A Legfelsőbb Bíróság Bfv.856/2009/20. számú határozata csalás bűntette tárgyában. Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.856/2009/20.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év április 29. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 5.B.66/2007/127. számú ítéletét, valamint a Zala Megyei Bíróság Bf.71/2009/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 7.500.- (hétezer-ötszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Zalaegerszegi Városi Bíróság a 2008. november 10. napján kihirdetett 5.B.66/2007/127. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki 6 rb. sikkasztás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (5) bek. a) pont) és magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §). Ezért őt halmazati főbüntetésül - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - 2 év börtönre, mellékbüntetésül az ügyvédi tevékenység gyakorlásától 7 év eltiltásra és 5.000.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Egyidejűleg 26.831.575 forint pénzben kifejezett értékű vagyonelkobzással sújtotta. Ugyanakkor őt az ellene csalás bűntette [Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont) és 2 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

A kölcsönösen bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt Zala Megyei Bíróság a 2009. július 3. napján meghozott Bf.71/2009/19. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A börtönbüntetés tartamát 2 év 8 hónapra súlyosította, és végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte. Mellékbüntetésül 5 évre eltiltotta a terheltet a közügyek gyakorlásától, és végleges hatállyal eltiltotta az ügyvédi tevékenység gyakorlásától. Egyebekben az elsőfokú ítélet bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó rendelkezéseit helybenhagyta.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján.

Az indítvány szerint a terhelt 2006 őszén a Zala Megyei Bíróság ellen 1 milliárd forint bírói jogkörben okozott kár megtérítése iránt pert indított. A perindításra figyelemmel a Zala Megyei Bíróság elnöke, továbbá valamennyi polgári és gazdasági ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be a polgári ügyekben. Ennél fogva a terhelt büntetőügyében első- és másodfokon eljárt bíróságok bíráival szemben is a Be. 21. §-a (1 bekezdésének e) pontjában meghatározott - elfogultságra alapozott - kizárási ok állt fenn.

A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt a terhelt által indított és Tatabányán folyamatban lévő perében tanúsított eljárása alapján a terhelt feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette miatt a Megyei Bíróság elnökhelyettese ellen. Erre figyelemmel az elnökhelyettessel szemben a Be. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt kizárási ok valósult meg, amely folytán - a Be. 22. §-a alapján - a kizárási ok a Zala Megyében ítélkező valamennyi bíróra fennáll.

A terhelt a büntetőügyében első fokon eljárt hivatásos bíró ellen ugyancsak büntető feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette és jogellenes fogva tartás bűntette miatt. Ennél fogva e bíróval szemben is fennállt a Btk. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott abszolút kizárási ok, ő mégis eljárt és érdemi döntést hozott.

A terhelt a büntetőügyének másodfokú eljárásában is elfogultságra alapozott kizárás iránti kérelmet terjesztett elő az eljáró tanács ellen és a Zala Megyei Bíróság ellen. A Zala Megyei Bíróság az iratokat az ítélőtáblára azzal terjesztette fel, hogy nem elfogult. Egyidejűleg 14 nappal későbbi határnapra - 2009. július 3-ára - nyilvános ülést tűzött ki prejudikáló módon, amivel egyértelművé tették, hogy az ítélőtábla olyan döntést fog hozni, amely nyomán ők járhatnak el és olyan határidőn belül, amelyet ők tűztek ki. Így is történt, méghozzá olyan ítélőtáblai bíró közreműködésével, aki zalai lévén, a Zala Megyei Bíróságról felkerülvén, ezt le is bonyolította.

A terhelt mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását indítványozta.

Kérte egyúttal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat végrehajtását az indítvány elbírálásáig függessze fel.

A Legfőbb Ügyészség BF.2513/2009. számú átirata szerint a felülvizsgálati indítvány alaptalan.

Az ügyészség szerint az a tény, hogy a büntetőeljárás terheltje feljelentést tesz az ügyében eljáró bíró ellen, nem alapozza meg a bíró kizárását. Gyakori, hogy folyamatban lévő büntetőügyekben a bírósági intézkedéssel kapcsolatban polgári eljárás kezdeményezésére kerül sor. Ez az érintett bíróságokat csak az adott polgári per elbírálásából zárja ki, a büntetőügyekben eljáró bírák elfogultságának gyanúját nem vetheti fel.

A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a megtámadott ítéletek hatályában fenntartását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának (1) bekezdése és a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a terhelt felülvizsgálati indítványával egyező indítványt tett. Álláspontja szerint a Zala Megyei bíróság ellen benyújtott 1 milliárd forintos keresetre figyelemmel elképzelhetetlen, hogy e bíróság tagjai a felperessel szemben ne lennének elfogultak, függetlenül attól, hogy éppen milyen konkrét ügyben érintettek.

A Be. 23. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.

A kizárási okokat általában valóban ügyenként kell vizsgálni, de az 1 milliárd forintos keresetre figyelemmel már nem. Ebben a helyzetben a büntetőügyben eljáró bíróságok is kötelesek lettek volna megtenni az elfogultságra alapozott kizárás iránti bejelentést, ám ezt nem tették meg.

Azután, hogy 2006. október 30-án a terhelt benyújtotta ezt a keresetét, a Zala Megyei Bíróság elnöke a maga személyében elfogultságot jelentett be. Ha a megyei bíróság elnöke elfogult, akkor ez vonatkozik a megyében működő összes bíróra. Nem azonos a hatálya annak, ha az eljáró bíróság elfogult, vagy ha az elnök elfogult.

A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta.

A terhelt a nyilvános ülésen részletesen indokolta felülvizsgálati indítványát. Előadta, hogy amikor 2006. október 30-án az 1 milliárd forintos keresetét benyújtotta, akkor a Zala Megyei Bíróság előtt már számtalan pere volt folyamatban. Addig az időpontig az elfogultság csak abból fakadóan merülhetett fel, hogy munkakörénél fogva a bírákkal napi munkakapcsolatban állt. Ettől kezdve azonban a kereset már nyilvánvalóan érintette valamennyi bíró érdekszféráját.