31995D0352[1]

A Bizottság határozata (1995. július 25.) a Crassostrea gigas fajhoz tartozó osztrigáknak harmadik országokból a Közösség vizeiben történő átmosás céljából történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a szükséges állatorvosi bizonyítványok megállapításáról

A Bizottság határozata

(1995. július 25.)

a Crassostrea gigas fajhoz tartozó osztrigáknak harmadik országokból a Közösség vizeiben történő átmosás céljából történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a szükséges állatorvosi bizonyítványok megállapításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(95/352/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási okmányával módosított, a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/67/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 19. cikke (4) bekezdésére, valamint 20. és 21. cikkére,

mivel a Crassostrea gigas a Közösségben tenyésztett fő osztrigafaj, és így fontos gazdasági tényezőt, valamint az akvakultúra-ágazatban dolgozó személyek számára fontos bevételi forrást jelent;

mivel egyes, a Közösségben nem honos betegségek elterjedtek harmadik országokban, és ezek Közösségbe történő behurcolása pusztító hatással lehet az osztrigatenyésztő ágazatra;

mivel az ilyen betegségek behurcolását meg kell akadályozni;

mivel a betegségek behurcolásának kockázata akkor a legnagyobb, amikor az osztrigákat a Közösség vizeiben történő átmosás céljából hozzák be; mivel az osztrigák tárolására és tisztítására használt tartályokban maradó víz fertőtlenítésére szolgáló megfelelő módszerek hiányában a kockázat ugyanakkora olyan osztrigák behozatala esetén, amelyeket a Közösség területén történő fogyasztásuk előtt ideiglenesen ilyen berendezésekben tartanak;

mivel ezért az állat-egészségügyi helyzetre és a jegyzékben még nem szereplő harmadik országok ellenőrző szolgálatainak szervezetére vonatkozó információk rendelkezésre állásáig az állat-egészségügyi feltételek, az állatorvosi bizonyítványok és a Crassostrea gigas fajhoz tartozó osztrigák átmosás céljából történő behozatalára feljogosított harmadik országok jegyzéke ideiglenes jellegű;

mivel a Crassostrea gigas szállítmányokban más puhatestű fajok akaratlan behozatala számottevő betegségforrást jelent; mivel ennek elkerülése érdekében a szállítmányokat feladás előtt ellenőrizni kell;

mivel e határozatot az élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról szóló, 91/492/EGK irányelv [2] alapján megállapított közegészségügyi feltételek sérelme nélkül kell alkalmazni;

mivel az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok engedélyezik a Carassostrea gigas fajhoz tartozó osztrigák I. mellékletben felsorolt országokból történő behozatalát a Közösség vizeiben történő átmosás, illetve a Közösség vizeivel kapcsolatban lévő tisztító központokban történő tartás céljából, amennyiben:

1. a következő behozatali feltételek teljesülnek:

a) az osztrigákat a berakodás napján ellenőrizték annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e a 91/67/EGK irányelv 3. cikkének 1. pontjában megállapított követelményeknek;

b) azokat teljes életciklusuk során a származási ország nemzeti vizeiben tenyésztették és onnan takarították be;

c) azok olyan övezetből származnak, amelyet az illetékes hatóság a II. mellékletben megállapított mintavételi eljárásokkal és diagnosztikai módszerekkel összhangban Mikrocytos mackini-től és "Oyster Velar Disease"-től mentesnek nyilvánított, és amelyben nincs jelen más jelentős kéthéjúkagyló-betegség, kivéve a marteiliosist (Marteilia refringens) és a bonamiosist (Bonamia ostreae);

d) a berakodás előtt a III. mellékletben megállapított eljárással összhangban ellenőrizték, hogy nem került-e közéjük bármely más fajhoz tartozó kéthéjú kagyló.

2. a IV. mellékletben megállapított minta szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri azokat.

2. cikk

Ezt a határozatot 1995. október 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1995. július 25-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 46., 1991.2.19., 1. o.

[2] HL L 268., 1991.9.24., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A Közösség vizeiben történő átmosásra szánt Crassostrea gigas fajhoz tartozó osztrigák behozatalára feljogosított harmadik országok ideiglenes jegyzéke

(AU) Ausztrália

(CA) Kanada

(NZ) Új-Zéland

(US) Amerikai Egyesült Államok

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Mintavételi eljárások és diagnosztikai módszerek az övezetek Mikrocytos mackini-től és "Oyster Velar Disease"-től (iridovirózis) mentesnek nyilvánításához

A. MINTAVÉTELI MÓDSZEREK

1. MINTAVÉTEL

1.1 Mintavételi pontok

Minden említett övezet esetében több mintavételi pontot kell kijelölni annak érdekében, hogy a kórokozók felfedezésének valószínűségét maximalizálják. Figyelembe kell venni azon paramétereket, amelyek hatással vannak a kórokozókra, mint például az egyedsűrűség, az áramlatok, valamint a puhatestűek fejlődési ciklusa.

Egy adott övezetben legalább három mintavételi pontot kell kijelölni. A pontok számát növelni kell a betegségre fogékony faj számos különálló tenyésztési területét felölelő nagy övezetek esetében.

Amikor csak lehetséges, legalább egy mintát természetes kagylópadról kell venni. A kóros jelenséget (rendellenes növekedést, nyitott héjakat) mutató puhatestűeket ki kell választani.

1.2 A mintavétel időtartama és gyakorisága

A vizsgálat gyakorisága a fertőzési időszakon alapul, és a vizsgálatot ezt követően kell elvégezni. A vizsgálatok során a puhatestűek szállítását is figyelembe kell venni, amely általában tavasszal és ősszel történik. A Mikrocytos és az iridovirózis vizsgálatához a mintavételt ezért évente kétszer (tavasszal és ősszel) kell elvégezni.

1.3 A minták nagysága

A kezdeti - a mentes minősítés megadását megelőző - kétéves időszak folyamán a minta nagysága minden mintavételi ponton 150, illetve olyan kielégítő szám, amely 2 %-os előfordulás mellett 95 %-os megbízhatósággal biztosítja a kórokozók hordozóinak felderítését.

2. A MINTÁK BEKÜLDÉSE

Minden puhatestű mintát a mintavételt követő 24 órán belül a jóváhagyott laboratóriumba kell szállítani. A mintákat a hatályban lévő előírásoknak megfelelően kell csomagolni, annak érdekében, hogy jó állapotban maradjanak. A mintához a mintavétel helyét és - amennyiben van - a kórtörténetet világosan feltüntető címkét kell csatolni.

3. MAKROSZKÓPOS VIZSGÁLAT

A puhatestűeket óvatosan kell felnyitni, hogy a szövetek - különösen a köpeny, a kopoltyú, a szív és az emésztőmirigy - ne sérüljenek meg. Fel kell jegyezni a szövetek rendellenességeit és sérüléseit, továbbá a héj bármely elváltozását, a kagylófúró szervezetek és látható köpenylakó élősködők jelenlétét.

4. OLYAN ÁLLOMÁNYOK VIZSGÁLATA, AMELYEKBEN RENDKÍVÜLI ELHULLÁS FORDUL ELŐ

Amennyiben a kéthéjúkagyló-állományban rendkívüli elhullás fordul elő, sürgős vizsgálatot kell végezni a kórok meghatározása érdekében. Terepen a rendkívüli elhullás az olyan hirtelen nagymértékű elhullás, amely apály idején, két megfigyelés között rövid időn belül fordul elő. Keltető állomáson az elhullás rendkívülinek tekintendő, ha a tenyésztő a több ivadékállomány egymást követő peterakását magában foglaló időszak alatt nem tud lárvát kinyerni. Ivadéknevelőben az elhullás rendkívülinek tekintendő, ha rövid időn belül több csőben hirtelen nagymértékű elhullás fordul elő.

A begyűjtött mintának 150 különálló osztrigát kell tartalmaznia, és azt a szövettani elemzéshez előírt eljárással összhangban kell kezelni. Kiindulásként ezt a technikát kell alkalmazni bármilyen más típusú vizsgálat előtt. A mintákat fixálni kell, lehetőleg Carson-féle rögzítőszerben, amely lehetővé teszi a minta újrafelhasználását elektronmikroszkópos vizsgálatra.

B. DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK

a) Mikrocytos mackini

1. A MINTÁK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS VIZSGÁLATA MIKROCITÓZISRA

1.1 Sejttani vizsgálat

A tályogokon, fekélyeken vagy zöld gennyhólyagokon bemetszést ejtünk, a mintát itatóspapírra helyezve a felesleges vizet eltávolítjuk, ezután a mintát a fertőzött szöveteken keresztülhaladó bemetszéssel érintkeztetve a tárgylemezre tesszük. A tárgylemezeket levegőn megszárítjuk, majd metil-alkohollal rögzítjük (2-3 percig).

A tárgylemezeket bármilyen Wright-Giemsa festőanyagnak megfelelő anyagot (pl. Hemacolor Kit a Mercktől, vagy Diff-Quick a Baxtertől) használva, a gyártó utasításainak megfelelően megfestjük. A metszeteket 4-5 másodpercre az első fürdőbe mártjuk, rögtön ezután pedig a másodikba (3 másodpercre). Csapvízzel leöblítjük, hideg vagy meleg levegővel teljesen megszárítjuk, majd szintetikus gyantába (Eukitt) ágyazzuk.

Az 1-3 μm átmérőjű élősködő a vérsejtekben vagy a gazdasejteken kívül látható, és kék citoplazmával, valamint kis vörös sejtmaggal rendelkezik. Tárgylemezenként 5 perc megfigyelési idő elégséges.

1.2 Szövettani vizsgálat

A szövettani metszethez az osztriga esetlegesen gennyhólyagokat, tályogokat és fekélyeket tartalmazó testén bemetszést ejtünk. Ezután a mintát rögzítő folyadékba (például Davidson-, Bouin- vagy Carson-féle) helyezzük. Az utóbbi lehetővé teszi, hogy a mintákat szükség esetén elektronmikroszkópos vizsgálatra újrafelhasználjuk. A szövet mennyiségének a rögzítő mennyiségéhez viszonyított aránya nem lehet több 1:10-nél.

A mintákat ezután a klasszikus szövettani módszerekkel összhangban kezeljük. Számos, nem specifikus festék használatával megfigyelhető a Mikrocytos: vér-eozin, Masson-féle trikrom. E példák nem kimerítőek. Javasolt osztrigánként két metszetet vizsgálni.

A Mikrocytos tárgylemezen 2/3 μm átmérőjű, sejten belüli élősködő figyelhető meg a sérülések peremén a lazarostos kötőszövet sejtjeiben, az izomsejtekben és a sérülésen belül a vérsejtekben.

b) "Oyster Velar Disease"

1. A MINTÁK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS VIZSGÁLATA IRIDOVIRÓZISRA

1.1 Sejttani vizsgálat

Az emésztőmirigyet és a kopoltyúkat nyílirányú sík mentén bemetsszük, a felesleges vizet itatóspapírral felitatjuk, majd a megvágott mintának azt a részét, amely az érintett szerveken keresztülhalad, üveg tárgylemezre nyomjuk. A tárgylemezeket levegőn megszárítjuk, majd metil-alkohollal rögzítjük (2-3 percig).

A tárgylemezeket a Merck Hemacolor Kitjének használatával (vörös színezéshez a 2. reagensoldattal [ref.: 11956], kék színezéshez a 3. reagensoldattal [ref.: 11957]) megfestjük. A metszeteket 4-5 másodpercre az első fürdőbe mártjuk, rögtön ezután pedig a másodikba (3 másodpercre). Csapvízzel leöblítjük, hideg vagy meleg levegővel teljesen megszárítjuk, majd szintetikus gyantába (Eukitt) ágyazzuk.

Elégséges az egyes tárgylemezeket 5 percig vizsgálni.

A fertőzött sejtek citoplazmája kékre színeződik, és gyengén megfestett vörös sejtmagjuk, valamint változó nagyságú, élénkvörösre festett sejtzárványuk van.

1.2 Szövettani vizsgálat

Kis ollóval nyílirányú sík mentén megvágjuk a zsigerzacskót és a kopoltyúkat, majd a mintát rögzítő folyadékba (Davidson-, Bouin- vagy Carson-féle) helyezzük; az utóbbi alkalmas azokhoz a mintákhoz, amelyeket később szükség esetén elektronmikroszkóppal megvizsgálnak. Legalább 10 rész folyadékot kell használni minden részmintához.

A mintákat ezután a hagyományos szövettani módszerekkel kezeljük.

Számos, nem specifikus festék kimutatja az iridovírusos sejtzárványokat: vér-eozin, Masson-féle trikrom és mások. Minden osztrigából két metszetet kell vizsgálni.

A szájnyíláson lévő csillószőrös lebeny hámszövete intracitoplazmikus sejtzárványokkal (1,2-2,4 μm átmérőjű), amelyek a fertőzés korai szakaszában kerekek, tömörek és basophilek, azonban vírusos alakban szabálytalanná és kevésbé basophillé válnak. A sejtzárványok általában a tápcsövet és a száj hámszövetét támasztó lebenyben, és ritkán a köpeny hámszövetében jelennek meg.

1.3 Elektronmikroszkópos vizsgálat

A szájnyíláson lévő lebeny hámszövetének sejtjei (a szövettannál sejtzárványként megfigyelt) viroplazmával alkotják a vírusrészecskéket. A vírusrészecskék ikozaéder szimmetriájúak (228 ± 7 nm átmérőjűek), és két, kétrétegű hártyát tartalmazó burokkal rendelkeznek. A teljes vírusrészecskéknek tömör magjuk van, amelyet egy mérsékelten sűrű zóna választ el a buroktól.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

1. Az illetékes hatóság minden szállítmány esetében elvégzi származási helyenként legalább 1000, véletlenszerűen kiválasztott osztriga szemrevételezéses ellenőrzését.

2. A tétel megfelel a vizsgálaton, ha az 1. pontban említett ellenőrzés nem mutatja ki a Crassostreas gigas fajhoz tartozó kagylókon kívül más puhatestű jelenlétét.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------