A Kúria Pfv.21668/2014/6. számú precedensképes határozata gyermekelhelyezés megváltoztatása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 92. §]

A határozat elvi tartalma:

Ha a kiskorú gyermek kapcsolattartás címen közel azonos időt tölt a különélő szülővel, mint azzal, akinél elhelyezést nyert, ez az adott esetben a kisiskolás gyermek fejlődését veszélyeztető tényező, ezért a kapcsolattartás módosítása, a bírói gyakorlat szerinti szabályozása indokolt.

***********

Pfv.II.21.668/2014/6.

A Kúria a dr. Sándor Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen gyermekelhelyezés megváltoztatása és járulékai iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 20.P.106.103/2011. számon megindított perében a Fővárosi Törvényszék 54.Pf.640.341/2013/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 69. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelemmel indult eljárásban a 2015. április 28. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja. Az alperes jogosult minden páros héten pénteken 16 órakor a gyermeket a gyermekintézményből, annak látogatása hiányában a felperestől magával vinni és köteles a gyermeket vasárnap este 19 órakor a felpereshez visszavinni.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 35.000 (harmincötezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra az abban megjelölt módon és időben 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási, összesen 94.000 (kilencvennégyezer) forint illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felek házastársak voltak, a bontóperben a 2010. szeptember 17. napján kötött és a bíróság által jóváhagyott jogerős egyezségben megállapodtak abban, hogy a 2005. január 2. napján született Cs. utónevű gyermekük közös szülői felügyeleti jog mellett a felperes nevelésébe és gondozásába kerül, a feleket egymással szemben gyermektartásdíj fizetési kötelezettség nem terheli. A felek a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartásban úgy állapodtak meg, hogy az anya minden páratlan héten csütörtök délután 16 órától jogosult a gyermeket az óvodából magával vinni és köteles őt a páros héten hétfő reggel 8 órára az óvodába visszavinni. Jogosult továbbá minden páros héten szerdán 16 órakor az óvodából magával vinni és köteles őt ugyanazon héten pénteken reggel 8 órára az óvodába visszavinni. A felek rendezték az időszakos kapcsolattartást is. Az egyezség megkötésekor a felperes K.-n, míg az alperes édesanyja b.-i lakásában lakott, a gyermek K.-n járt óvodába. Cs. izomtónus problémákkal terhelt és allergiás, az alperes 2009. évi elköltözésétől - 14 napos terminusokat tekintve - felváltva 2 napot a felperessel, majd 2 napot az alperessel, ezt követően 6 napot a felperessel és 4 napot az alperessel töltött. 2011 szeptemberétől folyamatosan 8 napon át a felperessel, 6 napon át az alperessel él. Mindkét szülő gondoskodik a gyermekről, a szükséges fejlesztő foglalkozásokra elviszi, egészségügyi ellátását biztosítja.

Az alperes 2011 februárjától fél évig albérletben, párkapcsolatban élt, ennek megszűnése óta az édesanyja tulajdonában álló ingatlanban lakik. A felperes 2011 augusztusában újabb házasságot kötött, azóta a gyermekkel együtt a házastársa tulajdonában álló ingatlanban élnek. A gyermek 2011 szeptemberétől b.-i óvodába járt, 2012 szeptemberétől általános iskolai tanuló. Mindkét szülőnél egy fél szoba áll kizárólagos használatában.

A gyermek 2010 őszétől a szülők közötti feszültség miatt lojalitás konfliktust él át, ami érzelmi zavarokhoz vezet, a családdal a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal is foglalkozott, mediációs eljárásokra is sor került a szülők közötti kommunikáció segítése érdekében.

A felperes végleges keresetében kérte az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás újraszabályozását oly módon, hogy az alperes minden páros héten pénteken 16 órától vasárnap 19 óráig, továbbá minden páratlan héten szerdán 16 órától 19 óráig tartson kapcsolatot a gyermekkel. Kérte a rendkívül kapcsolattartás újraszabályozását, továbbá az alperes kötelezését 2011. december 1. napjától kezdődően gyermektartásdíj fizetésére.

Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő a gyermekelhelyezés megváltoztatására, a gyermek nála történő elhelyezésére és a felperes kötelezésére gyermektartásdíj megfizetésére. A viszontkeresettel egyező döntés meghozatala esetére a kapcsolattartás szabályozását akként kérte, hogy három hétből két hétvégén péntektől hétfőig a felperesnél legyen a gyermek és igény szerint a felperes a gyermekkel hét közben délután is tartsa a kapcsolatot, ott alvás nélkül.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az egyezségben foglalt kapcsolattartás szabályozását - az időszakos kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezést nem érintve - megváltoztatta. Eszerint az alperes jogosult Cs.-t minden héten csütörtökön 15 órakor a gyermekintézményből, annak látogatása hiányában a felperestől magával vinni és köteles 19 órára a gyermeket a felperesnek átadni. Jogosult továbbá minden páros héten péntek délután 16 órakor a gyermekintézményből, annak látogatása hiányában a felperestől magával vinni és köteles a következő héten hétfő 7 óra 30 perckor a gyermeket a gyermekintézménybe, annak látogatása hiányában a felpereshez visszavinni. Szabályozta a gyermek átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget és az elmaradt kapcsolattartás pótlását. Az alperest 2013. október 1. napjától kezdődően havi 25.000 forint határozott összegű gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte. Rendelkezett a munkáltató felhívásáról a gyermektartásdíjnak az alperes jövedelméből történő levonása és a felperes részére való kifizetése érdekében. Ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy bár az egyezségkötés óta a körülmények lényegesen megváltoztak, azonban a szakértői véleményre is figyelemmel nincs indoka a gyermekelhelyezés megváltoztatásának. A per adatai azonban alátámasztották a felek egyező előadását, mely szerint a hatályos kapcsolattartás a gyermek számára nem megfelelő, ezért ennek megváltoztatása indokolt. A kapcsolattartásról a felek megállapodásának hiányában a Csjt. 92. § (1), (4) és (5) bekezdése alapján határozott. Figyelembe vette, hogy a szülők közötti kommunikáció nehézkes és konfliktusokkal terhelt, értékelte az igazságügyi pszichológusi szakértő írásbeli véleményét és annak szóbeli kiegészítését, a gyermek szükségleteit, az iskolai, valamint az iskolán kívüli időbeosztását.

Az elfogadott szakértői vélemény szerint a gyermek a jelenleg működő kapcsolattartás folytán érzelmileg elbizonytalanodott, ezért a távollévő szülővel való kapcsolattartást célszerű olyan módon szabályozni, hogy az kéthetente páros hétvégén péntek délutántól hétfő reggelig, illetve páratlan hétvégén szerda délutántól csütörtök reggelig tartson. A szakértő szóbeli meghallgatásakor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet szorongást okoz a gyermeknél, ezért indokolt, hogy hosszabb időt töltsön egy helyen. A felek egyezően adták elő, hogy a hétközbeni, éjszakai kapcsolattartás nem áll a gyermek érdekében, ezért az elsőfokú bíróság a szakértő által javasolt kapcsolattartástól részben eltérően határozott.