogerős ítélet indokolása szerint tényként állapítható meg, hogy a felperesnek tudomása volt a fényképfelvétel készítéséről, hiszen azt megelőzően a munkáltató képviselője utasította a dolgozókat a fotózás érdekében az új munkaruhák felvételére. Az, hogy ilyen előzmények után a felperes engedte magát fényképezni, ráutaló magatartással való hozzájárulásként értékelhető. A peradatok alátámasztják ugyan, hogy a dolgozók tettek olyan megjegyzést a munkahelyi vezetők előtt, mely szerint a magasabb munkabérben részesülő dolgozókat fényképezzék, ez azonban csak a megjegyzés szintjén maradt. A munkavállalók részéről kifejezett tiltakozás nem hangzott el, hagyták, hogy róluk fényképfelvétel készüljön. Ezért a bizonyítékok Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti mérlegelésével megállapítható, hogy a felvétel készítéséhez a felperes hozzájárulása megadottnak tekinthető. Így az ezzel kapcsolatos jogsértés megállapítására irányuló kereset alaptalan. Semmilyen peradat nem támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a felperes ráutaló magatartással vagy kifejezett hozzájáruló nyilatkozattal engedélyezte, hogy az alperes a róla készült fényképfelvételt a prospektusban és az internetes oldalon megjelentesse. Ezért az alperes a fényképfelvétel nyilvánosságra hozatalával a Ptk. 80. § (1) bekezdése alapján megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Erre tekintettel a jogerős ítélet a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértést megállapította, a b) pont szerint az alperest a jogsértés abbahagyására és a d) pont alapján a felperest ábrázoló fénykép honlapról való törlésére kötelezte.

A jogerős ítélet a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontján keresztül alkalmazandó Ptk. 339. § (1) bekezdés alapján előterjesztett nem vagyoni kárigényt alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az orvosi dokumentáció, valamint a perben beszerzett igazságügyi pszichiáter szakértő véleménye alapján megállapítható ugyan, hogy a felperesnél jelentkeztek olyan panaszok, amelyek életminőségének hátrányos megváltozását eredményezték, azonban kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy ez az alperes jogsértő magatartásával, a felperesről készült fényképfelvétel hozzájárulás nélküli felhasználásával hozható okozati összefüggésbe. A szakértői vizsgálat alkalmával a panasz kiváltó okaként maga a felperes adta elő, hogy anyagi megbecsülésének hiánya miatt "hergelte magát". A szakvéleményből és a felperes tárgyaláson tett nyilatkozatából megállapítható, hogy a felperes alapvető problémája az volt, hogy őt a munkáltatója nem becsülte meg, munkáját nem megfelelően honorálta. Az, hogy a prospektusban, illetve az internetes oldalon őt a munkáltató a "cég arcaként" jelenítette meg, ezt a sérelmet csupán tudatosította benne. A felperes a felvétel megjelentetése és a hozzá kapcsolódó felirat, valamint az anyagi megbecsülése közötti - általa vélt - ellentmondást élhette meg negatívan. Nem bizonyítható ugyanakkor, hogy e magatartás a kiváltó oka a felperesnél jelentkező panaszoknak. A "jól motivált" kifejezésnek nem csupán a felperes álláspontja szerinti jelentéstartalom, a megfelelő anyagi megbecsülés tulajdonítható. Az embert a munkavégzésben ugyanis nem kizárólag a munkabére, hanem számos egyéb tényező is motiválhatja. Ezért a jogerős ítélet az okozati összefüggés hiánya miatt a nem vagyoni kártérítési igényt alaptalannak találta.