A Kúria Pfv.20869/2019/12. számú precedensképes határozata kiürítés (LAKÁS kiürítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

Az eljárt bíróságok az alperesi nyilatkozatokat a tartalmuk szerint vették figyelembe. A felek nyilatkozata, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt olyan nyilvánvaló semmisségi ok, amit a bíróságnak hivatalból is észlelnie kellett. Fellebbezés hiányában a jogerős ítélet a színleltség kérdésével nem foglalkozott, ezért a másodfokú bíróságnak nem kellett alkalmaznia, ezért meg sem sérthette azt a jogszabályt, amire az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. 1952. III. Tv. 3. § (2) 1952. III. Tv. 270. § (2) 1952. III. Tv. 275. § (2)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.869/2019/12.

A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes: I.rendű felperes neve

A felperes képviselője: Hajdú Ügyvédi Iroda , ügyintéző: Dr. Hajdú István Csaba ügyvéd)

Az I. rendű alperes: II.rendű alperes

A II. rendű alperes: II.rendű alperes neve

Az alperesek képviselője: Dr. Vajk Kálmán Ügyvédi Iroda : Dr. Vajk Kálmán ügyvéd)

A per tárgya: lakás kiürítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: alperesek

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Pf.20.237/2018/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatai Járásbíróság 2.P.20.191/2016/78.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül egyetemlegesen 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

- Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül további 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

- A le nem rótt 470.000 (négyszázhetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű alperesnek a 2009-2010. években különféle, végrehajtási szakban lévő tartozásai voltak, és vállalkozása működtetéséhez is pénzre volt szüksége. Az I. rendű alperes összesen hárommillió forint összegű kölcsönt kapott a felperestől a közöttük szóban létrejött szerződés alapján.

[2] Az I. rendű alperes 1/1 arányú tulajdonát képezte a belterülethelyrajzi számú, természetben szám alatt lévő ingatlan (a továbbiakban: ingatlan), amit végrehajtási jogok és jelzálogjog terhelt. A felperes a végrehajtást kérők, valamint a jelzálogjogos hitelező felé közvetlenül kb. 2.700.000 forintot fizetett meg az I. rendű alperes tartozásainak kiegyenlítéseként.

[3] A 2010. május 7. napján megkötött adásvételi szerződésben az I. rendű alperes mint eladó az ingatlan tehermentesített tulajdonjogát a felperesre ruházta át. A szerződés 3. pontja szerint a vételár 4.000.000 forint volt. A 4. pont tartalmazta, hogy az I. rendű alperes a felperestől a teljes vételárat az adásvételi szerződés aláírását megelőzően már hiánytalanul átvette, ennek tényét az I. rendű alperes a szerződés aláírásával elismerte és nyugtázta. A szerződés az 5. pontjában felsorolta a tulajdoni lapra feljegyzett végrehajtási jogokat és jelzálogjogot a tőkeösszegekkel. Az I. rendű alperes a szerződés 6. pontjában kijelentette és igazolta, hogy a felsorolt tartozásokat az adásvételi szerződés aláírását megelőzően átvett vételárból kiegyenlítette, a végrehajtási jogok és a jelzálogjog törlése az ingatlan-nyilvántartásból folyamatban van. A szerződés 7. pontjában a felperes nyilatkozott arról, hogy az ingatlant nem veszi birtokba, annak birtokában továbbra is az I. rendű alperes marad azzal, hogy I. rendű alperes az ingatlan birtokban tartására legkésőbb 2010. június 7. napjáig jogosult a felperes hozzájárulása alapján.

[4] Az adásvételi szerződés megkötését követően az I. rendű alperes - és az ő közeli hozzátartozója, a II. rendű alperes - maradt az ingatlan birtokában. 2011. év elején felmerült a felperes és az I. rendű alperes között, hogy az utóbbi havi 35.000 forint bérleti díj és a rezsiköltségek megfizetése ellenében továbbra is lakhatja, használhatja az ingatlant. A felperes és az I. rendű alperes között írásba foglalt bérleti szerződés nem jött létre, azonban az I. rendű alperes a felperes által megjelölt havi 35.000 forint összegű díjat a felperesnek hosszabb ideig megfizette.

[5] A felperes a 2016. január 21. napján kelt irattal felhívta az I. rendű alperest, hogy az ingatlant legkésőbb 2016. május 2. napján ingóságaitól kiürítve adja át. Az alperesek a felszólítás ellenére az ingatlant nem adták a felperes birtokába.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése