A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.6502/2005/32. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §] Bírók: Fekete Béláné, Kovács Károlyné, Molnár Erika

FŐVÁROSI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

12.M.6502/2005/32.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve /felperes címe/ felperesnek

a dr. Rátkai Ildikó /címe/ ügyvéd által képviselt

alperes neve /alperes címe/ alperes ellen

munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása iránt indított peres ügyében tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az ítélet kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg az alperesi jogi képviselő kezéhez 187.936 + ÁFA azaz 225.523 /Kettőszázhuszonötezer-ötszázhuszonhárom/ Ft perköltséget.

Az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet a kézhezvételt követő 15 napon belül, 3 példányban a Fővárosi Bíróságnak címezve, a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál lehet előterjeszteni.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, ha a fellebbezés tárgyaláson kívül is elbírálható tárgyalás tartására irányuló kérelmet terjeszthetnek elő.

INDOKOLÁS:

A felperes tartozék menedzser munkakörben dolgozott elperesnél.

Alperes a felperes munkaviszonyát 2001. november 25. napján kelt rendes felmondásával megszüntette.

A munkaviszony megszüntetése ellen a felperes élt keresettel a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál.

Keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a munkaviszony megszüntetés jogellenességét, egyben kérte ennek jogkövetkezményeiben marasztalni az alperest, valamint kérte elmaradt jutalékának megtérítését.

Alperes a felperes keresetének elutasítását, egyben a munkaviszony megszüntetés hatályában való fenntartását kérte, továbbiakban másodlagos kereseti kérelmének elutasítását is arra való hivatkozással, hogy alperes a felperes részére a kérdéses jutalékokat nem vitatottan megfizette.

A felperes keresete nem megalapozott.

A bíróság az ügyben a Pp.201., 203.§-a alapján a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt iratok, valamint a meghallgatott tanúvallomások alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek között 2002. november 11-én jött létre munkaviszony, melynek értelmében a felperes tartozékmenedzser munkakört látott el alperesnél.

2005. november 18-án az alperesi ügyvezető a szokásos heti értekezletet tartotta, amelyen a felperes nem vett részt.

Ezek az értekezletek heti rendszerességgel megtartott értekezletek voltak, amelyen értékelték az adott hét munkáját, valamint megbeszélték a következő hétre vonatkozó teendőket, illetve, amennyiben valakinek a feladatköréhez tartozó témához jutottak, akkor az érintettel megbeszélték az esetleges problémákat és a további teendőket.

A kérdéses értekezleten az ügyvezető észlelte, hogy a felperes nincs jelen, tekintettel arra, hogy olyan témakörhöz értek, amely a felperes munkaköri feladatait érintette, így a felperesnek volt e tekintetben érintettségi, illetve beszámolási kötelezettsége.

Az ügyvezető, amikor észlelte a felperes hiányát ... munkavállalót kérte meg, hogy a felperest hívja fel megjelenésre.

... az ügyvezető utasításának eleget tett, felhívta a felperest és tájékoztatta az ügyvezetői felhívásról.

A felperes ennek ellenére az értekezleten nem jelent meg, mivel álláspontja szerint túl sok munkája volt, amelyet fontosabbnak tartott az értekezleten való részvételnél, így ilyen tartalmú üzenetet küldött az ügyvezetőnek.

Ezt követően tartottak még egy értekezletet, amelyen a havi belső terjesztési lap szerkesztésével kapcsolatos kérdéskört tárgyalták meg.

A felperes ezen sem vett részt, hanem 10.56 perckor küldött egy e-mailt az ügyvezetőnek, melyben jelezte távollétét.

Ez azonban már jóval a második értekezlet megkezdése után volt elküldve az ügyvezető részére.