A Fővárosi Ítélőtábla Bf.66/2018/5. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 4. §, 82. §, 110. §, 299. §, 301. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 554/K. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 37. §, 82. §, 176. §, 178. §, 461. §] Bírók: Borbás Virág Bernadett, Fülöp Ágnes, Máziné dr. Szepesi Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.66/2018/5. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. április 5. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2017. október 27. napján kihirdetett 13.B.113/2016/44. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott terhére rótt bűncselekményt kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. § (1) bekezdés 4. fordulat és (3) bekezdés] minősíti.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyi igazolványának száma: E.

A házi őrizet befejező időpontja 2017. október 27.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Budapest Környéki Törvényszék a 2017. október 27. napján kihirdetett 13.B.113/2016/44. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklása bűntettében. Ezért 4 év szabadságvesztésre és 4 közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani. A szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt akként, hogy egy napi előzetes fogvatartás és 5 napi házi őrizet felel meg egy-egy napi szabadságvesztésnek. Rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, döntött továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, eltérő minősítésért, kábítószer-kereskedelem bűntettének megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása érdekében, a vádlott irányának megjelölése nélkül, feltehetően a büntetés enyhítéséért, védője eltérő minősítés, csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette megállapítása, és a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést.

Az ügyész fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, és indokolási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott vallomásának értékelése kapcsán figyelmen kívül hagyta az alábbi jelentős tényeket.

Elsőként is azt, hogy botanikus szakértői vélemény szerint a lábon álló növényegyedeket klónozással szaporította a vádlott, a fellelt három generációs ültetvény pedig már önfenntartó, melynél a közepesen fejlett növények termelik ki a klónokat. A botanikus szakértői vélemény figyelembevételével a 157 növényről legkedvezőbb esetben tövenként 25 gramm kannabisz volt várható, amely mindösszesen 3925 grammot, vagyis mintegy 4 kg-ot tett volna ki. Ezen felül a vádlott vallomásából kiindulva, melynek értelmében az első szüretből 20, a második szüretből 30 növényegyed származott, a legkedvezőbb (botanikus szakértő szerinti tövenként 25 gramm virágzattal számított) esetben mindösszesen 1250 gramm marihuána termelése folyt korábban. Így összesen 5175 gramm, vagyis több mint 5 kg marihuána termesztése írható a vádlott terhére. A teljes mennyiség több mint 15 gramm fogyasztását valószínűsíti naponta, holott a vádlott maga is csak 3-4 gramm elfogyasztását ismerte el, ezért a fennmaradó napi 10 grammnyi mennyiségre magyarázat nincs.

Emellett a vádlott olyan szintű fogyasztásról adott számot, amelyet sem a tanúk sem a vádlott édesanyja nem vett észre, így az elsőfokú bíróság valójában adós maradt annak megindokolásával, hogy miért adott hitelt a termesztéssel és a napi fogyasztással kapcsolatban a szavahihetőségében megcáfolt vádlottnak.

Matematikai számításokat végzett a vádlott vallomásában szereplő adatokkal, melynek alapján a vádlott az általa elfogyasztott napi 4 gramm mennyiséggel számolva 2015. május és 2016. január 6. napja közötti időben 1044 gramm marihuánát fogyasztott el. Ha legkevesebb 1250 grammot termesztett a megelőző időszakban, fennmarad 206 gramm, a vádlott fogyasztási adagját tekintve 51 napi mennyiség, mellyel a vádlott nem számolt el.

Hivatkozott a szemlejegyzőkönyvre is, mely szerint 1235 gramm tömegű, több nejlontasakba kiadagolt zöld növényi származékot találtak a garázsban. Álláspontja szerint az a tény, hogy fóliába tekert, és ragasztószalaggal is lezárt, kiporciózott csomagot talált a rendőrség, a kereskedelmi szándék bizonyítéka, mert saját fogyasztás esetén ilyen csomagolásra nincs szükség. Erre a minőség megőrzésének vádlott által állított szándéka sem lehet magyarázat, mert a hatóanyag fagyasztás vagy megfelelő speciális tárolás hiányában a csomagolástól függetlenül lebomlik.

A becsomagolt 1235 gramm, a termesztésből várt további 3925 gramm, és a vádlott által elismert 880 gramm további fogyasztás együttesen 6040 grammot tesz ki, amely 1510 napra, vagyis 4 év 1 hónapra elegendő marihuána. Hozzátéve, hogy 1 gramm marihuána a piaci forgalomban kb. 2000 Ft-ot ér, a vádlott a tőle lefoglalt, és a termesztett növényegyedekből 7.850.000 Ft, vagyis havi 1.308.333 Ft jövedelmet termelt fél éves szinten, az elsőfokú bíróság által elfogadott vallomása szerint tehát ilyen értékű marihuána elfogyasztására készült.

Az elsőfokú bíróság hiányolta, hogy terjesztésre utaló bizonyítékot a nyomozás során nem sikerült feltárni. Azonban az ügyészség meglátása szerint a kábítószer-kereskedelem büntetési tétele mellett nem várható el, hogy a tetten ért vádlott, vagy a tőle vásárlók a terjesztésben való részvételt elismerjék - az önvádra kötelezés tilalma, és mentességi jogok folytán. Ezzel szemben viszont logikai láncolatba fűzhető közvetett bizonyítékok sora szól amellett, hogy a vádlott nem saját fogyasztásra hozta létre az ültetvényt.

E körben visszautalt a vádlott vallomásában fent már részletezett ellentmondásokra, ezen túlmenően kifejtette, hogy a botanikus szakértői vélemény szerint a marihuána hat hónap elteltével rohamosan veszít THC-t tartalmából, vagyis logikátlan, hogy valaki azért termeljen akkora mennyiségű kábítószert, mint amekkorát a vádlottnál feleltek, hogy annak kétharmad része használhatatlan növényi származékká silányuljon.

Hivatkozott a BH2015/324. számú eseti döntésre, mely szerint az eset összes körülménye alapján kell következtetést vonni a kereskedésre, mint elkövetési magatartásra. Éppen emiatt érvelt a vádlott vallomása és a botanikus szakértői vélemény mellett a szemle jegyzőkönyv tartalmával is, melynek értelmében a vádlottól nagy mennyiségű cserepet, keltető ládát, és 4 zsák szármaradványt leltek fel a tetőtérben. Ekkora mennyiségű keltetőedényre saját fogyasztás esetén nincsen szükség.