A Kúria Bfv.708/2011/7. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

A közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett - értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető.

***********

KÚRIA

Bfv.II.708/2011/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. március 1. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a magánvádló által jogi képviselője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 10.B.I.2231/2010/3. számú végzését és a Fővárosi Bíróság 20.Bf.6867/2011/2. számú végzését az I. r. és a II. terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 18.345,- (tizennyolcezer-háromszáznegyvenöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2011. február 28.-án a tárgyalás előkészítése során meghozott 10.B.I.2231/2010/3. számú végzésével az I. r. és a II. r. feljelentett ellen a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő és büntetendő rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást - a Be. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel, a 267. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, az 501. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával - megszüntette.

A megállapított tényállás szerint a feljelentő rágalmazás vétsége miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő az I. r. és a II. r. terheltek ellen. A feljelentés szerint az I. r. terhelt az internetes portálon riportot tett közzé, amely szerint a kerületben "több, mint százmillió forintot sikkasztottak a csókosok a város legdrágább parkolási övezetéből befolyó parkolási díjakból. Ha elhisszük, hogy a magánvádló erről mit sem tudott, akkor azt is el kellene, hogy D. G. nem tudott H. M. üzelmeiről. A riportot a J. alapszervezete - elnöke, a II. r. terhelt - is közzétette honlapján, amelynek nyomán a feljelentő a sérelmezett kifejezésről 2010. szeptember 30. napján értesült.

E tényállásból arra következtetett az elsőfokú bíróság, hogy a feljelentésben megjelölt szövegrész első mondata - mely szerint a csókosok több, mint százmillió forintot sikkasztottak el - tényállításnak minősül, de nem a feljelentőre vonatkozik. Az ezt követő, a feljelentőt is érintő kijelentés ugyanakkor tényállításként nem értékelhető. A többszörösen összetett, feltételezéseken alapuló kijelentés olyan, közvádra üldözendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményről való tudomásszerzéssel állítja párhuzamba a feljelentőnek a riportban megjelentetett cselekményről való tudomásszerzését, amelyben történő állásfoglalás nyilvánvalóan nem tartozhat a magánvádas eljárást folytató bíróság hatáskörébe. A hivatkozott ügyben a közvélemény rendelkezésére álló információk szerint a nyomozást folytató hatóságok elhitték, hogy D. G. mit sem tudott H. M. üzelmeiről. Ebből a szöveg logikája szerint éppen az következik, hogy a magánvádló sem bírt tudomással az I. r. terhelt által vélelmezett visszaélésekről. Ilyen módon a feljelentésben foglaltaktól eltérő következtetés levonására is alkalmas kijelentések nem utalnak közvetlenül valamely egyértelmű konkrét tényre és azok az I. r. feljelentettnek az általa ismert tényekből levont, többféleképpen értelmezhető következtetéseit tartalmazzák, amelyekben maga az I. r. feljelentett sem foglalt állást arról, hogy álláspontja szerint D. G., közvetve pedig a magánvádló tudatállapotáról mit kellene elhinni.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a feljelentő jelentett be fellebbezést arra hivatkozással, hogy az általa sérelmezett kijelentések bűncselekményt valósítanak meg. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a határozatában nem foglalkozott azzal, hogy a feljelentése szerint a feljelentettek Gy. F. üzleti holdudvarához közelállónak tüntették fel őt és ez politikai hitelességének a lejáratására alkalmas. Csatolta az I. r. terhelt írását, amely szerint valóban azt akarta sugallni, hogy a magánvádló polgármester tudott az önkormányzatnál folyó üzelmekről. Mindezek alapján a megszüntető határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás lefolytatásának az elrendelését indítványozta.

A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság a 2011. május 5. napján tartott tanácsülésen meghozott 20.Bf.6867/2011/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A feljelentésben sérelmezett szöveg elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy az I. r. terhelt nem hiszi el azt, hogy a magánvádló mit sem tudott az önkormányzatnál folyó üzelmekről, de ez a saját véleménye az esettel kapcsolatban. A riportfilm egy jelenséget mutatott be, azt járta körbe. Ennek konklúziójaként került megfogalmazásra a fenti tényállítás, majd pedig az erről alkotott véleménye a riportfilm készítőjének.

A 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozat 3. pontja értelmében a vélemény-nyilvánítás csak akkor nem büntethető, ha az a közszereplőre e minőségében vonatkozik, ami jelen esetben megállapítható. Ezért a hivatkozott AB határozatban megfogalmazott magasabb szintű tűrési kötelezettség folytán a feljelentőnek a számára sérelmesnek tartott kijelentést is el kell tudnia viselni. Ezáltal a cselekményből hiányzik a materiális jogellenesség, amely a Btk. 10. §-a szerint a bűncselekmény megvalósulásának egyik kritériuma.

A feljelentés egyéb - az elsőfokú bíróság végzésében nem részletezett - részei a becsület csorbítására objektíve alkalmas kijelentéseket nem tartalmaznak, így bűncselekményt sem valósíthatnak meg. Bár a feljelentő egyéni, politikai érzékenységét sérthették, ennek azonban a bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a feljelentő nyújtott be felülvizsgálati indítványt az I. r. és II. r. feljelentett terhére a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a feljelentettek ellen indított büntetőeljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A felülvizsgálati indítvány a Be. 418. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőben, 2011. június 6.-án érkezett a Budai Központi Kerületi Bíróságra.

A felülvizsgálati indítvány szerint az eljárt bíróságok a feljelentő feljelentésében foglaltakat nem bírálták el teljes körűen. A 2010. október 29. napján kelt feljelentés ugyanis a következőket tartalmazza:

Az internetes portál közzétett egy "B. TV: egy fideszes önkormányzat piszkos titkai" című videofelvételt, amely az alábbi kijelentéseket tartalmazta:

I.

"Arról is pletykálnak, a fideszes polgármester közel áll Gy. F. üzleti holdudvarához."

"Egy, az M. N.-nek 2006 nyarán adott interjúban a magánvádló maga mondja el, szülei 1992-ben csődbe vitt T. gumigyár egykori vezérigazgatójától, T. I.-től kértek és kaptak több millió forintos baráti kölcsönt, melynek fejében üzlettársként vették be családi vállalkozásukba. T. a rendszerváltás előtt az MSZMP PB tagja volt, később pedig Gy. hírhedt cégének, az A. Zrt.-nek egyik alapítója."