A Budapest Környéki Törvényszék Mf.20824/2008/4. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 252. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 100. §, 103. §, 108. §, 188. §] Bírók: Fehérné dr. Gaál Tünde, Kertné dr. Fehér Klára, Somné dr. Billege Margit

8.Mf.20.824/2008/4.

A Bíróság, mint másodfokú bíróság a dr. Tekán Zsuzsanna ügyvéd (2049 Diósd, Pf.: 51.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az S.B.G. & K. Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy u. 3. ügyintéző: dr. Kelemen Kinga ügyvéd) által képviselt ...(alperes címe) alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt a Bíróságon 10.M.1551/2006. számon indított perében 2007. december 7. napján kelt 10. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

K ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, megállapítja, hogy alperes 2007. január 17-én kelt rendkívüli felmondással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, mely 2008. május 16-án szűnik meg az alperesnél.

Egyebekben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az összegszerűség tárgyában új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 120.000,- forint perköltséget. Megállapította, hogy az illetéket az állam viseli.

Indokolásában megállapította, hogy felek nyilatkozatai, a hatályos cégnyilvántartás adatai, ...tanúvallomása alapján megállapítható, hogy a ...Kft. a felperes munkáltatójának versenytársa van. Osztotta alperes álláspontját a tekintetben, hogy felperes az Mt. 3. § (5) bekezdésében ütköző módon járt el, amikor nem tájékoztatta a munkáltatót a felesége által alapított, az alperesnek konkurenciát jelentő gazdasági társaság alapításánál. Álláspontja szerint a felperesnek az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettsége fennállt függetlenül attól, hogy nem minősült vezető állású munkavállalónak.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önmagában a tájékoztatás elmaradása megalapozza a rendkívüli felmondást, ezért a felperes személyes közreműködését a ...Kft.-ben nem vizsgálta. Életszerűtlennek találta azonban, hogy felperes a felesége által alapított cégben a saját szakterületén személyesen egyáltalán nem működött volna közre.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatásával kereseti kérelmének megfelelően kérte alperest marasztalni azzal, hogy az anyagi igényei után 2006. január 17-től kamat megfizetését is igényelte.

Fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az Mt. a gazdasági, illetve versenytilalmi jellegű összeférhetetlenségi szabályokat több eltérő szinten rendezi. Az egyszerű dolgozóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt az Mt. 108. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza, mely a munkaviszony fennállása alatt a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése esetére írja elő a dolgozó bejelentési kötelezettségét munkáltatója számára.

A felperest az Mt. 108. § alapján ilyen bejelentési kötelezettség nem terhelte, mert további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló jogviszony hiányában nem volt mit bejelentenie, így nem veszélyeztette alperes munkáltató jogos gazdasági érdekeit.

Felperes nem volt sem az Mt. 188. § szerinti vezető, sem pedig az Mt. 188/A. § szerinti vezetőnek minősülő munkavállaló.

Felperes a rá irányuló Mt. 108. §-t nem szegte meg, mert az nem írja elő, hogy az egyszerű munkavállaló köteles bejelenteni, ha közeli hozzátartója tagja lett a munkáltatóval azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságnak. Ezt a szigorú szabályt az Mt. kizárólag az Mt. 188. §, illetve Mt. 188/A. § szerinti vezető, illetve vezetőnek minősülő munkavállaló szintjén rendeli alkalmazni.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az összeférhetetlenséggel kapcsolatos differenciált jogszabályozást figyelmen kívül hagyta és csupán az Mt. 3. § (5) bekezdésében foglalt generálklauzulára alapította az ítéletét, mivel annak alkalmazását a speciális szabály alkalmazása meg kell, hogy előzze.

Az összeférhetetlenségi, versenytilalmi szabályok megsértéséhez szükséges, hogy a munkáltató gazdasági érdekei sérüljenek. Alperes a perben nem bizonyította, hogy gazdasági érdekeinek sérelme miképpen valósult meg.

Hivatkozott továbbá az elsőfokú ítéletnek a kiadványok azonossága körében tett iratellenes megállapítására.

Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyben hagyását, másodfokú perköltség megállapítását kérte. Az Mt. 3. § (5) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az abban foglalt tilalom valamennyi munkáltatóra kötelezettséget állapít meg, tehát irreleváns, hogy a munkavállaló vezető vagy vezetőnek minősülő munkavállaló, a munkáltató jogos gazdasági érdekei veszélyeztetésének tilalma valamennyi munkavállalóra kiterjed. Így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek az Mt. 3. § (5) bekezdés alapján áll fenn tájékoztatási kötelezettsége.