BH 1999.8.356 Nem sért jogot a kiadó, ha az adott sajtóorgánum felfogásával, nézeteivel ellentétes vélemény közzétételét megtagadja [Alkotmány 61. § (1) bek., Ptk. 75-76. §, 78. §, 206. § (1) bek., 213. §, 339. § (1) bek., 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek.].

A felperes 1997. február 14-én az alperes által kiadott hirdetési újságban az alábbi tartalmú hirdetést kívánta megjelentetni: "Ön is léphet a packázó hivatalok, emberi jogait sértő bírósági ítéletek ellen! Küldjön esetleírást, válaszborítékot!" Az alperes a hirdetés közzétételét azonban megtagadta.

A fenti tényállás alapján a felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes e magatartásával a véleménynyilvánításhoz való személyhez fűződő jogát megsértette. Kérte kötelezni az alperest a hirdetése megjelentetésére, az általa megkívánt alkalommal, továbbá 100.000 forint nem vagyoni kártérítésben és perköltségben való marasztalását.

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az alperes magatartásával nem sértette meg a felperesnek az Alkotmányban, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában biztosított véleménynyilvánítási szabadságát azáltal, hogy a hirdetés közzétételét megtagadta. A sajtóra vonatkozó jogszabályok által meghatározott körben ugyanis az alperesnek joga és egyben kötelessége is annak elbírálása, hogy mit jelentet meg, arra figyelemmel, hogy a hirdetés szövege az abban megjelölt intézmények jó hírnevének megsértésére alkalmas, amely szervek személyhez fűződő joguk megsértése miatt igényt érvényesíthettek volna az alperessel mint felelős kiadóval szemben. Ezért jogszerűen tagadta meg az alperes a hirdetés közzétételével kapcsolatos szerződés teljesítését is.

A jogerős ítélet ellen a felperes pártfogó ügyvédje útján nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve - tartalma szerint - az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresete szerinti ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem meríti ki a kereseti kérelmet, mert a szerződés teljesítésével kapcsolatban nem döntött, illetve a sajtótörvény 3. §-ának (1) bekezdésébe ütköző módon utasította el a személyhez fűződő jog megsértésének megállapításával kapcsolatos kereseti kérelmet. Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, hogy a jogerős ítélet az Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdését, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkét és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezmény 9., 10. cikkét is sértette.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.