3199/2012. (VII. 26.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Kk.IV.37.222/2007/3. számú végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése, 18. § (4) bekezdése, valamint a 233. § (3) bekezdés b) pontja, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kk.IV.37.222/2007/3. számú végzése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozók 2007. október 12-én alkotmányjogi panasz előterjesztéséről értesítették írásban az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróságnak a jelen határozat rendelkező részében megjelölt végzése ellen. Az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről szóló értesítés mellett az indítványozók arról is tájékoztatták az Alkotmánybíróságot, hogy indítványuk "jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára" is irányul. Az indítvány indokolását tartalmazó kiegészítés - amely mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmet is tartalmazott - 2008. január 22-én érkezett az Alkotmánybíróságra.

[2] Az indítványozók a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 13. § (1) bekezdése, 18. § (4) bekezdése, valamint a 233. § (3) bekezdés b) pontja, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kk.IV.37.222/2007/3. számú végzése megsemmisítését kezdeményezték. Az indítványozók az alkotmányellenesség és a megsemmisítés megállapításán túlmenően kérték a Pp. 13. § (1) bekezdése, 18. § (4) bekezdése, és a 233. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a visszamenőleges hatállyal történő alkalmazási tilalom kimondását is; a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását pedig a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 57. § (1) bekezdése összefüggésében arra a kifogásukra alapozták, hogy polgári eljárásban a felek nem ismerhetik meg a bírák nyilatkozatait a bíró kizárásáról való döntést megelőzően, ez pedig "sérti a tisztességes és igazságos tárgyalás követelményét".

[3] 2. Az indítványozók indítványukban az Alkotmány rendelkezéseinek sérelmére hivatkoztak.

[4] Az Alkotmány azonban 2011. december 31-én hatályát vesztette, és helyébe 2012. január 1-jei hatállyal az Alaptörvény lépett. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 71. § (1)-(2) bekezdései alapján 2012. január 1-jei hatállyal minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének a 24. § (1) bekezdésében meghatározott utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztett elő, illetve ugyancsak megszűnnek a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló ügyek is. Az Abtv. 73. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság előtt 2011. december 31-én folyamatban lévő, alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását a 2012. január 1-jén hatályba lépett Abtv. rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozói jogosultsága az Abtv. rendelkezései alapján fennáll.

[5] Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozókat, hogy alkotmányjogi panaszukat 2012. március 31-ig egészítsék ki a tekintetben, hogy a panaszban támadott rendelkezések a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény mely rendelkezéseit sértik és miért. Az Alkotmánybíróság felhívása értelmében, az Abtv. 26. §-ára és az 52. § (1) bekezdésére tekintettel, az alkotmányjogi panaszt ki kellett volna egészíteni, és egyértelműen megjelölni, hogy az ügyben az indítványozóknak az Alaptörvényben biztosított mely jogai sérültek.

[6] 3. Az Abtv. 51. § (2) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozókat, hogy gondoskodjanak jogi képviseletükről vagy igazolják, hogy jogi szakvizsgával rendelkeznek, és erről 2012. március 31-ig értesítsék az Alkotmánybíróságot. A képviseleti jogosultságot az indítványozóknak az Abtv. alapján legkésőbb 2012. március 31-ig igazolniuk kellett volna, ellenkező esetben az eljárás érdemi lefolytatására nincs lehetőség.

[7] 4. Az indítványozók az Alkotmánybíróság végzését 2012. január 24-én és február 6-án átvették. Az alkotmányjogi panasz kiegészítése elmaradt, ezért az indítvány formai szempontból nem felel meg az Abtv.-ben foglalt törvényi feltételeknek, így az eljárás érdemi lefolytatására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt - az Abtv. 64. § c) pontja alapján - visszautasította.

Budapest, 2012. június 25.

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

kijelölt tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/61/2012.