A Szegedi Ítélőtábla Bf.290/2021/16. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 2. § (2) bek., (3) bek., 8. §, 11. § (1) bek., 38. § (2) bek., (4) bek., (5) bek., 79. §, 85. § (1) bek., 92. § (1) bek., (2) bek., 160. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 165. § (1) bek., (3) bek., (4) bek., 222. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 167. § (5) bek., 190. § (1) bek., (3) bek., (5) bek., 197. § (1) bek., (2) bek., 361. § (1) bek., (6) bek., 500. § (2) bek., 502. § (3) bek., 574. § (1) bek., 576. § (1) bek., 590. § (1) bek., (2) bek., 593. § (1) bek., 605. § (1) bek., 606. § (1) bek., 615. § (1) bek., (2) bek., 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (Ftv. Vhr.) 38. § (1) bek., (4) bek., 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 17. § (1) bek.] Bírók: Benedek Tibor, Cserháti Ágota, Sefta Márta

A határozat elvi tartalma:

1. Az emberölés előkészülete bűntettének elhatárolása az emberölés bűntettének kísérletétől.

2. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés megállapításának feltételei.

***********

Szegedi Ítélőtábla

Bf.I.290/2021/16.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden, 2021. szeptember 15. napján tartott fellebbezési nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék 2020. december 17. napján kihirdetett 2.B.104/2020/70. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint:

vádlott neve vádlott

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntetteként [Btk. 165. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat] értékelt cselekményét foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének [Btk. 165. § (1) bekezdés 1. fordulat],

zaklatás bűntetteként [Btk. 222. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont] értékelt cselekményét zaklatás bűntettének [Btk. 222. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont]

minősíti.

A szabadságvesztés tartamát 4 (négy) év 3 (három) hónapra súlyosítja.

A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2019. július 24. napjától 2020. május 21. napjáig, valamint a 2020. július 9. napjától 2020. december 17. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt számítja be.

A Kecskeméti Törvényszék bűnjelkezelője által

tételszám1. számon nyilvántartott, bűnjelszám1, bűnjelszám2 tételszámok alatt bevételezett 2 db mikro anyagmaradvány lőpor letapogató korong megnevezésű bűnjelek lefoglalásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből 425.119,- (négyszázhuszonötezer-száztizenkilenc) forintot köteles a vádlott az állam részére megfizetni, 22.100,- (huszonkettőezer-száz) forintot az állam visel.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy

a vádlott jelenlegi tartózkodási helyére utalást mellőzi,

a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalánál tételszám1. szám alatt nyilvántartott bűnjelek közül a bűnjelszám3 tételszám alatti 1 db bűnjel márkája rövid ujjú inget, a bűnjelszám4 tételszám alatti 1 db bűnjel márkája2 44-es méretű cipőt, a bűnjelszám5 tételszám alatti 1db bűnjel márkája5 vászonnadrágot, a bűnjelszám6 számú papírtáskát, a bűnjelszám7 számú műanyag fellépőt, a bűnjelszám8 három darab műanyagdarabot, a bűnjelszám9 számú paprika (gáz)sprayt tekinti megsemmisíteni rendeltnek, és

a bűnjelszám10 számú bűnjel márkája4 típusú mobiltelefont tekinti a vádlott részére kiadni rendeltnek.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlott bűnösségét emberölés előkészületének bűntettében [Btk. 160. § (1) bekezdés, (3) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettében [Btk. 165. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulata] és zaklatás bűntettében [Btk. 222. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont] állapította meg.

[2] Ezért halmazati büntetésül 3 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

[3] Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezéseket jelentettek be:

[4] Az ügyészség a vádlott terhére, súlyosításért, az élet elleni bűncselekmény eltérő minősítése miatt, a vád szerinti minősítés - a 2012. évi C. törvény (Btk.) 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerinti emberölés bűntettének kísérlete - alkalmazása és erre tekintettel hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, a vádlottól lefoglalt ruházat megsemmisítésének elrendelése miatt, e bűnjeleknek a vádlott részére történő kiadása érdekében.

[5] A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.735/2019/72. számú fellebbezésének indokolásában - erre vonatkozó indítvány megtétele nélkül - részletesen kifejtette azon álláspontját, miszerint a törvényszék a helyes, megalapozott tényekből tévesen következtetett arra, hogy vádlott neve vádlott a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettét is megvalósította.

[6] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.70/2020/24. számú átiratában és a fellebbezési nyilvános ülésen jelen lévő ügyész a perbeszédében a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy az élet elleni bűncselekmény eltérő minősítésére, a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítására, valamint a zaklatás bűntette esetében a jogi indokolás kiegészítésére vonatkozó részeket mellőzte, egyebekben azt az indokolással egyezően a büntetés súlyosítására irányuló részében - az általa részletezett helyesbítéssel - fenntartotta. Az ügyészség több úgynevezett relatív eljárási szabálysértést is észrevételezett, tovább indítványozta az elsőfokú ítélet tényállásának helyesbítését akként, hogy a lőfegyver az üzletbe történő belépéskor ki volt biztosítva. Erre figyelemmel a tényállás kiegészítésére is indítványt tett akként, hogy a vádlott, miután csőre töltötte az átalakított lőfegyvert, azt kibiztosította.

[7] Az ügyészség álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottnak a lőfegyver használatával, illetve a használatra vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos magatartását foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének is minősítette. Az ügyészség érvelése szerint a vádlott szándéka nem irányult más vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetésére. A vádlott szándéka az volt, hogy a sértettet sértett neve megölje, a lőfegyvert kifejezetten ezzel a céllal vitte magával az üzletbe. Az emberölés előkészületének bűntettével a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette látszólagos alaki halmazatban áll, ezért az ügyészség a vádlott ezen bűncselekményben történt bűnössége megállapításának mellőzését indítványozta.